Advertisement
Published: June 17th 2005
Edit Blog Post
Philippi
Bazilika B, a 6. századból és Alex Amphipolisból Philippibe mentünk tovább, ahol az ókori város romjait néztük meg. A romok a Kavala-Drama út mentén fekszenek, Kavalától 15 km-re.
A múzeum persze zárva volt, de Alex úgyis annyi mindent tudott a városról és minden egyes kis kőről, hogy így is majdnem 2 órát töltöttünk ott és mögöttünk csukták be a kaput. (Philippi 5-ig tart nyitva, a szokásos 3-hoz képest. Ez valami nagyon kivételes dolog. De sajnos az Octagonról lemaradtunk, mert azt tényleg bezárták már 3-kor.)
Az ókori Philippi a drámai síkság délkeleti részét elfoglaló mocsár szélén épült. Első lakói Thassosról, Athén kolóniájáról érkeztek. A környék aranya, fája és jó termőföldje csábította őket ide és Kr.e 360-ban meg is alapították Krenides kolóniát, amit hamarosan trákok támadtak meg, a kolónia pedig II. Philipposz macedón királyhoz fordult segítségért Kr.e. 356-ban. Ő felismerve a város gazdasági és stratégiai fontosságát, elfoglalta és megerősítette a várost, majd saját nevét adta neki. Így lett a város Philippi.
A hellén időszakban indult a város virágzásnak, ekkor készültek el az erőd falai, a színház és a középületek. Az, hogy a
Via Egnatia (Egnatia Odos) áthaladt a városon, további fellendülést hozott és Kr.e. az 1. században már a régió központjává vált a város.
A
Philippi csata (Kr.e. 42) után, melyet a város nyugati falai mellett lévő két alacsony dombon vívtak, Octavianus Philippit római kolóniává tette. A város egyre terjeszkedett és adminisztratív, gazdasági és művészeti központtá vált.
A város életében a következő nagyobb fordulópontot Pál apostol látogatása hozta, aki itt 49-50 körül alapította meg az első keresztény egyházat Európában. A kora keresztény időszakban (4-6.sz.) megépült az Octagon, a Szent Pál katedrális és három bazilika.
A város a 7. században kezdett elhagyatottá válni, több erőteljes földrengés és a szlávok támadásai miatt. A bizánci időszakot még túlélte mint erőd, de miután a 14. században a törökök elfoglalták a várost, az teljesen elpusztult.
Az ásatások 1914-ben kezdődtek és még ma is tartanak.
A
színházat valószínűleg II. Philipposz építtette a Kr.e. 4. században, majd a 2-3. században átalakították és megnagyobbították, hogy a korszak igényeinek megfeleljen.
A
fórum a római időszakban Philippi adminisztratív központja volt. A középületeket a nagy tér köré építették, északi szélén pedig egy nagy kikövezett út vezetett, a Via Egnatia.
Pál apostol börtöne a Bazilika A-tól délre fekszik, amiból ma egy víztartó ciszterna látható.
A Bazilika A egy 130x50 méteres három hajós bazilika a késő 5. századból, egy kereszthajóval
a keleti végén, az oldalhajóknál galériával, szokatlan keresztelőmedencével. A főhajóban a díszesen kövezett padló és a pulpitus egy része megmaradt. Az oldalkápolnában márványdíszítést utánzó falfestmények láthatók.
A Bazilika B kb. 550-ből szintén háromhajós, narthex-szel és két további szárnnyal északon és délen. A majdnem négyzet alakú középső hajót egy kupola fedte, amely hatalmas oszlopokon nyugodott. A második kupola a szentélyt fedte. A faragott díszítések bizánci befolyásra utalnak. Alex szerint, aki a bizánci történelem nagy szakértője, igazából ez a bazilika nem készült el sohasem, mert az oszlopok nem tartották meg a kupolát. De ki tudja ezt ma már megmondani?
A Bazilika C szintén háromhajós, a 6. századból. Mind a padló, mind az építészeti és szobrászati díszítése pazar.
Philippiből 6 óra körül indultunk tovább egy kávézás után, ahol éppen (a kávézóban) valamilyen női buli volt unokákkal, és nekünk is adtak házi készítésű görög sütiket, nagyon kedvesek voltak. Nekem nagyon ízlettek, a többieknek nem annyira. (Több jutott nekem.) 😊
Advertisement
Tot: 0.246s; Tpl: 0.038s; cc: 12; qc: 67; dbt: 0.0729s; 1; m:domysql w:travelblog (10.17.0.13); sld: 1;
; mem: 1.2mb