Isztambul, ooooo...

---

(Eloljaroban annyit, hogy mar eltelt egy kis ido, amiota ezt a bejegyzest elkezdtem irni, de vegul csak kesz lett - mint a Luca szeke 😊

In medias res, vagyis belecsapok a lecsoba 😊 Olyan lecsot foztem vasarnap, hogy igazan elvezetes volt elfogyasztani 😊 Dietas volt persze, egy kis fustolt szalonnara alapozva, es mivel a krinolin nem igazan izletes errefele, inkabb enyhen fustolt virslivel keszitettem, tojassal, ahogy szeretem. Elotte egy kis Unicum, nehogy baja legyen a gyomromnak, melle meg a Tescobol ismert formakenyer - itt leginkabb ez hasonlit a hazai kenyerre. Kiseronek egy sor, es a fustolt iz es a sor egyuttese felidezte a nyaresteket csaladom vagy barataim tarsasagaban, ahogy esszuk a jofajta bogracsost 😊

Szombat este kicsit masfajta izvilagban jartam, ugyanis tesomekkal elmentunk a Kazan nevu torok etterembe. A kazan egy olyan edeny, amiben a kulonfele husokat sutik a torokok, elsosorban Anatolia videkerol. Egy pelda a nyelvrokonsagra - lesz tobb is 😊

Igaz, a valahonnan Kelet-Kozep-Europabol bevandorolt pincerno nem tudta, mi az az ayran, amit kertem, de azert megkaptam elobb-utobb. Ez valojaban joghurt, amit ezen a helyen mentaval izesitettek, de Isztambulban csak ugy tisztan adjak, es nagyon finom - nekem a menta nelkuli jobban bejon. Es persze nagyon jot ettunk torok muzsikaval koritve, torokos hangulatban 😊
De termeszetesen a helyi az igazi!

Egy ideje gondolkodtam mar Isztambulon, es most sikerult is osszehoznom. Szerencsere bankban dolgozom, igy a penzvaltas gyorsan es viszonylag kedvezo aron ment. Szereztem dollart, mert a reptertol a taxit abban szamoljak, eurot, mert a vizumot meg a hotelt abban kell fizetni es persze torok lirat, mert az a mindennapi penz.

A British Airways-zel repultem, ahol meglepo modon fott kaja volt vacsorara, nem szendvics. Eloetelnek vagy salatanak egy kis tengeri herkentyu volt, foetelnek pulyka (mi mas, ha mar Isztambulba repulok - angolul turkey az orszag is meg a pulyka is 😊, tejszines-zoldseges valtozatban, valamint egy csokihab tejszinhabbal. Ha mar tejszines pulyka, akkor egy kis feherbor is jol jott, megpedig egy francia bort valasztottam.

Jo volt az ut, egy Airbus A320-assal repultunk, amin a kis tv-ken 3D-szeru modon forgattak a repulot, mutattak az utvonalat, sok informacio, kozben ment a sajat zenem a fulemben, nem zavart senki. Jo is volt egy kis nyugalom a repter utan, ahol eloszor fonokom hivott meg fol bizonyos fajlok helye utan erdeklodve, majd miutan negyed orat vartam egy pub-ban, kenytelen voltam oket otthagyni, mert utalom az ilyen lassu kiszolgalast. (A fo ok pedig a mellettem ulo amerikai arc volt, aki nem azt mondta, hogy masik burgert ker, mert ebben van majonez, hanem egy total erthetetlen akcentusban igyekezett elmondani az indiai-angol pincernek, hogy az a fele, amelyiken a hus van, az jo, csak a masik felet kell kicserelni. Megertem a pincereket, mert nekem is nehez sokszor megerteni, hogy mirol van szo, ez az urge meg kifejezetten tenyerbemaszo volt amugy is.)

