Tanfolyamok, Vendégek és Hajókázás

---

Szeptember utolsó hétvégéjén mindhármunknak besűrűsödtek az események: az előtte levő csütörtökön én Bo-nál ütöttem tanyát 2 napra, Leuven-ben, ahol az uj terapeuta csoportjuk vendégeként tartandó tanfolyamok terveit dolgoztuk ki (lesz egy kezdő thaimasszázs, és egy olyan workshop, ami "várandós pároknak" szól otthon végezhető masszázskezelésekkel), majd szombat-vasárnap Brüsszelben folytattam a kezdő thaimasszázs tréninget, a szuperjógi kis csoportommal elértük az oldalsó poziciót. Vasárnap este hazabuszoztam A'Damba. Eközben Fló és Blanka Utrechtbe utaztak, befejezni a neves Birthlight iskolával a terhes jóga okatatóit, pénteken és szombaton, majd Vasárnap megfejelték egy olyan tanfolyammal, mely a születés utáni anyák által végezhető gyakorlatokat veszi célba, ezt poszt-natális jógának hivják. Mig az elso 2 nap Blanka annyira nem tudott bekapcsolódni az oktatásba, a Vasárnap-Hétfői tanfolyamon nagyon örültek neki. Ebbe kapcsolódtam én is be hétfőn, mint apa. Az oktató Kirsteen Ruffell volt, és Utrechtben egy Loft nevű jó kis jógaközpontban zajlottak az események. Mindenkinek hozni kellett műbabát, szerencsére nekünk nem😊 A tanfolyam második napján egy kötetlen hangulatú, mégis vérprofi oktatásba tekinthettem bele. Kérdésekre, visszajelzésekre, pelenkázásra bőven időt hagyva, fesztelenül ment a tanfolyam, melyen úgy éreztem magam, mint egy igazi műhelyben: rengeteg saját élményes input, ott helyben megoldott-megbeszélt kérdés mellett a résztvevők a nap végére egy próbaórát tartottak kiscsoportban a jelen levő nemrég szülő anyáknak...le voltam nyűgözve. A tanfi végén maradtunk még beszélgetni Kirsteen-el, akiröl közben kiderült hogy biodinamius cranios is... és hogy szivesen jönne Magyarországra Baby Yoga tanfolyamot tartani. Ime a Birthlight suli honlapján belül a 3 napos képzés oldala: http://birthlight.com/page/baby-yoga-level-1.aspx, szeretettel várom az érdeklődőket, javaslatokat helyszinre, időpontra stb. A 2015 tavaszát néztük ki, nektek mi lenne a jó? Irjatok a cimemre ha szivesen beszelnetek a temarol ([e-mail]).



A tanfi utan par napig elegge le volt szivva a család. Sok utazás, kevés idő pihenni, aludni, és a végén folyamatos eső és rossz idő Utrechtben... szóval a keddet tollászkodással töltöttük. Szerdán már Helenék jöttek meglátogatni a hajón, Edennel, nagyon aranyosak voltak, jókat beszélgettünk, teáztunk. Megtudtuk Edentől többek között azt, hogy a hollandok a középkorban féltek attól, hogy ha hanyatt fekszenek éjjel, akkor kinyilik a szájuk és kirepül a lelkük, ezért ülve, összekuporodva aludtak, alvófülkékben😊 Csütörtökön nagy napra virradtunk: ragyogó napsütés már reggel, igy elérkezettnek találtuk az időt Blanka első bicajos élményére. Biztonságosan felerősitve a Lilliputi hordozójában, felmásztunk a Lottől kapott jó kis Amsterdam-bicajra (majdnem Batávia😊 - ezer kilós, agyváltós, és tekerni kell nem csak csipőből, hanem teljes testsúlybúl, hogy menjen😊 szóval felkászálódtunk, és már mehetett is a menet, a legkevésbé forgalmas utakon próbáltunk először menni, de mégis gyalkog már látott helyeken – így siekrült egy Schellingwoude- Ransdorp- Durgerdam kiskört megtenni, melynek a nagy részén ébren volt Blanka! Gyalog általában az első pár poercet végigóbégatja, majd egy picit pislog amikor kiérünk a szép vidékre, aztán elaltatja a túra tempója...de nem ez történt a bicajon! Tágra nyilt szemekkel szemlélte a suhanó tájat, és eszébe se volt elaludni, még a féluti pihenőnél, Ransdorp-ban is ébren volt! Délután fló régi barátosnéja, Ilona érkezett, felmásztunk a lakosztályunk tetejét képező fémre, és kelelmesen beszélgetve vacsorázgattunk, csodáltuk a naplementét, ami témnyleg nem normális hollandiában októberben... reggel pedig úgy sütött a nap, hogy a tetőn pucérkodni is lehetett, Blanka volt a legpucérabb természetesen, a felnőttek csak módjával, elég konzervativ errefelé a társaság, de hát nem győzök viccelődni a hollandokkal, hogy amikor megkérdezik, hogy mit csinálok itt, azt válaszolom, hogy barnulok😊 És komolyan, Blankának gyönyörű barnára sűlt a pofija, a túrázástól, és sokszor lehetett vele csupizni, annyira tápláló, barátságos volt a napsütés, Szeptember végén, október elején.... Pénteken ennek jegyében nagy kinti sötést tartottunk a fedélzeten: Lot és Ghani, a házigazdák, Jelle és barátja Jollo, meg Jurij voltak ott, az eketárcsára hasonlító szupergrillen kecskesajttal töltött portobello gombak es halak sultek, mi pedig a spenotos kurkumas rizst, a friss mángoldot, meg a vöröset hoztuk...Jót beszélgettünk, kifüstöltük magunkat, majd lefeküdtünk, mert szombatra meg volt beszélve, hogy jönnek Csabi és Ati, Fló tesói, és nagy kirándulást terveztünk...



