Nepal

---

Want to know what it feels like to fly with the Eagles above Phewa Tal? Or Follow the path of a Tiger or a Rhino on an Elephant back! Chill in one of the yoga, or meditation centers!
Stroll around the market in Pokhara, or hike up to the World Peace Pagoda with stunning views of Phewa Tal and the Annapurnas.... Sounds good? That's what I thought.... before I knew I was on my way to Pokhara and the Terai in search of the ultimate feel of Nepal.
I liked Pokhara much better than Kathmandu. It wasn't as dusty and noisy as the capital, and the lake with the Annapurnas looming over is a great place to chill with a good book while lying in a row boat in the sunshine...
I did try some paragliding over Phewa Tal ( that' s the name of the lake) and seen some Eagles up close, riding the thermal with me : ))))))
After Pokhara I headed to Lumbini the bithplace of Siddhartra Gautama also known as the Buddha. The site where the Buddha was born is turned to a park and many countries has built their monasteries here. It's an interesting site. Every each monastery has a different style.
Altho it is a major pilgrimage site, it didn't have a spiritual feeling at all .
On my way to Royal Bardia National Park in the Western part of the Terai( I suffered my 3rd roadblock on the way ) to see some of Nepal's wildlife. I did a "rafting" at Karnali River. Ok you really can not call that rafting. The water was shallow and the current was less than 2 knots. The guides who have really no idea what they where doing ( even how to row) got us up -at the first opportunity- on the rocks... we had a good laugh tho as the raft was moving in circles.... We have seen some Kingfishers, Oreoles ( sorry I'm not sure about the spelling and no English spelling check here ) and Black Storks among the gazillion of different Ducks and Cormorans.
We also have seen a Ganges Dolphin one of the rare freshwater dolphins , and in a junglewalk I have seen a back of my first Wild Indian Elephant : )))))
Unfortunately the park is over hunted. The last 5 years the tourism has dropped -because of the political differences between the maoists and the
King peaked and the country wasn't safe by any means.- and to make a living, the locals have been trading the animals illegally in order to make some extra rupees, and the park owners and security closed their eyes ...: (
Also as the Elephant poulation grows the trees are dissappearing, with them many other animals too.
it was sad to see a park with such a potential fading away...
I walked around the Tharu villages ( the tharus are one of the ethnic groups of the Terai) they live in thached huts and they are very friendly. I loved the mustard fields with their bright yellow flowers too. I went around the Elephant Breeding center the locals told me that there was a cute wild elephant baby find by the military patroling the park. His mom died and one of the caretakers adopted the orphan. He was extremly shy and at the begining followed his new "mom" everywhere. I brought some bananas, but he wasn's sure what to do with them, as his trunk was not strong and agile just yet. After a while he got closer tho and he was so funny as was trying to figure out how to get the banana into his mouth. I ended up helping him after watching him amused...later the mom elephants were coming back from the park after grazing all day in the park with their babies. It was amazing watching the moms feed their offspring. After a while I really felt soory for the left out little orphan, but he didn't really seemed to care that her mom is not big, nor grey... surely he gets the best treatment in the stable. From Bardia I aimed to Royal Chitwan National Park to witness the famous Elephant Bathing. I loved Chitwan and decided on the spot that That is where I'll spend Xmas and New Years. After a short trip back to Kathmandu (I needed to sort out my visa to Bhutan and India) I'm heading down there. I wish you all a Merry Christmas and Happy Chanukka- respectively- as well as a Prosperous New Year! I wish you all the best, thanks for all your support and letters. Talk to you next year from Bhutan.