Szepen repultunk, ment le a nap (17.50 korul szalltunk fol), atrepultunk 2 idozonat, es vegul 23.15 korul szalltunk le Isztambulban. Termeszetesen tanultam egy kicsit torokul, igy peldaul az Iyi akşamlar-t, ami a jo estet, es a ş a magyar s-nek felel meg. Meg a Teşekkür ederım, ami a koszonom. Orultek is neki 😊
A taxirendelesnel is mondtam, hogy Ben macarim (a c = dzs), vagyis magyar vagyok, erre mondta az urge, hogy o, igen, jo barat a ket nemzet. Persze meg kellett jegyeznem, hogy erdekes a tortenelmunk...de nem mentunk jobban bele, mert jollehet, nem kaptam volna taxit 😊) (Egyebkent foleg angolul beszelgettunk.)

Vegul 45 dollarert elvitt a taxi, nagyjabol fel ora alatt ott is voltunk - delkeletrol a belvarosba, megpedig a Sirkeci Gari (vagyis szirkedzsi gari) szomszedsagaba, ami egy vasutallomas, ahova regen az Orient Expressz futott be. Nem sokat beszeltunk a soforrel: a koszonessel lerendeztuk a tarsalgast.

A szobam a negyedik emeleten volt, es bar a merete megfelelo volt, a tobbi parameter a 3 ejszakara 75 euros arat tukrozte. Volt egy ablak, de legkondi nem volt, igy maradt a nyitott ablak, a hozza tartozo szunyoggal. Elso ejszaka a rosszabbik fuldugot hasznaltam, igy eleg jol hallottam a zajt meg a szunyogot, masodik ejszaka viszont ugy voltam, hogy inkabb csukott ablaknal alszom (mivel eber alvo vagyok), csak lesz eleg levego. Jobban is sikerult aludnom, de valahogy kijottek a jobb minosegu fuldugok, es igy priman hallottam reggel 5-kor a muezzint, ahogy az egyik mecsetbol uvoltott. Lehet, hogy Allah akarata volt, hogy kiessenek a fuldugok. Utolso ejszaka viszont minden rendben volt, aludtam rendesen 😊

Tovabb rontotta a szinvonalt, hogy a szonyeg budos volt a korabbi cigifusttol (hiaba kertem nemdohanyzot - amire nem is reagaltak a foglalaskor -, de ugy voltam, kibirom 3 ejszakara), vagyis egy bizonyos szint ala nem volt erdemes lehajolni. A furdoszoba viszont mindent vitt. Egy keskeny furdoszoba volt, a vegeben a wc-vel, oldalt a mosdokagyloval, a csapot csak valamennyi gipsz vagy mi tartotta a falban. Vele szemben volt a zuhanynak az a resze, amibol a viz jon, szinten igen labilisen allt ott a falon. Zuhanytalca meg nem volt. Viszont volt egy lefolyo a wc mellett. Elso ket ejszakara meg jutott plusz torulkozo a szekrenybol a feltorleshez, amit reggel mindig elvitt a takaritono, igy a harmadik ejszakai zuhanyzas utan ott maradt a viz, igyekeztem nem elcsuszni. Az ajto folott volt a lampa, ami egy foglalatban egy villanykorte volt, bura nem volt rajta, igy ha erosebb lett volna a viznyomas, es rossz iranyba megy a viz, lehetett volna problema. De megoldottak: nem volt eros a viznyomas.

Az eleg rossz elso ejszaka utan kellemes volt a reggeli, ami kecskesajtbol, kemeny tojasbol, paradicsombol, uborkabol, fekete olivabol, kenyerbol, vajbol, dzsemekbol es kakaos piskotabol allt - husfele nem volt. Viszont ezek a kajak finomak voltak.

Elso utam a Hettoronyba, vagyis a Yedikule-be vezetett (yedi torokul 7). Ez elovarosi vonattal erheto el, ami a Sirkeci Gari-rol indul, es nagyjabol 20 perc alatt van ott. Az Egri csillagokbol is ismert eroditmenyben a tornyokba lehetett bemenni, valamint a falakra folmenni, ami szamomra kulon teljesitmeny volt, mivel a lepcso eleg meredek volt, korlat meg nem sok helyen akadt. Talan mar mondtam korabban: engem a magassag nem zavar, csak a bizonytalansag. Ha stabil korlat van, szivesen ratamaszkodom, es lenezek a melysegbe (vagy pl az HSBC-ben sincs semmi problemam kinezni a 40. emeletrol), de pl Kairoban nem vitt ra a lelek, hogy a minaret kulso kis folyosojara kimenjek, miutan egy rozoga fakorlat volt ott. Itt most eleg jol birtam 😊