Szóval jó, hogy hajón lakunk, de hát folyton le van horgonyozva, ha már hollandiában van az ember, olyan jó lenne egy kicsit a hajós kultúrát is elsajátitani...Lot remegő szempillákkal mesélt a Holysloot-i „whisperboats” ról, azaz suttogó csónakokról, melyekkel mélyen be lehet menni a helyi tüskevárvba...Ezt tuti hogy kipróbáljuk egyszer, gondoltam, és remek alkalom volt, összekötni a fiúk látogatásával. Kocsival mentünk ki a legvadabb tegerparti részig, leparkoltunk, és gyalog mentünk Holyslootig, hogy legyen egy kis aktiv pihenés is a napban. Itt mászkáltunk egyet, majd elcsiptük a hajótbérbeadó embert, a suttogót. Volt is hajó, ami nagy szerencse, lévén szombat, és ismét ragyogó napsütés...szóval már ugrottunk is be. Azért suttogó-hak, mert evezésen kívül mindegyiken van egy elektromosan működő farmotor, tehát kvázi hangtalanul lehet siklani a nádasban a kis bádogladikban. Szuper, mondhatni ragyogó! Kaptunk térképet is ajánlott túraútvonalakkal, kiderült hogy olyan kanélis-tó és folyó hálózat van a környéken, hogy kvázi az egész megyét be lehet járni, akár egész napos suttogásra is ki lehet venni a hajót!!! A fáradtságra tekintettel, és hát mégis ez Blanka első komoly hajóútja, egy közepesen megterhelőt választottunk, Broek in Waterland volt a célpont. Ennek plusz örültem, mert jó kis falunak gondoltam, el is akartam menni, de sajna már egy olyan távolságban levő falu, ami a reggeli túráink Blanka szoptatásai által meghatározott akció rádiuszán kívül esik (azaz nem érhető úgy el, hogy másfél ora oda, másfél vissza Schellingwoude-tol)....most viszont megnézzük, méghozzá úgy hogy kikötünk a kikötőjében!!!



A helyi hajóutak kb. úgy vannak jelölve, mint a bicajutak. A kanálisok, tavakba be- és kivezető viziutak szépen fel vannak táblázva, az ott megközelithető városokkal, falvakkal, mintha szárazföldön lenne az ember😊 Több kis tavon és rengeteg náddal övezett kis vízi uton siklottunk, Csabi poénkodott, Ati mesélt a hajós élményeiről, Fló és Blanka nyugodtan ültek a hajó orrában. Voltunk hidak alatt, ahol nagyon le kellett lapulnunk, annyira alacsony volt, elhaladtunk kis kemping mellett, ahol a lakokocsik mellett móló és saját csónak is volt, és egyszer csak megérkeztünk Broek in Waterland-ba, mely jó egy kilóméteren át csak külvárosi haciendák és vizilakokból állt, rengeteg kert, vizigarázs, vízen levő beszélgetésre-vacsira berendezett ladik, tutaj, kishidak...kedves kis redezett községbe érkeztünk, melynek ékszerdobozszerű főterén kikötve az ember galériák, freaky kertek, apró templom, vegyesbolt, palacsintázó jellemezte központban találja magát...mintha Szenendrét látogattuk volna meg, mely bűszkén mutatja, hogy neki elég Szentendrének (azaz Broek in Waterland-nak) lennie, és ahelyett hogy tele lenne nyomva kisbolttal, szuveniressel, kavezoval, kocsmaval, langosossal, marcipanossal... Szoval van valami nyugodt és nemes abban, ha egy gyönyörűen karbantartott középkori falú megelégszik annyival, hogy a lakosság között egy- két turista is kiköt, körbesétál és eszik egy palacsintát a falú egyetlen vendéglátó egységében. Igy tettünk mi is, majd hazahajókáztunk, turáztunk, kocsiztunk, és a nagy kaland után kányelmesen elernyedve édesdeden elaludtunk. Az uccsó hét következik, szombat este már indulunk haza, és úgy tűnik, szutyok időben fog telni... a hét eleje már a megszokott eső-szél-jégeső kombóval örvendeztet, örülök hogy hoztam esőcuccot! Ölelünk titeket!

---