Gyógynövényes Hétvége

---

Fotóalbum:
Gabi és Nóri galérái a pikasszán

Nagyon megkönnyebbültem, amikor kiderült, hogy szeptember elején ismét elhagyhatom a poros várost, és egy kis tiszta levegőt szívhatok kedvenc helyemen, Kisnyalkapusztán. Az apropo pedig még nagyobb izgalomba hozott: a tavaly tervezett, de végül elmaradt gyógynövényes hétvége szereplőit végre egy helyre hozta a sors. Ők a következők:

1)Veronika: Visnyeszéplakon élő bájos hölgy, aki sokéve gyűjti, szárítja, főzi, préseli, kivonja, stb. az erdő, mező kincseit: a gyógynövényeket. Hajnival megbeszélték, hogy meghívnák egy hétvégére Kisnyalkára, hogy ossza meg a tudását barátságos hangulatban a résztvevőkkel.
2)Hajni: Veronika barátnője, aki a szervezést a kezébe vette.
3)Tibor: Kisnyalka tulajdonosa, a lovak nagy barátja.
4) Mi: a lelkes közönség, akik Konemara tagok, barátaink, azoknak ismerősei, és a régió érdeklődő erőiből álltunk össze.

Péntek délután léptünk le Pestről, a város szürke és borult volt. El sem tudtam képzelni, milyen gyógynövények élhetik túl ezt a szmogot😊 Amint odaértünk, a világ egy egészen más arcát mutatta: verdáns, burjánzó zöld mindenhol, ahogyan azt a nyáron megszoktuk, mely még szebb és élénkebb lett az utólsó pár nap esőjétől. A hőmérséklet pedig pont jó, 13-16 fok, egy konnyu pulcsival, zárt cipőben remekul alkalmas kirándulásokra. Érkezésünk után már a frissen kaszált fű betakarításán szorgoskodtunk, majd folyamatosan érkeztek a résztvevők, egész este, kb. 10 óráig. Veronka már délután a konyhában készítette a jobbnál jobb falatokat, és az érdeklődők folyamatában tekinthették meg, vagy konyhalányként vehettek részt a tökmagrém, a csicseri pástétom és az avokádókrém elkészítésében, melyet friss kerti zöldségekkel és kenyérkével falatoztunk be vacsorára. Vacsi után a társaság beszélgetett, ismerkedett, virgonckodott, két asztalnyi résztvevő oedig üvegfestésben járt elöl: készültek mandalák, mécsestartók, minden féle csoda.

Szombat reggel f8kor Fló letisztult "shanti-ashtanga" jógáján vett részt a társaság, majd kedvenc reggelinkhez láttunk éhesen, mely a Kisnyalka Classic-ként ismerős puhára főtt zabkása, mazsola, magok, karob por, fahéj és kakóból álltak. A reggeli tervünk egy gyors gyógynövényismertető tura lett volna a majorságban, de csorgott a víz, ezért ugy döntöttünk, bennt csinálunk egy két jó workshopot amig szebb idő nem lesz. Volt a ki a gyogynövényes kiskönyvtárat bújta, egyesek öveget festettek, egy viasszal batikoló csapat is alkotásba kezdett, míg a nagyteremben masszázsklubb indult, és mindenki kezeléseket adott egymásnak. Ebédünk isteni barna rizs volt, olyan jó kis lecsóval hogy megnyaltuk mind a tíz ujjunkat. Ebéd után kezdődött az igazi fejtágítás: Veronika elkezdett mesélni a gyógynövényekről, a keverékekről, mi mire hat, mikor érdemes szedni, milyen kontraindikációji vannak a kurának, és kérdéseink csak jöttek szakadatlanul, egy jó 3-4 órát faggattuk Verát, de a végére mindent tudtunk, az alkalmazástól kezdve a forrázáson át az olajos kivonat készításáig. Egy dolog hiányzott csak: senki sem volt igazán képben a gyógynövények felismerése terén. Az eső elállt, így szuper alkalom volt szombat délután pótólni a kimaradt túrát. Az ajtón kilépve a ház mellett már talált Vera olyan növényt, amit érdemes szedni: a Vasfűvel kezdődött a szedőtúra, majd úgy 5 lépésen belül jött a következő, majd a következő gyógynövény... Kiderült, hogy csak a majorság kertjében, ahol addig heverésztünk, játszottunk, kajálgattunk nyáron, szedhető úgy bő 20 féle gyógynövény! A túrába is sikerült úgy bemelegedni, hogy a "kis séta a ház körül" egy jó három órás barangolás volt a majorsághoz tartotzó mezőkön. Rengeteget fotóztunk, jegyzeteltünk, és figyeltünk, hiszen ez talán a legfontosabb része a herbalizmusnak, egyáltalán felismerni, hogy mi gyógyít. Finom szezámkrémes pástétomos vacsoránk, majd jó sok gyógynövényes forrázat elfogyasztása után jó kis alvás vette kezdetét.

Vasárnap ismét flóval ébresztettük a belső tüzet, majd jó kis meleg köleskásával és puliszkával megraktuk a bendőt. A reggel egy hatalmas gyógynövényszedő expedícióvá fajult, hiszen a tegnapi mező ökoszisztéma megismerése után ma az erdei élőhelyet vettük górcső alá. Itt a környezet jellegéből adódóan inkább a cserjék, gombák, bogyós gyümölcsök, és erdei aljnövényzet gyógyhatású szépségeit gyüjtöttük, tanultuk. Annyira elragadott a tanulási hév, hogy volt, aki 2 körül ért vissza a körútról, ami így kisebb kirándulással ért fel. Ebédre a reggel gyűjtött csalánból készíitettünk jó masszív levest, mindenki falta jóízűen. Ebéd után még beszélgettünk, aki akart még festegetett, aztán lassan takarításra fogta a pár ottmaradt tag a figurát, majd evakuáltuk a házat. Szuper jó volt Veronikával tölteni a hétvégét, kedvessége, gondossága jó érzést adott mindenkinek, a gyógynövénytanban pedig annyit fejlődtem a hétvége során, mint több év alatt. Megbeszéltük, hogy csinálunk még ilyesfajta hétvégét, jövő Májusban, az első kaszálás előtti növényeket csípnénk el, tavaszi pompában.

---