Ki akarod próbálni milyen érzés a sasokkal repülni Phewa Tal felett? Vagy egy tigris nyomát követni elefántháton? Vagy éppen jógát akarsz tanulni az egyik meditációs központban?
Járjuk körbe a Pokharai piacot? Vagy menjünk inkább fel a World Peace Pagodába, hogy gyönyörködhessünk a fantasztikus kilátásban? Jól Hangzik? Én is így gondoltam, így Kathmandut magam mögött hagyva utam Pokhara és a Terai felé vettem, hogy megismerkedhessem Nepál e részeivel is. Pokhara Kathmandu füstös, poros, zajos utcái után kész felüdülés volt. a csodaszép panoráma az Annapurna, Dhaulaghiuri és Machapuchare hófödte csúcsaival és a Phewa Tal-lal (elég nagy területű csónakázó tó) nyugalmat árasztott, s maradásra ösztökélt. Kipróbáltam a sárkányrepülést (azt hiszem így hívjak magyarul azt, amikor nekifutásból leugrassz egy hegy tetejéről egy ejtőernyővel a hátadon) és láttam pár sast közvetlen közelről ugyanazt a légáramlatot élvezve, mely engem vitt körözve egyre feljebb. Pokhara után meglátogattam Siddhartra Gautama szülőhelyét ki a világon Buddhaként vált ismertté, miután 49 napi meditálás után megvilágosult.... Lumbini egy fura hely annak ellenére, hogy egy fő zarándok hely, semmi spirituális feelingje nem volt a helynek ( legalábbis számomra) a park körül rengeteg új kolostor épült és rengeteg ország képviselteti itt magát . minden kolostor más és más. Olyan mintha valaki pályázatot írt volna ki a tipikus kolostor megtervezésére és az első 20 helyezettet itt állítottak volna ki... érdekes.
A Royal Bardia National Park a Terai Nyugati részén található. (amilyen az én szerencsém természetesen itt is útlezárásokkal kellett számolni, bár erre fel voltam készülve....)
a miatt jöttem ide, hogy megismerkedjek a nepáli vadonnal. Raftingholtam egyet a Karnali folyón, no, jó. nem lehet igazán raftingnak nevezni a nevetséges evező túrát a folyón, melynek sebessége az adott helyen kb. 2 csomó volt (kb. 3km/óra) a fiúknak-, kik vezetőink voltak_-halványlila gőzük nem volt hogyan is kell az evezőt megfogni, nem hogy evezni, így az első lehetséges alkalommal kisodródtunk a köves partra... Ezután néha körkörösen néha cikkcakkban csordogáltunk a sekély folyón.... Jókat röhögtünk ezen a többi turistával, és talán pont emiatt a rafting trip volt a Bardiai tartózkodásom fénypontja. Láttunk néhány érdekes fekete gólyát, és a híres gangeszi delfin is megmutatta magát nekünk. Egy dzsungelsétán megpillanthattam első indiai elefántom hátát : )))))))
Sajnos a parkban nem sok állat látható. Az utóbbi 6 évben a turizmus hanyatlása miatt a park nem fordított nagy figyelmet a biztonságra, így rengeteg orvvadász jelent meg , kik jó pénzért vadászták az orrszarvukat, tigriseket és más itt megtálalható értékes állatot. Elszaporodtak az elefántok, melyek a lakossággal együttesen csaknem az összes fát elpusztítottak a környéken( s a fákkal együtt az
Azon élő állatokat is) szomorú azt látni, hogy tesz tönkre egy parkot az emberi kapzsiság.....
Sétáltam a Tharu falvakban ismerkedve a szalmatetős vályogkunyhóban lakó különleges barátságos emberekkel, és nagyon tetszettek a sárgán világító mustárföldek, melyek épp most borultak virágba. Meglátogattam az elefántistállót, hol a szelídített elefántok laknak. ( ők is a parkba járnak enni....)
kora délután az elefántmamák kicsinyeikkel épp a parkban legelészték le az utolsó fákat, s csak egy kis árva elefánt volt az istállóban. Őt a parkban találták a katonák. Eleinte félénk és az egyik karbantartót - ki fiává fogadta a kis árvát,- követi árnyékként. Hoztam banánt a kiselefántoknak, s e bébinek is felajánlok egyet, de nem igazán tudja mit is kéne vele kezdeni, hisz ormánya meg nem elég erős és a pótmamája is üvegből eteti őt meg... Mulatságos, ahogy próbálkozik, de ormányából minduntalan kifordul a banán. ( természetesen segítek neki, innentől barátok vagyunk. visszajönnek a mamák a bébikkel, hátukon némi tűzifával...és szemtanúja lehetek a szoptatásnak. eleinte sajnáltam a kis árva ekefanit hogy ő kimarad, de őt nem igazán érdekelte, hogy az ő "mamája" se nem hatalmas se nem szürke. Bardiából a Chitwan Nemzeti Park felé vettem utam hogy tanúja lehessek a híres elefánt fürdőnek. nagyon tetszett. Az állatok láthatóan elvezik
A törődést és a hely fantasztikus. el is határoztam, hogy ott töltöm a Karácsonyt és Szilvesztert. Egy rövid Kathmandubeli vízumintézés után ( meg kellett csináltatnom a vízumot Indiába és Bhutánba és most készen állok arra, hogy eltöltsem az év hátralévő részét s természet lágy ölén, könyvek és vadállatok társaságában : ) Ezúton is szeretnék mindenkinek Kellemes Karácsonyt , Boldog Hanukát , és Boldog Új Évet Kívánni. Köszönöm a sok levelet, és biztató szót és gratulációt.
Jövőre jelentkezem Bhutánból
2007.év Karácsonya

---