Parizsi hetvege karacsony elott

---

Udv Mindenkinek, remelem, jol telik a karacsony 😊

December elso hetvegejen ismet sikerult eljutnom Parizsba, es orulok, hogy nem a karacsony elotti hetvegen mentem, mert mint megtudtam a Eurostar szerelvenyei lerobbantak a nagy hoban, ami Franciaorszagban van (volt akkor). A problema pedig azert lepett fol, mert a vonatban talalhato elektronika bizonyos reszeit nem megfeleloen vedtek a kulvilagtol, es igy parasodas tortent, es megallt a vonat. Volt, aki 2 orat toltott a Csalagutban, volt, aki 15 orat vart Londonban vagy Parizsban, hogy vonatra szallhasson. Azota mar javitottak a helyzeten, mert ismet jarnak a vonatok.

December 4. penteken este utaztam a Eurostarral, es mar az odauton kellemesen toltottem az idot egy kis mozzarellas-paradicsomos-sonkas salataval, amiben penne teszta is volt, szaraz feher borral es malnazselevel, amiben malna is volt. A 2 oras utat kovetoen elmentem a hotelbe, ami a XX. keruletben, a Pere Lachaise temetotol nem nagyon messze van, metromegallo mellett, es a ket ejszaka 80 euro volt. A folyoson eppen akkor tettek le a padlolapokat, igy kicsit furan nezett ki, de a szoba rendben volt. A futes ugyan nem ment, nem volt hideg, es bar odakint zaj volt, volt fuldugom, igy jol aludtam.

Masnap reggel ugyan lemaradtam a reggelirol, mert ugy tudtam, kicsit tovabb van a reggeli, de a szemben levo kis kocsmaban/bisztroban talaltam croque monsieur-t, ami ket szelet kenyer kozott sonka, tetejen meg sajt; szep nagy melegszenvics. Hozza dijoni mustar, amit eleg ritkan szoktam enni, de jol illett hozza.

A kisse esos idoben ezutan Versailles-be utaztam, ami nagyjabol 45 percre van Parizs belvarosatol, es vonattal jol megkozelitheto. A Napkiraly rezidenciaja hatalmas, es a varoskozponttol mindossze 5 percnyi setara van. Ajanlom a 16 euros 'passport' nevu belepot, amivel a teljes kastely plusz a Kis- es Nagy-Trianon is megtekintheto. A jegyeket automatabol, kartyaval is meg lehet venni, es az egesz kastelyban lehet fenykepezni (vaku nelkul).
A kastely gyonyoruen diszitett, nagyon szepek a tapetak, mennyezetfreskok, kristalycsillarok es butorok. Kulon erdemes megtekinteni a Tukortermet, amiben egyik oldalrol nagy ablakok, azokkal szemben pedig az ablakokkal megegyezo meretu tukrok vannak. Amellett, hogy igazan szemet gyonyorkodteto a terem, hires is, mert itt irtak ala a Versailles-i beket, ami az I. vilaghaboru lezarasa volt.

Az oriasi kastely mogott meg nagyobb park terul el szokokutakkal, szobrokkal es erdekesen vagott bokrokkal. Hatalmas a park, szerintem nagyobb, mint a schonbrunni, igen jo testmozgas vegigsetalni rajta.

A park hatso reszeben talalhato a Kis-Trianon kastely, amiben Marie Antoinette is lakott. A nagy kastelyhoz kepest ez egy viszonylag disztelen epulet, de a berendezes meg a dekoracio meg igy is pazar. A ter es a diszkrecio novelesere erdekes modot talaltak ki: a szalonban nehany ablak ele olyan falat lehetett folhuzni az also szintrol, amelyen belulrol tukor volt, igy kivulrol nem lehetett belatni, belulrol meg nagyobb lett a ter. XIV. Lajos azt is tervezte, hogy az etkezoasztalt majd a foldszinten levo konyhabol lehet folhuzni az etkezo kozepere, ez azonban sosem valosult meg.

Mivel ugy emlekeztem tanulmanyaimbol, hogy a Kis-Trianon kastelyban irtak ala a trianoni beket, megkerdeztem az egyik teremortol, merre van az a szoba. Szerencsemre beszelt kicsit angolul, es erdekes, Poirot-s stilusban elmondta, hogy az a hely a Nagy-Trianon kastelyban van.
At is mentem oda, es megtalaltam azt a galeriat, ahol a szerzodest alairtak, es igy elvesztettuk az orszag jelentos reszet. Mivel a franciak a gyoztes oldalon voltak, a kastelyban talalhato felirat mindossze annyit mond, hogy a megkotott szerzodes eredmenyekent Magyarorszag immar fuggetlen lett Ausztriatol - a teruletvesztesrol nem beszelnek.