Jo nagy eroditmeny, belul leginkabb ures, csak egy minaret romjai vannak ott meg egy mai szinpad nyari eloadasokhoz. Es az egyik torony bejaratanal talaltam egy tablat, amit a Bornemissza csalad rakott oda, a regen itt raboskodo magyarok emlekere 😊 Erdekes erzes volt, hogy tortenelmileg kozunk van ahhoz a helyhez...

A vasutallomas fele betertem egy kis boltba, es vettem vizet (su) es fagyit, ami alma izu volt (elma) - ez a mondat csak a torok szavak miatt kerult ide 😊 De jolestek a nagy melegben!

Az allomasra visszaerve megneztem a vasuti kiallitast, ami elvileg az Orient Expresszrol is szolt, gyakorlatilag meg nem, csak a torok vasutrol. Szamomra nem volt tul erdekes.

Vettem egy akbil-t, ami egy femkorong muanyag nyellel, es penzt lehet ratolteni, amit utana le lehet utazni a tomegkozlekedesben (olyan, mint Londonban az Oyster). Megbeszeltuk, hogy a huszasbol, amibol adtam, 6 a letet (alti depozit - alti a 6), 14 meg a felhasznalhato (on dört kredıt - on 10, dört negy) - egyszeru a torok nyelv 😊)
Es ez az akbil jo volt a villamosra meg a buszra meg a kompokra is, amelyek az europai es az azsiai partok kozott kozlekedtek.

Ennek oromere gazdasagosan at is hajoztam Azsiaba, Üsküdar varosreszbe. Szamomra a hajozas nem nagy elmeny, igy nem bantam, hogy nagyjabol 20 perc alatt atszeltuk a tavolsagot. A viz nagyon szep szinu volt, az epuletek is igen kellemes, szines latvanyt nyujtottak a napsutesben. Es a tenger szaga! Annyira azert nem eros, mint az Atlanti-oceannal, de kellemes.

Azsiaba erve ettem egy kis hot dog szeru valamit (sosis a kolbasz), hozza pedig ayran-t, a joghurtitalt, ami nagyon bejott (korabban mar ittam Szegeden is) - kellemesen savanykas es hideg volt 😊
Elmentem nehany mecsetbe, de fenykepezni nem tudtam, mert Ramadan leven eleg sokat (ha nem folyamatosan) imadkoztak, es ilyenkor nem szabad fotozni. De az epuletek kivulrol is impozans latvanyt nyujtottak, foleg az egyik nagyobb mecset belso udvara. Furcsa volt a tomegben a mindenhonnan hallhato muezzin-enektol kiserve haladni 😊

Az egyik tavolibb dombra folerve egy nagyobb mecset udvaran setaltam eppen, mikor fonokom hivott egy kerdessel - persze segitettem, nem kuldtem el a francba, hogy nyaralok 😊 Rendes ficko egyebkent is, meg rengetegszer elnezest kert a hivas vegen.
Talaltam egy olyan mecsetet is, ami belulrol kek fajansszal es majolikaval van burkolva (Çınılı Camıı - Csinili dzsami, dzsami = mecset). Sajnos be nem tudtam menni, de volt egy nyitott ablak, ahonnan egesz jo kepet tudtam kesziteni.

A dombrol visszaindultam a tenger fele, es mivel kozben megeheztem, betertem egy kebabos helyre, es iskender kebabot ettem (paradicsomos-tejfolos), hozza salata meg pita es ayran - ezuttal ketto is, nagyon jol jott 😊 Kicsit beszeltek angolul, en is probalkoztam torokul, kedvesek voltak. Kozben valami torok szappanopera ment a tv-ben - nagyban hasonlitott a brazilokra a hatasvadasz jelenetek tekinteteben 😊)

