Advertisement
Published: June 20th 2010
Edit Blog Post
Az utolso, New York-ban toltott napom rovidebb volt, mint az elozoek, mivel valamikor kora delutan indulnom kellett a repterre. Eloszor ugy gondoltam, magammal viszem a borondot is, hogy ne kelljen visszaterni a szallasra, de vegul megis otthagytam, mivel bar igy tobb utazassal jart, kenyelmesebb megoldas volt.
A szokasos reggeli omlettet kovetoen atsetaltam a Central Park-hoz, ahol a napos idoben megszemlelhettem a park mellett sorakozo emeletes hazakat, melyek regies kinezetuek, es bar nagyon hasonloak, van par kivetel.
Az ut tuloldalan pedig ott volt a hatalmas Central Park, gondoltam, kellemes lesz atsetalni rajta. A homerseklet ismet emelkedni kezdett, igy jol jott egy uveg viz. A hutesrol gondoskodva bandukoltam a fak arnyekaban az osvenyeken, jardakon, itt egy kis emelkedo, amott lejtett az ut, volt, ahol kis hidon lehetett keresztezni egy masik osvenyt (ha jol remlik, a Hair-ben is az egyik ilyen kis hid alatt egetik el a behivoleveluket).
Tovabbra is kedvenceim a fenyofelek, melyekbol itt is volt rengeteg - imadom az illatukat. Egyszer csak egy nagy to partjan talaltam magam, mely kelet felol nyitott volt (en nyugatrol mentem), es a felhokarcolok tukrozodtek a viz szinen. Feluton egy masik arustol megkerdeztem, jofele megyek-e, es miutan megerositette a jo iranyt, ugy felora mulva
oda is ertem a park masik oldalahoz, ahol ott volt uticelom, a Metropolitan Museum of Arts avagy Met.
Ekkor ugy 10.30 fele jart az ido, es ugy szamoltam, 1-ig erek ra, vagyis 2.5 ora allt rendelkezesemre. Mivel a vilag egyik legnagyobb muzeumarol van szo, termeszetesen nem gondoltam, hogy bejarom az egeszet, inkabb szemezgettem innen-onnan.
Az egyiptomi reszben kezdtem, ahol nem sok idot toltottem el, mivel a londoni British Museum-ban is lattam mar nagy egyiptomi kiallitast plusz Kairoban az eredeti Tutankhamun-kincseket, a piramisokat, templomokat stb. Itt ket dolog volt, ami igazan megfogott, az egyik nehany sztele, melyek gyonyoru, elenk szinekben pompaztak (nem tudom, valoban igy maradtak-e meg vagy restauraltak oket), ilyen szep szineket meg nem lattam egyiptomi mutargyakon. A masik dolog pedig egy templom restauralt valtozata volt egy nagy teremben, egy mesterseges to kozepen.
Ugyanakkor persze kicsit szomoru is, hogy az egyes orszagok mukincseit jol szethordtak vilagszerte - kedvenc peldam a luxori templom elotti obeliszkek esete: az egyik a mai napig ott van, a masikat Parizsban, a Concorde ter kozepen lehet latni, es ezt elvileg Napoleon kapta ajandekba Egyiptomtol. Tudom, kisse cinikus vagyok, de nem hiszem, hogy valoban ajandek volt ez. Talan inkabb szuvenir: megtetszett neki es zsebrevagta.
Ugyanigy rengeteg mukincs van a Louvre-ban vagy Londonban vagy itt, a Met-ben is, es az eredeti helyszineken mar csak korlatozott a kiallithato dolgok szama.
A kinai kiallitason egy udvarhaznak berendezett terem tetszett nagyon a haz szobajaval es foleg a kertjevel: kis kerengo szep tetovel es kis szokokut meg novenyek - ez a kert az eredeti hazban meditacios celokra keszult.
Kicsit arrebb tovabbi kinai mutargyakat lathattam, igy peldaul legyezoket, ruhakat, festmenyeket es egy Madonna-szobrot. Termeszetesen a bibliai karakterrol van szo, nem az enekesnorol 😊 Meg is lepodtem, honnan ismerik a kinaiak ezt a karaktert, es gyorsan meghallgattam az audio guide-ot, amit nem sokszor vettem igenybe a latogatasom alkalmaval, talan 3-4-szer osszesen, de jol jott. Nos, megtudtam, hogy europai misszionariusok terjesztettek az iget a Tavol-Keleten is, es onnan ismerik a Bibliat.