Tovabb is mentem, szetneztem a kastelyban, es meg kell hagyni, itt is gazdagon diszitett szalonokat es butorokat lehet latni, szemet gyonyorkodtetoek. A park is szep, naplementekor pedig meg szebb latvanyt nyujtott.

A kastelyok megtekintese utan visszamentem a varoskozpontba, es megfaradtan talaltam egy kis vendeglot, ahol paradicsomos, enyhen fuszeres szoszban keszitett polipot, sult kacsacombot (confit du canard) krumplival es csokolade mousse-t ettem - ez utobbi igen tomeny volt, de nagyon finom.

Kozben esett az eso, majd elallt, igy mikor visszaertem Parizsba, semmi akadalya nem volt a szokasos gyalogturamnak. El is indultam az Eiffel-toronytol, fol a Trocaderora, es bar kozben elkezdett esni, tovabbmentem a Diadalivhez, ahol mar erosen fujt a szel is, es esett az apro szemu eso, de szerencsere nem volt nagyon hideg. A Champs Elysees ismet nagyon szepen ki volt vilagitva, majd az eso is elallt, igy kellemes volt rajta vegigmenni. Kozben elertem arra a szakaszra, ahol ket oldalt a karacsonyi satrak sorakoztak, es nem tudtam megallni egy kis forralt bort, valamint a sulyos desszertet elnyomando egy kis crepe-et vagyis palacsintat sonkaval es sajttal toltve. Ez olyasmi, mint a magyar palacsinta, csak nagyobb, es kicsit vastagabb a teszta, es tovabb van sutve. Jol jott a nagy seta kozben, a forralt bor is jolesett. Innen tovabbmentem a Concorde terre, majd a Louvre mogott, a Chatelet megalloban metrora szalltam, es visszatertem szallasomra.
Elozetesen gondoltam arra, hogy elmegyek bulizni valahova a nap vegen, de miutan fel 12 fele ertem a hotelbe, mar semmi energiam nem volt. Idokozben a hotel szemelyzete berakott egy elektromos futotestet a szobamba (bar nekem elozo nap is megfelelt a homerseklet, es nem is kertem), igy meg jobb volt az alvas.

Reggel idoben keltem a reggelihez, bar ahogy ettem az enyhen muanyag izu szilvalekvart meg mezet, ugy gondoltam, elozo nap sem mulasztottam semmit.

Kimetroztam a La Defense negyedbe nyugaton, es vegigmentem a karacsonyi vasaron. Mivel a reggeli eleg konnyu volt, meg egy kis ido is eltelt kozben, gondoltam, megkostolom azt a valamit, amit abban az oriasi serpenyoben sutottek mar 2 eve is, amikor legutobb elmentem ebbe a vasarba. Nem is csalodtam, mivel karikara vagott krumpli, sonka, hagyma es raclette sajtbol keszult besamel volt osszesutve. Dietasnak epp nem mondanam, de finom volt, jol ment hozza a forralt bor is.
A vasar tele volt edesseggel, sonkaval, jatekokkal es disztargyakkal - nagyjabol szokasos karacsonyi vasar-valasztek, de a fabodek, a piros szonyeg es a nagy hopehely-dekoraciok, valamint a hangszorobol hallhato karacsonyi zene nagyon hangulatossa tette 😊

Az en tempomhoz kepest lassan bejartam, szurcsolgettem egy kis forralt bort, ami jol jott a kisse hidegebb, ismet esos idoben, majd bemetroztam a Louvre-hoz. A honap elso vasarnapjan ingyenes a belepes, es most epp ez volt, ugyanakkor en meg akartam nezni egy idoszakos kiallitast, igy oda fizetni kellett, de nem bantam. Velencei rivalisok volt a cime, es Tiziano, Tintoretto es Veronese muveszetet hasonlitotta ossze. Az emlitett muveszek kozul nekem Veronese kepei tetszenek a legjobban - nem tudnam leirni a stilusat vagy az ecsetkezeleset, de a szememnek az o kepei a legkedvesebbek a harom kozul. En a festeszetet a magam modjan szeretem elvezni, vagyis bemegyek egy kiallitasra, lassan megyek korbe, es amelyik kep erdekel, ott megallok, es elolvasom, mi van kiirva, vagy csak a kepet nezem meg. Ebbol kovetkezoen nem allok meg az osszes kepnel, es foleg nem hallgatom az audioguide-ot kozben. Felre ne ertsetek, semmi problemam azokkal, akik ezt teszik, csak en igy lazabban veszem. A vallasi temaju kepek tovabbra sem nagyon erdekelnek, bizonyos portrek azonban szepek, kulonosen azok, ahol a tukrozodest mutatjak meg peldaul tukorben vagy pancelon. Eles konturok, gazdag reszletek.

