Barcelona

---

Barcelona. A name of a city which does not mean anything to you yet. Unless you've already been there - then you're probably can't wait to see the pictures.

I'm not saying that this is the only place in the world where it doesn't matter what type of tourist are you; you will still find your interest, the city will satisfy your needs and it will truly amaze you. I would take anyone's breath away.

How is this possible? If you have ever heard of Gaudí then I'm telling you that the man was a genius and you'd probably agree with me. If you haven't heard about him, it's not that one who painted surrealistic pictures and drew the meltin clocks. That's Dalí.

The artworks of Gaudí, including here the Güell Park, the Sagrada Familia and the Casa Batlló (pronounce it however you want. We were corrected anyways...) - so the works of this man are found throughout the city and suddenly you feel like you're in your childhood dream. Everything is made up of colorful tiles and there are NO straight lines. Gaudí was an alien designer.



Moving away from this amazing person to another attraction: there is the world-famous beach which is available for swimming but only for the brave and bold. For the rest of the people enjoying some passive relaxation, you can just lay down and enjoy the sunshine. The ice cream, the tasty food, the sea - so basically heaven is just around the corner here.
In addition to the above: in case you have light hair and pale complexion, you'll immediately be called a 'guiri' which describes the northern tourists who come to Spain to burn on the sun until they can easily be mistaken with a crab.

Behind our backs, we were definitely considered as guiris when they saw us on the subway - even though we earned our sunburn with walking all day. No cares about that though.



I'm not finished yet, regarding why is Barcelona a perfect destination to ANYONE.

The active tourists have numerous opportunities to end their day with hurting feet and wake up with muscle pains in the morning - there is always something interesting around the next corner, so it's worth getting lost and wandering around aimlessly.



Of course, there will be still some complainers who would say after all the above, that the city is too average and they would need something else. You want extraordinary and want to be shocked with your mouth open? Well, I would still recommend Gaudí, first of all.



However, along the La Rambla which is a long walking street, there is the Erotica Museum where you can find the usual erotic statues and paintings from different eras... plus "homemade" photographs from the 1800-1900s AND a couple of pornographic videos shown which were made a hundred year ago. No reason to be shocked. The Spanish king ordered all of the black and white short films.

I do recommend to avoid eye contact with the fellow visitors.



I doubt that anyone at this point would be unsatisfied by the opportunities offered in Barcelona for a nice holiday. But what if I say that you can top all this with a naked woman casually walking down the stairs of the Palau Nacional at the bottom of the Montjuïc mountain while two men where filming/taking photos of her?

Yes, I was not kidding. Before this I was taking photos of a weird wedding couple. There was a groom and... looked like there were two brides. Or how else could you explain the groom holding both ladies' hands when they were photoed? When the naked woman appeared the groom's eyes were popping out and I wanted to capture that moment but I missed it...

If you're still thinking about the naked woman, go ahead and check the pictures: I have two of her.



After this appetizer, the story of Barcelona includes my college friend, Tündi (Hungarian girl name). We decided that we would explore the Catalan capital.

Our plane departed on a Saturday morning from London and quickly after we arrived, we managed to get to our hostel - right next to the Sagrada Familia. Perfect location and a room just for the two of us was booked in advance.

I prefer if the pictures would talk instead of me, so just shortly about the places we've visited.

On the first day we've walked along the La Rambla, passed through the Boqueria which is a local market (aimed to entertain the tourists of course), then we saw Marilyn Monroe posing on a balcony wearing a wig. That was the Erotica Museum.



On the next day we had our early Sagrada Familia booking. I have to admit that I have never ever seen a building like this before: outside or inside. We've been told that Gaudí's two main passions were Mother Nature and religion/Bible.
The Sagrada Familia will behold 18 towers when it's finished (around 2025-30) and all of the towers have a meaning. 12 symbolizes the Apostles, 4 the Evangelists, one Virgin Mary and the biggest one in the middle will stand for Jesus Christ.
The huge inner columns copy the trees and it's branches.

And the colored glasses with the light coming through them... Indescribable.



The Güell Park and the breath-taking Casa Batlló are also masterpieces of Gaudí. I'll subtitle the pictures, making it easier to spot what you're looking at.

Monday which was our third day was spent outside Barcelona. We went to see the monastery in Montserrat, around 40 km from Barcelona, on a top of the mountains. There was a cable car bringing you up there and those who wish to explore more of nature could choose from different tracks to climb the mountain-top.



