Advertisement
Ketten
Immár vasárnap délelőtt, Pozsonyban. 00
DAYS
00
HOURS
00
MINS
00
SECS
a pontos idő
Mielőtt
Csehországba érkeztünk volna, utazásunk elején Csallóközben néztünk szét.
😊
Pozsony ékességein, a koronázási városon, és számos úti nehézségen átverekedve, érkeztünk meg e közeli és kedélyes, majdnem szomszédos országba.
2010. július 3. szombat Kedvenc Opel Astra 1.6 gépkocsinkkal.
Anyut meglátogattuk, s 7-kor indulás. Irány: Felvidék. Komáromnál léptük át a határt.
Csallóközben, Dunaszerdahelyen Kis séta a központban.
Reggeli. Tejtermékek. Kívülről megtekintettük a Szent György templomot. Árpád korabeli alapítású. A főutcán az evangélikus templomot is láttuk. Az Idegenforgalmi irodában kedves, útbaigazító hölgy kérdezte: - Miért nem szállnak meg nálunk? Mondjuk: - Prágába igyekszünk, ma még szeretnénk Pozsonyba érni.
Erre ő javasolta az Új Városrészben nézzünk hotelt, azok megbízhatóak, s nem drágák.
Somorja előtt balra lekanyarodtunk
Nagyszarva községbe.
Ott éppen falunapot tartottak. A (Csallóköz) Csütörtökbeli tűzoltókkal vidáman fényképeztettük magunkat. Zászlójuk XIX. század elejéről való volt. Le is kezeltünk velük. Kávét ittunk. A közégről írja Fényes Elek: „Szarva, (Nagy), magyar falu, Poson vgyében, Somorjához 3/4 órányi járásra, a Szerdahelyre vivő országút mellett. Van egy nagy, órával ékesített négyszegletű kastélya…” A kastély előtt elkanyarodtunk (a reneszánsz épület egykor az Illésházy családé volt, most öregek otthona), majd bementünk a falu temetőjébe, megnéztük ott lévő kis kápolnáját is.
Dunaszerdahely
Első állomásunk. Szarva község egyébként a trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Kastélyát a II. világháborút követő időkben súlyosan megrongálták és kirabolták. Tovább utazva felfigyeltünk egy érdekesnek látszó, kastélyszerű épületegyüttesre. Be is fordultunk jobbra, majd Királyfia településtáblát elhagyva megállapítottuk a messziről ékes építménynek látszó valamiről, hogy valóban ízléses az, de csupán egy jobb módú polgár jókora lakóháza lehet.
(Eszembe ötlött, hogy itt van Tejfalu is, nem messze. Onnan fordult vissza Anyám, amikor a háború után el akarta hagyni hazáját. Csibi nénivel, Lóri bácsi szüleivel indultak akkor a hatalmas útnak. Csibi nénit várta férje a szabadabb Nyugaton, Anyut pedig szülei és testvérei itthon. Meg a későbbi boldog házassága, rólam nem is beszélve, akkor még meg sem születtem.)
😊
Pozsonyban A Nove Mesto valóban remek kis hotelt rejtett. A Slovan Brat. sportpályája mellett. Hotel Klub névvel. 1 éj=49 EUR reggeli nélkül. Tiszta, rendezett, bár szerény környezet, szolgálatkész recepciósokkal.
Városnézés következett.
Juhász Gyula: Pozsony
Ha alkonyatkor ballagtál a ködben, Mely lágy fátylával a Dunára hullt,
A zsongó zajban és a méla csöndben Fáradt szívedbe muzsikált a mult.
A vén utcákon szinte visszazengett A régi léptek kongó moraja,
Széchenyi járt itt és honán merengett, Amely nem volt, de lesz még valaha. Nagyszarva
Csallóközcsütörtöki tűzoltókkal. Csokonait itt várta a diéta, Petőfit is és az a nyurga, méla,
Szelíd diák, Reviczky, itt merengett, Hol most új bánat árvul a ligetben
S a márványszép királynő téli estben Magyarjaira vár a Duna mellett.