A laktatos ebed utan lesetaltam a Boszporuszhoz, majd egy komppal athajoztam az europai oldal eszaki reszere (Beşıktaş). Ott volt nem messze a Çırağan-palota (Csirajan), ami az 1800-as evek kozepetol az 1900-as evek elejeig az Oszman birodalom kozpontja volt, majd leegett. Ujjaepiteset kovetoen hotel lett belole.
Folsetaltam eszakra, egeszen a Boszporusz-hid labaig, ahol az Ortaköy-mecset is talalhato - sok kepeslapon van ez a szep mecset a hiddal. Mar ott is latszott, milyen hatalmas ez a hid, de aztan kicsivel kesobb, mikor atmentem alatta, lehetett igazan latni a dimenziokat. 1,510 meter hosszu, es az uttest 64 meter magasan fut; jelenleg a vilag 16. leghosszabb fuggohidja.

A hid alatt atsetalva folmentem Kuruçeşme varosreszbe, ahol az utikonyv szerint szines faburkolatu, tipikus torok hazak talalhatok. Eloszor nem talaltam az utcat, ahol be kellett volna fordulnom, mert par utcat atneveztek a konyv kiadasa ota, de egy borbely, meglatva tanacstalansagomat, segitett. 1-2 szolt beszelt angolul, mutattam az utikonyvet, es elmutogatta az iranyt. A hajamat viszont nem vagattam le nala, hiaba javasolta 😊
A hazak tenyleg jol neznek ki, hangulatos hely, szep kilatas volt az Aranyszarv-obolre. Na azert nem annyira lenyugozoek ezek a hazak, de jo seta volt, az biztos 😊

Visszasetaltam a hidon tulra, Beşıktaş varosreszbe, es ott elfogyasztottam egy olcso menut, amiben volt hideg marhamaj fokhagymasan, zoldsegek, franciasalata es hasonlo majonezes cuccban virslidarabok. Egesz jo volt, bar a virslis salata nem volt annyira finom, de meg lehetett enni.

Innen visszahajoztam Azsiaba, ahol csinaltam par ejszakai fotot, es szerettem volna visszaterni Emınönübe, az europai oldal deli reszen, azonban iszonyat hosszu sor alakult ki az oda tarto kompra varva. Gondoltam egyet, es inkabb Kabataş varosreszbe hajoztam at, ahonnan villamos megy delnek, igy nekem pont jo.
A villamossal elmentem a Sultanahmet Camii vagy Kek mecset kozvetlen kornyekere venni egy bogret vagy poharat fogmosashoz, mivel a hotelben levot szemrevetelezve ugy dontottem, jobb nem hozzanyulni. Hogy itt mekkora tomeg volt! A Ramadan miatt az emberek csak este ehetnek - tele is volt a park piknikezo helyiekkel meg sok turistaval. Az en konyvem is javasolta, hogy Ramadan idejen menjunk a tomegbe, mert az milyen hangulatos - nos nyilvan sok embernek az, en viszont nem nagyon elveztem. Par foto erejeig sodrodtam, majd inkabb visszatertem a hotelbe aludni.

Vasarnap tovabbi mecsetek kovetkeztek. Az elso egy nagyon hires, az Ayasofya (vagy Hagia Sophia), ami eleg kozel volt a hotelhez. Az ido ismet gyonyoru napos volt, pont jo a nezelodeshez. A mecset kivulrol piros arnyalatu, a tornyok szurkek, belulrol viszont a sarga dominal. Sokfele lehet hallani, hogy milyen gyonyoru, es ezzel egyet is ertek: magasan elhelyezkedo kupola, boltozatok es ivek mindenfele, gazdagon diszitve. Az emeletre valo feljutas is nem mindennapi: lejtos folyoso vezet folfele, csak a vegen van harom lepcsofok. Vagyis a torokok mar regen is alkalmaztak az akadalymentesitest.
Az emeletrol nagyon jo a kilatas (belatas) a mecset foldszintjere, jol erezhetoek a meretek. Az emeleti falakon pedig egyaltalan nem meglepo modon itt-ott bizanci freskok bukkannak elo, mivel - mint az kozismert - Isztambul = Konstantinapoly = Bizanc.

