Nem a Mikulás bácsi vagyok, hanem Ori. Tegnap megérkeztem rendben. Már vártak reptéren és az első utunk egy fánkozóba vezetett. Az első szó, amit Londonban hallottam, nem fogjátok elhinni, de magyar volt. Sokan vannak kint, a cégnél is még jó néhányan rajtam kívül, de ők kivitelezéssel foglalkoznak. Este egy kicsit belepillantottam, hogy milyen is itt az éjszakai élet. Angolokkal nemigen találkoztam, vannak viszont négerek, indiaiak, görögök, vietnámiak.... Angol szót szinte nem is hallani. Találkoztunk egy volt évfolyamtárnőnkkel, aki egy másik tájépítész irodánál dolgozik. Elég sokáig maradtunk, úgyhogy ma kicsit tovább aludtunk a kelleténél. Délután bevásároltunk, aztán főztünk a konyhában, ahol tiszta edénnyel nem találkoztunk, állt a zsíros lé a mosogatóban és alatta is. Beszélgettünk pár szót Vangelis-szel (ő az egyik görög lakótárs, és ez a neve), aztán megettük, amit
... read more