A festmenyek megtekinteset kovetoen gyorsan megneztem a terkepen, mit is nezzek meg a vilag legnagyobb muzeumaban, es eloszor is a II. emeletre mentem fol, ahol a nemetalfoldi festok kepeit neztem meg. Nagyon kedvelem a 16.-17. szazadi nemetalfoldi festeszetet, mivel nagyon elenkek a mindennapi eletet bemutato kepek, de azert Hyeronimus Bosch egy-ket kepe is megtalalhato, aminek kulon orultem.

A nemet festokon athaladva - mivel a francia festeszet annyira nem erdekel -, lementem az elso emeletre, ahol III. Napoleon lakosztalyaiban setaltam. Gyonyoru, gazdagon diszitett szobak ezek a voros, arany es kristaly dominanciajaval. A nagy szalon a kozepen palmaval, korben padokkal, a kis ebedlo a falfestmenyevel es a nagy ebedlo a hosszu asztallal es a sulyos fuggonyokkel mind nagyon szepek.
Egy szomszedos szobaban I. Napoleon mellszobra lathato egy kis komodon, egy kesobbi szoba pedig Madame Recamier szobaja volt a rola elnevezett butorral.

Ezt kovetoen az egyiptomi kiallitast is vegigjartam, es mint valaki aki erdeklodik az egyiptomi kultura irant, es latott is mar par darabot (Egyiptomban, Londonban es Becsben), mondhatom, itt is lattam nagyon szep mutargyakat. Kulonosen szep volt egy gazdagon diszitett es elenk szinu koporso, es nagyon tetszettek a dobokockak - igazabol meg sem lep, hogy ok talaltak fol.

Megneztem meg 1-2 babilon alkotast is, majd az olasz festmenyeket nezegettem kicsit, ahol a muzeum legismertebb darabja, a Mona Lisa is talalhato. Egy nagy terem kozepen van elhelyezve, egy magas fal kozepen, igy kisebbnek tunik, mint amekkora, elotte pedig nagy tomeg all. Villogtak a vakuk, bar ki volt irva, hogy vaku nelkul szabad csak fenykepezni.

Az olasz festmenyek utan meg nehany angol es spanyol is ki van allitva, ott is lattam szep, nekem tetszo darabokat. Es ekkor mar a kijarat fele mentem, mert kozben eltelt az ido, es mar majdnem 6 ora volt (1 korul mentem be a muzeumba), amikor mar kozeledett a zarora.
Orulok, mert sok mindent meg tudtam nezni, ami erdekelt, es gondolom, visszamegyek meg nezelodni.

A kulturalis ehsegem elmultaval a korgo gyomrom utan neztem - elozo ejjel a Chatelet megallotol nem messze talalhato Le Restaurant au Vieux Chatelet ettermet neztem ki magamnak. Kedvezo aron kinaltak menut, amibol hagymalevest, boeuf bourgignon-t (marhaporkolt vorosborral, francia modra) es almatortat valasztottam egy kis vorosborral es meg egy kis camembert sajttal raadaskent. A kaja finom volt, bar a porkoltben volt egy kis mocsing (van, aki szereti), de volt egy kulonleges elmeny is, ami nem hianyzott annyira. Amikor epp a levest kanalaztam, a szemem sarkabol mozgast lattam, es egy vekony kis valami tunt el a pad alatt, ahol ultem. Gondoltam: ez vajon eger vagy patkany. Es kicsit kesobb meglattam, hogy egy szurke kis eger volt az. Szoltam a pincernek, halkan megjegyeztem, hogy ott egy eger, erre a valasz az volt, hogy tudja, es ez sajnos igy van, mert a szomszed szallodat bezartak, nem takaritjak, es igy elszaporodtak az egerek. Ugy tunik, a helyi kozegezsegugy nem nagyon zavarja oket. A ficko meg vissza is fordult, es mosolyogva nezte az egeret 😊

A kulonleges vacsoraelmenyt kovetoen elmentem a Gare du Nord-ra, es hamarosan vonatra is szalltam London fele.
Ismet jo volt latni Parizst, es ugy gondolom, legkozelebb nyaron megyek majd (vagy jovore vagy kesobb), mert a Sacre Coeur elotti viragos terulet fenykepen gyonyoru - jo lenne eloben is latni.

Ezuton kivanok Mindenkinek Bekes, boldog karacsonyt es Sikeres, egeszseges, boldog uj evet!

---