A mecsetben tapasztaltakat nehez volt felulmulni, megis sikerult. Az epuletbol kilepve, elhaladva a szent labmoso kut mellett, kiertem egy nagy terre, ahol palmafakkal es viragokkal, szokokutakkal gazdagon diszitett parkba jutottam. Elozo ejszaka itt mozdulni is alig lehetett a tomegtol, most azonban nem voltak tul sokan. Es a parkon tul ott volt a Sultanahmet Camii, ismertebb neven a Kek mecset. Az Ayasofyaval ellentetben ide nem kellett belepo, bar nem sajnaltam volna fizetni az elmenyert.

A kulso falak mogott kis kert, majd az epuletkomplexumba belepve eloszor egy udvarra lehet jutni (mondanom sem kell, kozepen a szent kuttal), ahol eppen iszlam konyvvasar volt. A turistaknak a tuloldalon ki kellett menni, majd egy masik bejaraton be a mecsetbe - fantasztikus latvany fogadott! Itt a kek (es kisebb mertekben a piros) dominal, talan innen az epulet neve. Kupolak es felkupolak egymas alatt-folott-mellett, melyre eresztett csillarok, amelyekben a regi idokben minden bizonnyal gyertyak lobogtak. Most gyertya alaku izzok, de megfelelo fenyerovel, antik hangulatot arasztva. Nagyon gazdagon diszitett, oriasi epulet ez, a sok disz miatt megsem tunik nyomasztonak. Mindenkeppen erdemes megnezni!

Csak hogy ne legyen hianyom mecsetekben, lementem a Küçük Ayasofya vagyis Kicsi Ayasofya mecsethez, ami kicsit delebbre talalhato, es kiesik a fo turistautvonalbol. Talan ezert nem is voltak benne sokan, amit egyaltalan nem bantam. Nem tul nagy, es a diszitese sem olyan gazdag mint a nagytestveree, de hangulatos 😊 Elsosorban a feher szin dominal, itt-ott van egy kis kekes arnyalatu diszites benne. Itt most eppen nem imadkoztak, igy sikerult fotoznom.

Visszaindultam a Kek mecset iranyaba, es utkozben leultem a jarda szelere helyezett, egy kis etteremhez tartozo, parnas kispadra, es a torok sor, az Efes kisereteben elfogyasztottam egy pide-t, vagyis torok pizzat. Ez olyasmi tesztaju, mint a pita, es leginkabb landzsahegy-alaku. Ez most eppen kecskesajttal volt beboritva - Torokorszagban mindenkeppen erdemes megkostolni a kecskesajtot, nagyon finom 😊 (Persze a francia is nagyon ott van, de mindig az a legjobb, ami helyben van 😊

Visszasetaltam a mecsetekig, majd villamossal es metroval eljutottam a regi varosfalhoz, mert a terkepem szerint onnan nem tul messze volt 1-2 mecset, amelyeket a bizanci freskoik miatt szerettem volna megnezni.
A varosfal mellett ures telkek tele tormelekkel, a sarokban putrik. Nem tul bizalomgerjeszto kornyek. A kozben mar igen csak meleg nap alatt haladtam a macskapislantastol, galamburulektol es szemettol buzos kis utcakon (bocs, de ez az igazsag), mignem odaertem az egyik mecsethez, amit kiszemeltem. Elotte 3 gyerek focizott, ugy 10 korul lehettek. Ahogy kozelebb haladtam a mecsethez, az egyik gyerek ideszolt: "Hello" En persze fogadtam, mire a gyerek, latva a mecsetre valo koncentralasomat, azt mondta: "It's..." En meg vissza, hogy "Huh?" Ugy tunik, pont a lenyeg nem jutott eszebe. Ami az lett volna, hogy zarva van a mecset, amit ket perccel kesobb megtapasztaltam.

Elindultam a kovetkezo mecset fele, es ket hasonlo koru gyerek mellemszegodott. Angolul probaltunk beszelgetni kicsit, bar amikor mondtam, hogy magyar vagyok, nagyon elkezdtek dicserni szulofoldemet. Nyilvanvaloan jo nagy baksisra szamitottak (vagy bahşış, ahogy a torokok mondjak), de a vegen csalodast kellett okozzak, mivel csak valami pici cimletet adtam. Kerdezte is a gyerek, hogy nagyobb nincs? En meg mondtam, hogy ez is tobb, mint a semmi, bar belul ugy ereztem, hogy tenyleg semmit nem er az a penz, de alapbol ellene vagyok a koldulasnak.