Villamosozás a Jeszenszki térig. Megtekintettük a Nemzeti Színházat, homlokzatásn Liszt Ferenc és Katona József mellszobrával. Majdnem elfelejtettem, hogy még előbb lenyeltünk egy-egy korsó Kelt-et egy remek kávézóban. Séta a koronázások helyszínére, a Szent Márton-székesegyház felé. Közben megcsodáltuk az ápolt és korszerű építésű parkot, megálltunk a Szentháromság szobornál. A koronázási templom előtt várni kellett volna jócskán, mert esküvő volt. Egyet fordultunk a templom melletti utcácskába, az egykori központi egyházi és tudományos élet központjában, a régi épületek között, a néhol omladozó falak tövében. A székesegyházban a szokásos magyar történelem nélküliséget tapasztaltuk, akárcsak húsz illetve harminc éve. A sok magyar király és királyné neve sehol sincs feltüntetve, egy mondat sem égen sem földön. No, egy pár szóra azért leltünk, azt mondja: Szent István koronájának másolata, persze tisztára szlovákul, nem ám angolul, pláne nem magyarul! De ettől eltekintve mi meghatódottan álltunk a főhajóban, s emlékeztünk e régi magyarokra, akik de sokszor várták itt, hogy majdcsak ad nekünk egy jó királyt a Magyarok Istene. No, elég az hozzá,
hogy Mária Teréziánál jobbat biza nem adott, legalább is azok közül, akiket itt jelöltek ki a haza szolgálatára.
A klarisszák öreg templomába igyekeztünk.
„A legjelentősebb magyar történelmi vonatkozás …, hogy a mohácsi vészt követően a török elöl ide menekültek azok az apácák, akik addig a „Nyulak szigetén” (ma Margitsziget) éltek. Magukkal hozták kincseiket, köztük legjelentősebb ereklyéjüket, Szent Margit földi maradványait. Itt őrizték nagy becsben az ezt követő évszázadokban, míg 1782-ben II József a rendet feloszlatta. Ezt követően az ereklyét a kriptában, ma ismeretlen helyen befalazták, így az Árpád házból származó Szent Margit mai napig itt nyugszik. (www.mariaorszaga.hu)
...Margit imái vezekelve szállnak. Minket hiába, Uram, ne sirasson. Áldott Boldogasszony. ... Éppen koncertre készültek a templomban muzsikusok. Kis áhítat feléjük is jutott. Korai és késői Bach, kamarazene, magas színvonalú ének jellemezte játékukat.
Kijőve a kapun, sátorállítók félig kész fém vázába vertem a fejem, erősen elkezdett vérezni. 😞Marika gyógyszertárban vett hamar fertőtlenítőt, s gézt. A középkori erődfal maradványait, s a Szent Mihály-kapun általmenve jó sör várt ránk. Csapolt Aranyfácán. Ott megnyugodtunk egy kissé. Séta a ferences és jezsuita templomhoz, fényképeztük a préposti, püspöki palotát. A Duna-partján, nem messze a Színháztól vacsoráztunk. Csapolt barna Saris sör. Étkezés után alig vánszorogtunk, pedig föl
Szent Márton-székesegyház
Bent egy szó sincs leírva magyarul!1563 és 1830 között itt koronáztak 11 magyar királyt és 8 királynét/királynőt! szerettünk volna jutni a várba. A rengeteg lépcső miatt leültünk egy éppen reánk váró padra. Talán egy pár percet aludtunk is egymás vállára hajtva fejünket.
Hja, kérem! A jó dunai levegő 😊, meg a barna sör.
Villamossal vissza a szálláshelyre, fürdés, alvás.
2010. július 4. vasárnap Reggel 8-kor ébredés. Telefonon értesítést kaptunk, Szegeden hatalmas vihar volt az éjjel, kidőlt a fenyő, leszakította a villanyvezetéket, összetört a kerítés, tetemes a kár...De, hát mi most nyaralunk...
