Szajláról átlibbentünk Nógrádba. Salgóbánya kis falujából "tíz percnyi könnyű séta" helyett jól kimelegedve érkeztünk meg a kaptató magas csúcsára. Derék Petőfink itt is járt. Hol nem járt? - kérdem én. És még közben verset alkotott, hadakozott kivel-kivel. Rá emlékeztünk, s minden magyar ősre, elődre, alispánra, s izzadó jobbágyra. De gyűltek a fellegek, így sokat nem időztünk. Lefelé már könnyebben vitt lábunk. Igazán tartalmas kirándulást tettünk. Petőfi Sándor: Salgó (részlet) Nógrád és Gömör közt hosszan nyúlik el A Mátra egyik erdőséges ága, Miként sörényes, elfáradt oroszlán, Nézvén sötéten messze tájakig. E hegytetői kősziklára ül Borús napokban a pihenni vágyó Terhes felhőknek vándor serege; Ez a műhely, hol a komor kovács, A dörgedelmes égiháború Készítni szokta a villámokat, Haragvó isten égő nyilait. Itt állt Salgóvár, mint egy óriás, Ki az eg
... read more