Sajnos a nagy mecset, ahol vegre sikerult bucsut intenunk egymasnak, felujitas alatt allt, igy a mennyezetbol nem sok latszott.
Tovabbsetaltam hat, le az Aranyszarv-obol iranyaba.
Ott volt egy nagy romai kori vizvezetek, az nagyon jol nezett ki. Az iv alatt adhaladva nemsoka kiertem a partra, ahol eszaknyugatnak indultam, hogy megtalaljam a bolgar orthodox templomot.

Sok helyen alig volt jarda, igy leginkabb a falra ratapadva volt biztonsagos kozlekedni, de vegul odaertem, es egy park kozepen meglattam a templomot. Ezt a templomot 1898-ban epitettek, es az a tortenet az utikonyvem szerint, hogy a szultan csak ugy volt hajlando elfogadni a gorogkeleti patriarkatus onallosagat, ha 7 nap alatt felepitettek a templomot. Es sikerult is megoldaniuk, mivel Becsben elore gyartattak femelemeket, amiket utana leusztattak, es osszeszereltek. Latszanak a szegecsek a templom kulsejen meg belul is itt-ott, de a hagyomanyos gorogkeleti diszites ezt jol ellensulyozza.

Ha meg nem mondtam volna, a templomokat ket okbol szeretem latogatni: egyreszt az epiteszetuk vonz, masreszt huvos van bent. Itt is jo volt, de aztan ki kellett lepnem a napra. Ekkor mar 4 ora korul volt, igy mar nem tuzott annyira, de azert meg igen jo ido volt.
A varoskozpont fele indulva betertem egy tavernaba, ahol egy halat rendeltem (mas informaciom nem volt, csak hogy hal), es kaptam is egy nagy rostonsult halat, amiben ugyan voltak szalkak, de nem sok, es jo ize volt. Hozza fott krumpli, rukkola (amit meg mindig nem szeretek) es hagyma. A hagymabol piciket vagva egesz jo izek jottek ossze, es elvettek egymas izet-szagat 😊

Innen vissza akartam erni a hotelbe, mivel az esti programom elott nem artott atoltozni (tekintve, hogy igen jo ido volt, en meg nem eppen a lassu setarol vagyok hires). Az esti programom a kerengo dervisek megtekintese volt, ami a hotelhez kozel levo, regi furdobol atalakitott kulturalis kozpontban kerult megrendezesre.

El is jutottam az Atatürk hidig, de ott nem tudtam atmenni a korforgalmon, hogy a part menten folytassam utamat, mert nem volt lampa, folyamatosan jottek az autok. Gondoltam, atmegyek a hidon, hatha a tuloldalon lesz lampa. A nem tul szeles jardan eleg sokszor ki kellett terni a pecasok lendulo botjai elol, mivel onnan horgasztak. Neha szembejott egy-egy motor is a jardan, az ott allo edessegarusok meg tovabb szukitettek a mozgasteret. De azert sikerult aternem a tuloldalra eleg gyorsan, es ott lathattam, hogy sehol egy lampa, sot, az ut gyorsforgalmiva szelesedik.

Ahogy ott alltam a jardan, kezemben az utikonyvvel, arcomon a totalis tanacstalansag kifejezesevel, a harmadik savban jott egy taxi. Latta, hogy csak nezek ki a fejembol, lassitott picit, osszeneztunk, majd intettem, es megallt. A mogotte halado auto is hirtelen befekezett. En meg berohantam a harmadik savba, mikozben balrol jottek az autok, akiknek integettem, hogy ne ussenek el, majd be a taxiba, bemondtam a vasutallomas nevet (Sirkeci Gari), es mar mentunk is. A mogotte hirtelen befekezett autos kozben melle kerult, es a sofor elkezdett anyazni, de persze a taxis sem hagyta magat. Vegul eleg gyorsan odaertunk az allomasra, es az egesz ut kerult vagy 5 liraba (2.5 font?) Adtam neki hetet, ha mar ilyen gyorsan odaertunk.