Igyekeztünk a misére, a Ferences templomba. Magyar szentbeszédet hallgattunk, ám az újságtartó asztalon kizárólag szlovák nyelvű kiírásokat láthattunk. Sétáltunk, majd visszamenvén a hotelban ismét egy liter tej várt ránk. Itt tényleg véget is ért a hétvégi idill. Ugyanis a várba igyekezvén megütöttük a gépkocsi olajteknőjét. A "híres" szlovák parlament épületétől 100 m-re (!), a hepehupás parkolóban. Aztán elveszítettük az egyik táskánkat, ugyanis zavarunkban fent felejtettük a csomagtartón. Szerencsére, és irtózatosan bonyodalmas módon, viszonylagosan rendeződtek a dolgok, az elveszett értékek nagy része megkerült, kedves szlovák és magyar emberek segítségével. A Rendőrség is a helyzet magaslatán volt, köszönjük nekik is. Ám vissza kellett térnünk Mosonmagyaróvárra. Megjavították olajteknőnket, mi pedig ott töltöttük az éjszakát. (Később kiderült, a javítás csupán hitvány ragasztást jelentett, bár az ellentételezés 15 e
Ft-ra rúgott. Meg is telefonáltuk a Hotel tulajdonosának.) Este kis séta. Óvár kedves, igazán magyar város.
2010. július 5. hétfő Olajszint ellenőrzés után irány a Cseh határ, a Morva folyó.
Breclav (magyarul Leventevár), dél-morvaországi város.
Cseh nemzeti ünnep, legalább négy napos. Mint később kiderült, Husz János, valamint Ciril és Metód. Érdekes párosítás. Viszont népek alig jönnek-mennek. Szinte csak mi sétálunk. Egy túl modern, katolikus templom. Minden zárva. Kastély a város szélén. Most renoválják. Valamikor vár lehetett.
"A reneszánsz stílusú építmény a XVI. századból származik. A XIX. század első felében átépítették. Noha a második világháború alatt sok oklevél megsemmisült, annyit tudni lehet, hogy a gótikus vár egy főnemes, I. Břetislav hűbérbirtoka volt."
(Wikipédia)
Lednice Véletlen folytán nem a helyes úton jártunk, már megint, így Mikolov felé vezető autós utunkban elénk tárult Lednice mesés várkastélya, s a kastély kertje. Parkolást követően átvergődtünk a milliónyi kerékpáros turistán, hörpöltünk egy forró kávét, s megtekintettük kívülről a remekbe szabott reneszánsz épületet. A téli kert egyenesen pazar. Sast, tán vadász sólymot, s bagolyt, baglyot is láttunk. Igaz, nem voltak szabadon, csak egy atyafi tartotta őket pórázon.
Mikulov (másnéven Nikolsburg) 1621-ben itt kötött békét Bethlen Gábor fejedelmünk a dühödt ellen-reformátor II.
Nikolsburg
A békét itt kötötte Bethlen Gábor 1621-ben (Habsburg) Ferdinánddal. Lépdeltünk a bölcs fejedelem által is koptatott kockaköveken, körülsétáltuk a várat, pihegtünk a rekkenő hőségben. 😞
Brno Imrére emlékezünk minden utcában, szinte. Itt laktak, ott meg régebben...A Pod Kastany, Minska, Burjanovo namesti, Karlovo Pole, Zaborwwzeski kerület mind-mind arról mesélt, amikor fiatalabbak voltunk. Még ki is szálltunk a háznál, ahol Sógorral aludtunk, s Imre családjával megismerkedtünk annak idején. Kozák Hotel. Itt vettünk ki szobát. 990 Kcs, reggelivel. Séta indul. Szomorúan állapítom meg, hogy az egykori kedvenc sörházam, a Cernohorska Lezak is megszűnt. Követte a Hóhért. Hm. De kellemes terek voltak pedig! Na, az í-re a pont, hogy megdonálc púposkodik helyette. Brrr!
De a kirándulást folytattuk, a Jakab templom mellett a Kapucinus templom Trenk báró sírját is rejtve tárult elénk, s a Szent Péter és Pál templom.
