Advertisement
Published: February 1st 2009
Edit Blog Post
Ez a het meg az elozo is eleg sok munkaval telt, mivel 23-an es 30-an jottek be a negyedeves koltseg- es letszamadatok az HR-kirendeltsegktol vilagszerte, es ezeket az adatlapokat kellett elemezni, kijavitani az illetekes helyi kirendeltsegekkel kommunikalva meg osszesiteni az adatokat stb. Mivel a heten is volt mit csinalni boven, meg a jovo heten is lesz, gondoltam, segitek magamon, es szombaton is dolgoztam valamennyit, hogy a jovo het jobb legyen.
Igaz, hogy a metro, amivel dolgozni szoktam menni, nem jart szombaton napkozben, de ez nem zavart, mivel hazahoztam a ceges laptopot, bejelentkeztem a banki halozatba, es igy tudtam dolgozni. Tudom, sok embernek ez a tavmunka mindennapos, nekem meg uj elmeny, es nem rossz 😊 Bar az itthoni szek messze nem olyan kenyelmes, mint a munkahelyi, de megoldhato.
Munka kozben jol jon egy kis kaja is, igy elmentem egy kozeli kinai etterembe, ahol eloszor is bambuszos-gombas tyuklevest ettem, ami igen kellemes volt, nem volt csipos, es hozza jo meleg is volt, ami ebben a szokatlanul hideg telben nem hatrany. (Ma delutan havazott is.) Utana husos-zoldseges tavaszi tekercseket ettem (ez volt az eloetel), hozza edes chillis martogatos szosz, ami jo suru volt es szerencsere nem tulzottan eros. Persze a chilli miatt
volt csipes benne, de azert nem rossz.
A foetel pedig wokban razvasutott (stir-fry) marhahus volt bambusszal, gyomberrel, gombaval es mas zoldsegekkel, hozza tojasos rizs. Ezt a fogast palcikaval fogyasztottam - sosem art egy kis gyakorlas 😊 Egesz jol ment a palcikazas, a kaja azonban laktatobb volt, mint vartam, igy maradt valamennyi, pedig elsore nem tunt soknak. Jo kiseroje volt ennek az ebednek egy vietnami sor, ami vilagos, de a keserubb fajtabol valo, igaz, nem ugy keseru, mint egy pilzeni, inkabb talan egy picit edesebb, de meg mindig kesernyes. Mindenesetre jolesett.
A csutortok a curry jegyeben telt: ebedre a bankban ettem egyet, mivel csutortok a curry-nap (persze mast is lehet enni aznap, de ezt csak azon a napon); este pedig ket volt kollegammal elmentunk egy helyre, a Lahore etterembe. Korabban voltunk itt, tavaly vagy tavalyelott, es most is finomnak bizonyult a kaja. Ettunk shii-kebabot, ami kolbaszalakura formalt, fuszeres baranyhus sutve, hozza raita, ami joghurtos martas uborkaval es korianderrel, majd foetelnek csirke- es baranycurryt indiai kenyerrel (olyasmi, mint a pitta, csak ki van teritve), desszertnek pedig Gulab Jaman, ami ket, grizbol formazott gomboc sutve, es ezek a gombocok egy meleg szirupban usznak. Hogy mezbol vagy cukorbol keszult ez a szirup,
azt nem tudom, de eleg edes volt. A grizgomboc is edes volt, de az nem annyira.
Azert a kontinentalis konyhat is sikerult megkostolni a heten: szombat este egyik baratommal egy Londinium nevu etterembe mentunk. Londinium a romai korban itt epult varos neve volt, es ez az etterem a London Bridge allomastol nem messze van, mivel a kozeli Borough High Street volt Londinium foutcaja.
Nem voltak sokan az etteremben, halk zene szolt, izleses, visszafogott volt a berendezes. Egy uveg sziciliai merlot-t valasztottunk, ami igen kellemes volt. Amikor megkostoltam, mintha meggyet ereztem volna az izeben, es amikor kesobb elolvastam a cimket (az angol forditast - mert bar olaszul is ott van, sokat kell meg tanulnom, hogy jobban megertsem az ilyen cimket pl), kiderult, hogy valoban meggy es szilva van benne meg egy kis vanilia.
A borhoz illett a valasztott etelem is: baranyszuzermek black pudding-gal (vereshurka skot modra), reszelt krumplibol keszult pogacsa sutve, afonyas-vorosboros martas es mentolos zoldborsopure. Ezt igy elkepzelve egy tekintelyes adag bontakozott ki a szemeim elott, helyette azonban egy nagy tanyer kozepen egy kicsi, de szabad szemmel azert jol lathato szobor erkezett. A szobor alapja a krumplipogacsa, rajta ketto szuzerme, azokon keresztben fekudt az egyik felkornyi black
pudding, majd ennek a ket vegen a masik ket szuzerme, amik kozott egy felkornyi black pudding allt. Nem tudom, a foton mennyire latszik, mert csak a telefonom volt nalam, es korlatozottabbak a lehetosegeim, mint a fenykepezovel. Kozben kaptam szaktanacsot, es sikerult valamit vilagositanom a kepen 😊
A tanyeron az a piros a vorosboros szosz, a zold folt meg a mentolos zoldborsopure. Ami egyaltalan nem hulyeseg, meg ha bizarrul hangzik is: mikor 1994-ben Skociaban voltam, ott ettem ilyet, es egesz jo volt.
A desszert azert mar jobb meretu volt (mar ahhoz kepest, amit egy desszerttol varnank), megpedig zabbol es mas magvakbol keszult keksz, rajta egy gomboc gyomberes-mentolos fagyi es forralt borban pacolt majd megsutott korte. Ez a foton az also alkotas, es a korte be van vagva sok cikkre, majd ezen cikkek kulso vege balra van forgatva, igy egy lampion-szeru alak jott ki.
Az etelek ize es a szervirozas igazan elso osztalyu volt, a mennyiseg azonban kis kivannivalot hagyott maga utan. De desszerttel egyutt nem volt rossz a mennyiseg sem.
Odakint pedig erosen havazik. Ugy latom, rendesen megvaltozott itt az idojaras - meg tavalyhoz kepest is.
Advertisement
Tot: 0.138s; Tpl: 0.027s; cc: 10; qc: 46; dbt: 0.0609s; 1; m:domysql w:travelblog (10.17.0.13); sld: 1;
; mem: 1.1mb