Terv szerint odaertem a kulturalis kozpontba, ahol a Kek mecset elotti teren levo ugynoknel lefoglalt jegyemmel kaptam egy kis ingyenes innivalot meg edesseget, es nem sokkal kesobb elkezdodott a musor.
Eloszor szufi zenet hallgattunk, amit a dervisek rendjenek tagjai adtak elo dobon, fuvolan, hosszu nyaku hegedun es kantalva. Nagyon hangulatos arab zene volt, nagyon elvezetes es kikapcsolo.

Aztan megjelent ot dervis, akik kozul az egyik a kozepen levo, kor alaku, uveggel fedett kis szinpadra leteritett egy voros birkabort, ami elott meghajolt, mert az volt az univerzum szive. Egy masik dervis harom feher birkabort teritett a szinpad szelere, o is meghajolt, majd mind az ot dervis odaallt, es eloszor ellazultak kicsit, levettek a kulso kabatjukat, es a hosszu feher lebernyegukben es suvegukben nekilattak a szertartasnak. Az elso elindult, meghajolt az univerzum szive elott, kicsit tovabb ment, bevarta a masodikat, aki hasonloan cselekedett, es az elso fele is meghajolt. Majd igy tovabb, mig mindenki ott volt mar a korben.
Ekkor az elso elkezdett porogni a tengelye korul, kezei kinyujtva oldalra, jobb tenyere folfele, bal lefele. Ez a mevlevi dervis-rendben azt jelkepezi, hogy a dervisek az istentol kapjak a szeretetet, amit utana tovabbadnak az embereknek, maguknak nem tartanak meg semmit. A keringo mozgas pedig az univerzum teremteset jelenti. Az ot kozul az egyik a kor kozepen porgott, a tobbiek korben keringve porogtek, megpedig egy kort nagyjabol 2 masodperc alatt teve meg, bar volt egy fiatal, aki ennel nagyobb fordulatszamon porgott. Par perc mulva mar teljes eksztazisban voltak, talan ezert nem szedultek el. Nagyon kulonleges volt latni ezt a ritualis szertartast, hallgatni a zenet.

Hogyan mashogy lehetett volna megkoronazni az estet, ha nem egy jo vacsoraval 😊 A hotel es az allomas kozott egy kis utca huzodik, amit korabban nem vettem eszre, viszont mikor a taxi kirakott az allomasnal, itt mentem fol a hotelhez. Es ez a kis utca tele van ettermekkel, a pincerek meg invitaljak befele az embereket.

Vegul a Bonos nevu helyen kotottem ki, es nem is bantam meg 😊 Eloetelnek a toltott szololeveleket valasztottam, innivalonak pedig ayrant. Foetelnek egy kis kebab tesztaba toltve, ami hosszukas tekercset kepezett, es ez volt felkarikazva zoldsegekkel, rizzsel es egy darab joghurttal (tejfol-allagu volt es joghurtizu). A ket fogas kozott ajandekba kaptam egy kis tanyeron fokhagymas apropecsenyet (barany volt), amiben egy kis paprika meg paradicsom is volt, es a Ramadan alkalmabol voltak ilyen bokezuek 😊
Desszertnek ragados sutikbol osszerakott valogatast valasztottam (szerencsere nem tul nagy adag), es kaptam meg egy kis gorogdinnyet is. A vegen meg megkerdezte a pincer, hogy hagyomanyos vagy almateat kerek. Mikor ellenkezni akartam, total felhaborodott, igy vegul almateat valasztottam, ami finom volt 😊

Es tenyleg ajandekba kaptam azokat a kajakat, nem voltak benne az arban, ami egesz jo volt az elfogyasztott etel mennyisegehez es minosegehez kepest.
Persze egy ilyen vacsorat le kell setalni, igy maszkaltam meg kicsit az obol partjan, athaladva a jardat elfoglalo arusok kozott, akik meg ejjel tizkor is ott arultak a penztarcakat meg cipoket meg jatekokat.