A kinai resz utan az indiai es indonez vilagot bemutato reszben maszkaltam, majd tovabb a japan reszlegbe, ahol festmenyek es szobrok voltak kiallitva. Innen tovabbmenve ismet egy kis kinai resz kovetkezett, majd
egy zenei kiallitast tekintettem meg, ahol tobbek kozott haromfeju lantot, csembalokat es egy pipa nevu pengetos hangszert lattam. Ez utobbiban a 'pi' azt jelenti, hogy elorefele pengetni, a 'pa' meg hogy hatrafele.
Voltak itt is impresszionistak (egyik kedvenc iranyzatom), Picasso es sok mas festmeny, de persze joval korlatozottabb szamban, mint peldaul a londoni National Gallery-ben vagy Parizsban a Musee d'Orsay-ben. A 17. szazadi flamand festoknel alaposan szetneztem, hatha latok eletkepeket, de nem jartam sikerrel. Nem baj, lattam sok mas szepet 😊
Innen meg bementem a ciprusi muveszetek csarnokaba, ahol szepen kidolgozott szobrokat es egy magyarnak is beillo ivoedenyt lattam, erdekes volt 😊
Rengeteg orat el lehetne tolteni a muzeumban - a gorog meg romai reszeket peldaul teljesen atugrottam -, de lejart az idom, igy inkabb elmentem kajalni. Bucsuzoul egy jo nagy sajtburgert ettem sult krumplival meg egy kis salataval (ez utobbit nem szabad tulzasba vinni 😊, majd visszametroztam a hotelbe, folszedtem a csomagot, es kimentem a repterre. Problema nelkul odatalaltam, idoben ott voltam, aztan mar a gepen hallottam a kellemetlen hirt, hogy a 4 kifutopalya kozul csak 2 mukodik, ezert vagy egy orat varnunk kellett 😞 Az ut rendben eltelt, ami szerencsesnek mondhato, mivel egyik kolleganom nemreg
volt New York-ban, es mikor repult visszafele, a turbulencia miatt elmaradt a vacsora meg a reggeli, plusz mivel nem szeret repulni, meg kevesbe erezte jol magat az ugralo geptol.
Bar a kaja nem volt olyan jo, mint amikor Japanba repultem, azert eheto volt, a kiszolgalas ismet kedves volt, en pedig ismet nem nagyon tudtam aludni 😞 Rajottem az evek soran, hogy mindegy, hogy repulon, vonaton vagy kozuti jarmuvon utazom, csak par percet tudok aludni. Eloszor azt erzem, hogy lecsukodik a szemem, aztan mindenfele hulye alomkepek jonnek elo, majd ugy 20-30 perc mulva kinyilik a szemem, es ennyi volt.
Semmikepp sem unatkoztam, mert vagy aludni probaltam, vagy a fedelzeti szorakoztato rendszeren neztem valamit, igy eltelt az ido este 8.30-tol reggel 8.15-ig, amikor leszalltunk Londonban. Ez valojaban 3.15 volt New York-i ido szerint, de jol ereztem magam. A repteren atoltoztem ingbe-nyakkendobe, aztan mentem dolgozni. Meglepo modon nem akart leesni a fejem, bar az is igaz, hogy ittam vagy 3 kavet. Ugy este 10.30-ig birtam, aztan jot aludtam, es masnap reggel helyi ido szerint ebredtem, mentem dolgozni stb, vagyis visszaalltam a helyi idore.
Sok ember szenved a jetlag-tol vagyis az idozonak kozotti kulonbsegbol adodo faradtsagbol, en eddig jol megusztam. Van,
aki azt mondja, azert, mert nem tolttotem eleg idot azon a helyen, es igy nem allt at a szervezetem, de en ezzel nem ertek egyet, mivel amikor Japanba repultem vagy most, mikor Amerikaba, odaerve csak azt figyeltem, hogy ott mennyi az ido, es kivartam az estet, akkor mentem csak aludni, majd az ottani reggel szerint keltem, nem erdekelt, Londonban mennyi az ido, es napkozben is jol birtam.
New York nagyon erdekes volt, jo esely van ra, hogy visszamegyek meg 😊 Biztos lesz meg latnivalo.
Koszonom a figyelmet, remelem, jo volt kedvcsinalonak, es mivel eleg hosszu volt ez az 5 resz, biztosan tobben megeheztetek, igy itt linkelek egy receptet, amit nemreg probaltam ki, es igen jol sikerult. Jo etvagyat hozza!
http://www.boraszportalok.hu/index.php?p=cikk&id=2321
Advertisement
Tot: 0.188s; Tpl: 0.028s; cc: 6; qc: 45; dbt: 0.0844s; 1; m:domysql w:travelblog (10.17.0.13); sld: 1;
; mem: 1.1mb