Remek ebédet fogyasztottunk a Ceska közelében. Sherlock Holmes nevet (csak nem a kies cseh dombvidék szülöttje ő?) kapta a kellemes kiülős harapda. Megtaláltuk az egykori Pilsenit, ahol Imre diploma
Vitézné patikája
Brnoban a Veverin osztója utáni ebédjét rendezték (1982). Felfedeztük a Pegazus sörözőt, ahol kiváló sör és "gulas" várt ránk. Jellemzésként hadd adjak meg néhány jellemző adatot a "cégről". A sörfőzde termelési eredménye
1997-2011. között mindig elérte a 2 500 hl-t évente. Ajánlatuk: Pegasus 12 ° világos és barna, 12 ° Búza Pegasus, Pegasus arany 16 °, 13 ° Březňák Pegasus. Megjegyezném, hogy a búza sör kivételével sikeresen teszteltük a kínálatot. Kifogástalannak bizonyult. A kaja is. 😊
A séta késő estig folytatódott, Vitézné patikáját is megleltük, "U Panny Marie Vitezné", lefotóztuk, aztán egy nyelet sör a Veverzin. Alvás
2010. július 6. kedd Reggeli a Kozákban. Bőséges. Csendes, mozgássérült, jóravaló recepciós hölgy szolgált fel. Megajándékoztuk egy narancsos tollal. Irány a Spilberk. Vár, amelyet csak Napóleon és Hunyadi Mátyás tudott csak megvívni sikerrel. Börtön. A hat és fél évet raboskodó írónk itt négy évet szenvedett. Kazinczy celláját ugyan nem sikerült most megpillantanunk, de a kazamatákat igen. "De elzárt ember nem eszik sokat, s én nem mondhatnám, hogy ez a sanyargatás nagyon bántott volna. Az igazi szenvedés a léleké.” - írja. Nemzetiszínű szalagot kötöttünk a magyar foglyok emléktáblájára, elénekeltük a Himnuszt, s meghatódottan idéztünk egymásnak a Szózatból.
Autóba pattantunk, útirány: A Sörgyári capriccio helyszíne. Azért
Dalesice sörgyári kapuja
Francin motorkerékpárját e helyen vontatta be a tehén, miután a motorból kifogyott a benzin. közben volt még cseresznyeevés fáról, bámészkodás, stb.
Dalesice Tátott szájjal bámultuk a dél-morva tájat. Dalesicében, a régi sörgyár termében kis pohár sört fogyasztottunk. Felemlegettük Mariskát, Francint, Doktor urat, no meg természetesen Pepin bácsit. Oly mérhetetlenül felszabadultunk, hogy észre sem vettük, s egy drasztikusan kimagasló járda peremre ráhajtottunk. Defekt, kerékcsere. De utaztunk rendületlen. A táj magával ragadott minket.Szállást és ebédet keresve áthajtottunk Trebics városán.
Vycapyban találtunk is mindkettőt. Az ízletes káposztaleves, s a második fogás után igyekeztünk vissza Trebicsbe. Megtekintettük a város főterét, a templomok épületét. Még mindig tartott a négy napos ünnep. Emberekkel szinte nem is találkoztunk. Minden tiszta, rendezett képet mutatott. Még a bányász lakótelep is a gondos kezek, a jó lokálpatrióták munkáját bizonyította. Felújított panelek mellett hatalmas horgásztó. Bizony, jó lenne ilyet hazánkban is látni! Megálltunk a vasút menti malomnál, kevés sört fogyasztottunk a Bernárd Sörgyár söntésében.
Elautókáztunk délnek,
Jaromicébe. Versailles beli kastélyhoz erősen hasonló épület együttest, s lenyűgözően impozáns parkot leltünk. Este VB focimeccs. A hollandok győztek Uruguay ellen 3:2-re. Morva káposztaleves, sör, alvás. Ez utóbbiak mind Vycapyban a Kék panzióban. (700Kc)
néexxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
xxxxxxxxxxxxxxxx xxxxt
Advertisement
Tot: 0.206s; Tpl: 0.036s; cc: 9; qc: 53; dbt: 0.0945s; 1; m:domysql w:travelblog (10.17.0.13); sld: 1;
; mem: 1.2mb