A harmadik ejszakamat zavartalanul vegig tudtam aludni, es igy kipihentebben indultam neki az utolso fel napnak. Egy helyre mentem el, ami az egesz idot kitoltotte, de nem banom, mert gyonyoru hely: a Topkapi palota (Topkapi Saray).

Mar a palota kertje is nagyon kellemes hely a szokokutakkal es az ezeregyejszakaba illo epuletreszekkel, amelyek a varfalon kivul is latszanak itt-ott, de a palotara tenyleg illik, amit az Egri csillagokban olvashatunk: "fenyesseges Porta". Ez a palota volt az 1400-as evek kozepetol ugy 1870-ig az Oszman Birodalom szekhelye, es hatalmas epuletegyuttest jelent. En jo reszet nem is tudtam megnezni, de amit lattam, az nagyon tetszett.

Szamomra a legszebb epuletcsoport a harem, rengeteg csempediszitessel, nagyon szines belsokkel, ivekkel, kis tornyokkal. Erdekes volt latni a szultanok arckepcsarnokat, ahol a kepek egy reszet Veronese olasz festo keszitette, de a tobbit is foleg europai festok keszitettek, es messzirol kiszurtam I. Szulejman kepet - a szokasos nagy turban, nagy szakall, idosebb arc. (Egyebkent o is volt fiatal, volt masik kep is rola.)

Volt egy epulet, ahol a szent dolgokat orzik, igy peldaul Mozes botjat, Mohamed profeta labnyomat, ami alapjan ugy gondolom, hogy 43-44-es lehet, es valoszinuleg ludtalpas volt, mivel vegig szeles. De ott van a szakalla meg par foga is - ez az a bizonyos 'profeta szakalla', ami tortenetekben tobbszor megjelenik. Meg van Koran meg a Kaba korol is informacio. Az epulet nem tul diszes, de szep.

Voltak meg tovabbi szep epuletek, peldaul a tenger felol az egyik kis oszlopcsarnokkal es szep szokokuttal meg szep es gondozott kert, kincstar, amibe nem tudtam bemenni, mert hosszu sor allt elotte, nekem meg mennem kellett. Sajnos nem tudom jol leirni, milyen volt, latni kell!

Ezt kovetoen egy utolso ebed jott, ahol elkoltottem az utolso liraimat, es ismet toltott szololevelet ettem eloetelnek, foetelnek pedig torok palacsintat, ami olyan, mint a magyar, csak nyujtofaval nagyobbra van nyujtva, benne hagymas, enyhen fuszeres daralt hus. Finom volt, jol jott hozza az ayran, elotte meg a raki, ami olyan, mint az ouzo, csak kevesbe feher, es erosebb picit. Desszertnek pedig egy masik tipikus fogas, a rizs puding, ami tulajdonkeppen tejberizs sutve. Mindezt a foldon ulve koltottem el, jobban mondva nem a foldon, hanem nagy parnakon heverve - keleti kenyelem 😊 Ja, es a vegen egy torok kave, ami meg mindig olyan eros, mint amit Egyiptomban ittam, es amitol azt hittem, hogy az egyebkent a Niluson fixen allo uszo etterem elindult.

Sikerult gond nelkul kimennem a repterre, majd a hazaut is rendben ment. Ezuttal egy Boeing 767-es volt a gep, ami eleg kenyelmesnek bizonyult, bar mivel ablaknal ultem, nem lattam a tv-t, ami itt nem az ulesek folott van, hanem a folyoso folott magasan. Igaz, amugy is zenet hallgattam, igy nem ert nagy kar 😊 Ismet pulyka volt, ezuttal paradicsomos verzioban, ez is egesz jo volt.

Mindenkinek csak ajanlani tudom, hogy menjen el Isztambulba! Gyakorlati szempontbol a tomegkozlekedes egesz jo (az uton atkeles nem annyira), nem draga a hely, de azert annyira olcsonak sem mondanam. A kajak finomak, a konyha valtozatos, a vendeglatohelyeken nagyon kedvesek. Es szamomra ez egy lenyeges pont volt 😊

---