Advertisement
Published: July 30th 2004
Edit Blog Post
A legrégibb megművelt arany
Mankind's oldest gold, 4600 BC A Várnai Régészeti Múzeum A Bulgáriában látott múzeumok közül az egyik legemlékezetesebb számomra. A múzeum szinte csak Várna környéki anyagot mutat be időrendi sorrendben, a kőkorszaktól a középkor végéig. Több mint 39 terem, 100 000 tárggyal. Sajnos a két szint közül a felsőt éppen javították, ezért csak a kiállítás felét láthattuk. Bár ennyi éppen elég volt, hiszen ha egészében meg akartuk volna nézni a kiállítást, az legalább egy napos program lett volna. Szerencsénkre az alsó szinten vannak a őskori és ókori leletek, ami számunkra az érdekesebb volt, főleg Alinak, aki már alig bírt ránézni egy újabb ikonra. (Azt mondta, elég ikont látott egész életére Bulgáriában.)
A múzeum legrégebbi leletei Kr.e. 5000-ből származnak. Ekkor egy virágzó kultúrális központ alakult ki a Várnai Tavak körül, mely egyik pillanatról a másikra pusztult el, amikor a tengerszint hirtelen 10 m-t emelkedett. Az akkori falvak és települések ma 3-8 méter mélyen pihennek a felszín alatt. Ebből az időből, kb. Kr.e. 4600-4200-ból származik az a lelet, mely a világ legrégebbi ember által megmunkált arany darabjait tartalmazza, régebbiek, mint az egyiptomi vagy mezopotámiai leletek. Ezek a Várnától 4 km-re lévő Necropolisból származnak (ez sajnos nincs nyitva a közönség számára), melyre teljesen véletlenül, egy földcsuszamlás alkalmával derült
fény. (Ez amúgy nem ritka Bulgáriában; az ország ugyanis annyira gazdag régészeti leletekben, hogy minden építkezés alkalmával találnak valamit, az ember akárhol elkezdhet ásni, előbb-utóbb valami kincs az ásójára akad.) A Necropolisból kb. 6 kilónyi arany, 200 réztárgy és 294 sír került elő. Az ásatások 1972-től 1991-ig tartottak. A leggazdagabb sír egy 40-50 év körüli férfié másfél kiló (900 darab) aranytárggyal. Ez Európa legrégebbi vezérsírja.
A Kr.e 15.-6. sz.-ig a trák civilizáció emlékeit láthatjuk, majd a Kr.e. 6. sz.-tól a görögök uralták a térséget, akik Várnát Odessosnak hívták, mely víz melletti települést jelent. Alapítói a kisázsiai Miletasból származtak, akik Apollót tisztelték, kinek Odessosban templomot építettek és több tárgyon is ábrázolták. Odessos nagyon fontos kikötő volt, komoly erőddel, melyet Kr.e. 341-ben II. Macedóniai Fülöp (Philippos) sem tudott elfoglalni.
A hellén periódusban, Kr.e. 4. sz. közepétől a Kr.e. 1. sz.-ig Odessos gazdag és virágzó város volt, saját pénzt is vertek. Ebben az időben épült egy színház is. A rómiai légiók Kr.e 72-ben érték el először Odessost, majd Kr.u. 15-ben Moreia provinciához csatolták, de mint más görög kolóniák, a város megőrizte függetlenségét a Pentapolis tagjaként. (Pentapolis: öt város, melyek a tenger partján feküdtek.) Kr.u. 81-től 244-ig pénzérméket vertek, újjáépítették az erőd
A múzeumban
sírdíszek a rómia korból falait, fürdőket, templomokat elmeltek és a színházat is rekonstruálták, minden épületet gazdagon díszítettek. A városban található fürdőkben és termálfürdőkben feltárt leleteket is mind a Régészeti Múzeumba hozták (mint pl. a latrinát díszítő delfinalakú kézmosókat, az épüleltet ékesítő Niké szobrot), ezért érdemes a fürdők meglátogatása után elmenni a múzeumba.
Dióhéjban ennyi látható az alsó szinten, mindenképp ajánlom egy esős napon. 2 Lv volt a belépti, minden ki van írva angolul (végre egy múzeum), de lehet egy
Varna Archeological Museum Guide-ot is venni, bár szerintem felesleges. A múzeum nyáron keddtől vasárnapig, télen keddtől szombatig 10-től 5-ig van nyitva.
Advertisement
Tot: 0.063s; Tpl: 0.012s; cc: 10; qc: 25; dbt: 0.0246s; 1; m:domysql w:travelblog (10.17.0.13); sld: 1;
; mem: 1mb