There were loads of chances to get on a cable car in Barcelona. For example this is how we went up to the Montjuïc. We had lunch there in the Castle, then went further down to see the Olympic village - which was pretty deserted but we had some fellow tourists wandering around.



The other wonderful building (note: there were no ugly buildings though...) was the Catalan Music Palace. We've noted that the word Catalan has always been used to describe things instead of the word Spanish. We accepted it humbly - after all, we are in Catalunya.

We were among the few lucky people during our guided tour in the Music Palace, who managed to enjoy a rehearsal of a show while we were admiring the main room.

It has been emphasized that this is not Gaudí's building. We tried to memorize another name of a brilliant mind: Lluis Domenech i Montaner. He lived in the early 1900's and the founds for the construction of the building was given by the local people.

It is covered with colorful tiles, ceramics inside and outside as well. But the centerpiece on the ceiling of the main room... mesmerizing.



Enough said. Let's see those pictures!



IN HUNGARIAN - MAGYARUL



Barcelona. Egy városnév, ami jelenleg nem mond Neked semmi különöset. Hacsak nem jártál már ott. Akkor nyilván izgatottan várod a képeket.

Nem állítom, hogy ez az egyetlen olyan hely, ahol bármilyen turista is légy, kielégíti az elvárásaidat, az igényeidet - de Barcelona lenyűgöz bárkit. BÁRKIT.

Hogy lehetséges ez? Ha hallottál már Gaudíról, akkor neked mondom, hogy az ipse egy zseni - és nyilván egyetértesz velem. Ha nem hallottál még róla, akkor ő nem az, aki fura képeket festett és az olvadó/lefolyó órákat vitte vászonra - az Dalí.

Gaudí művei, gondolok itt a Güell Parkra, a Sagrada Familiára és a Casa Batllóra (ejtsd ahogy akarod, minket úgyis mindig kijavítottak...) - szóval az öreg művei városszerte megtalálhatóak és mindenki hirtelen úgy érzi: gyerekkori álma vált valóra. Minden színes csempékből van kirakva, mellőzve az egyenes vonalakat. Gaudí egy földönkívüli dizájner volt.

Természetesen, ott van a világhírű és bátrak számára fürdésre is alkalmas tengerpart, ami a passzív pihenést, a napozást kedvelőknek előny. Fagyi, jó kaják, tenger - igazi paradicsom. Ha ehhez még ráadásul világos a haj- és a bőrszíned, akkor rád húzzák a pejoratív "guiri" (ejtsd: giri) szót. Ez azokat a turistákat jelöli, akik idejönnek, hogy rákvörösre égjenek.

Megjegyzem, minket ezért néztek rosszallóan/fintorogva a metrón.



De még nem fejeztem be, mitől ennyire tökéletes ez a város bárkinek.

Az aktívabb turistáknak rengeteg lehetőségük van sajgó talppal feküdni és izomlázzal ébredni - és minden sarkon valami különlegesbe botlasz, így érdemes kóvályogni és el-eltévedni.



Persze van, akinek a fentiek még mindig túl átlagosak és valami másra vágynak. Ha különleges, megbotránkoztató vagy szájtátós élményre vágynál: még mindig Gaudít javasolnám, elsődlegesen.

De a La Rambla mentén, ami egy hosszú sétálóutca, ott az Erotika Múzeum, ahol az érdekes ókori szobrok és festmények mellett, 1800-as évekbeli "házi" fényképek és kb. száz évvel ezelőtti pornóvideók kerülnek levetítésre. Nincs ok a megbotránkozásra - az akkori spanyol király rendelte a fekete-fehér kisfilmek gyártását.

Viszont kerüljük a szemkontaktust a többi múzeum-látogatóval.



Kétlem, hogy valaki még elégedetlen lenne a város nyújtotta lehetőségekkel... de ha mégis, mi van ha azt mondom: egy anyaszült meztelen nő sétált a Montjuïc-hegy lábánál lévő monumentális Palau Nacional lépcsőin lefelé, míg két pasas fényképezte/videózta, ahogy kényelmesen, nézelődve halad lefelé.
Ehhez hozzáteszem, hogy előtte egy olyan esküvői fotózást próbáltam lekapni, ahol nagyon úgy tűnt, hogy két menyasszony van és egy vőlegény... Döntsétek el magatok, miért fogja a vőlegény mindkét nő kezét a képen.

Aki még mindig leragadt a meztelen nőnél, van róla két fénykép - keressétek meg.





A kedvcsináló után, kezdeném azzal, hogy főiskolai barátnőmmel, Tündivel mentünk felfedezni a katalán fővárost (remélem, nem bánja, hogy említem a nevét... majd utólag megkérdezem).

Szombat reggel indult a gépünk Londonból Barcelonába és a keddi utolsó géppel terveztünk hazajönni. Na azt lekéstük, így szerda reggel repültünk.



Szombaton délután egy óra tájékán megérkeztünk a szállásunkra, ami a Sagrada Familia tövében lévő hostel volt. Tökéletes helyen és ráadásul ketten voltunk csak a szobában, amit előre foglaltunk.

Még a reptéren felszerelkeztünk egy-egy 4-napos bérlettel és kellő mennyiségű infóval.



Szeretném, ha a képek beszélnének helyettem, így sorrendben röviden mondok csak pár szót a helyekről, amiket látogattuk a négy nap alatt.

Az első napunk, fél nap volt: végigsétáltunk a La Ramblán, bementünk a helyi túlárazott és turistáknak való piacra, a Boqueriára, majd azzal szemben kiszúrtuk a parókás Marilyn Monroe-hasonmást, aki egész nap a szoknyáját lapogatta és integetett. Ez volt az Erotika Múzeum.



A második napon nyitásra foglaltunk jegyet a Sagrada Familiába. Én ilyen épületet még nem láttam - se kívülről, se belülről. Fel lettünk világosítva, hogy Gaudí két nagy szenvedélye a természet és a Biblia/vallás volt. A katedrálisnak 18 tornya lesz, ha felépül, Mind szimbolikus jelentőséggel bír: 12 az apostolokat, 4 az evangéliumokat, egy a Szűz Máriát és a legnagyobbik Jézus Krisztust jelképezi majd. A monumentális belső oszlopok a fákat és ágait másolja.

A színes üvegablakok és az azokon átszűrődő fény pedig leírhatatlan.



A Güell Park és a lélegzetelállító Batlló-ház szintén Gaudí remekművek. Feliratozom a képeket, így egyértelmű lesz, mikor látjátok őket.

A hétfői és egyben harmadik napunk egy városon kívüli kirándulással telt - illetve csak a fele, mert hamar lezavartuk. Elkirándultunk a híres Montserrathoz. Kb. 40 km-re Barcelonától van egy hatalmas nemzeti park, aminek része a hegyre épül monostor, illetve kisváros. Ide libegő visz fel és innen a túrázni vágyók még feljebb juthatnak - természetesen gyalog.

A másik nagy libegős élményünk a Montjuïc-hegyre való feljutás volt. Ott megebédeltünk a hegy tetején lévő várban, majd ugyanezen hegy lábánál (ugyan egy másik alkalommal) tettünk egy kört az olimpiai faluban. Mit ne mondjak, elég kihalt és kihasználatlan volt, de azért pár turista lézengett arrafelé.

A Montjuïc tövében van a Palau Nacional (nemzeti palota?), ahol művészeti alkotások vannak kiállítva, azt hiszem - nem mentünk be. Az épület maga szemet gyönyörködtető. Sajnos, lekéstük azokat a napokat, mikor a hatalmas szökőkút zenél és váltja a színeit a közönség szórakoztatására. Eggyel több ok, hogy visszamenjünk egyszer.





Egy másik csodaszép épület (mintha láttunk volna egy rusnyát is...) a Katalán Zenepalota volt. Megfigyeltük, hogy a szóhasználat Barcelonában sosem "spanyol". Itt minden katalán, és mi Katalóniában voltunk. A palotában azon kevesek közé tartoztunk, akik élvezhették egy előadás főpróbáját, míg megcsodáltuk a főtermet. Ki lett hangsúlyozva, hogy az épületet NEM Gaudí tervezte. Az épületet az 1900-as évek elején Lluis Domenech i Montaner tervezte - hasonlóképpen zseniális példánya lehetett az akkori építészeknek. Érdekessége, hogy az épületre a helyiek dobták össze a pénzt... Az egész épületet, kívül-belül kerámia, csempe borítja - természetesen, színesek. A legszebb mégis a főterem plafonjának központi eleme. Nem nevezném csillárnak... annál sokkal több.



Elég a szóból, nézzük azokat a képeket!

---

Photos

It's a fruit called pitahaya
It was okay... :)