Advertisement
Published: February 22nd 2009
Az alabbi tortenetem tanulsagos is lehet, bar nagyon remelem, hogy senkinek nem kell majd alkalmaznia a tapasztalataimat. Igyekszem tenyszeruen irni, de 1-2 nem tenyszerut is bele fogok irni (ahogy szoktam).
Kep most sajnos nincs, igy nehezebb lehet elolvasni, de erdemes.
Az egesz 2007 decembereben kezdodott, amikor a karacsonyi hazautazasom elott eszrevettem, hogy bizonyos vonalak, amik korabban egyenesek voltak (pl az Excel-ben, vagy akar a betuk egy-egy kis tabla feliratan), kisse ferdek, a betuk picit homalyosak itt-ott. Leteszteltem, hogy a bal szememben van a problema, de ugy voltam, vele, biztos csak faradt, majd kipihenem a szunet alatt.
2008. januarban visszatertem dolgozni, es mivel meg mindig ott volt ez a jelenseg - mivel beszedes fajta vagyok -, megemlitettem kolleganomnek. O pedig egybol azt mondta, hogy menjek el egy optikai szalonba megnezetni, mert akarmi lehet. Le is mentem a ceghez kozeli helyre, ahol egy vonalhalos papirra lerajzoltam, mit latok, es ott latszottak a gorbe vonalak. Tobbet azonban ok nem tudtak megallapitani, igy fuggoben maradt a dolog.
Azaz maradt volna, mert Ruth kolleganom tovabb nogatott, hogy menjek el a Moorfields Eye Hospital-ba, ami nem csak Britannia- de vilagviszonylatban is kiemelkedo a szemmel kapcsolatos problemak teren. Azert tartotta fontosnak, mert a ferjenek pl levalt a retinaja, eleg gyorsan tortent, es ha nem kapcsolnak idoben, akkor elvesziti a latasat. Persze akkor meg nem lehetett tudni, hogy nalam mi a helyzet, de inkabb vizsgaljak ki.
2008 januarja es marciusa kozott tobb vizsgalaton voltam a Moorfields-ben, es vegul az lett a konkluzio, hogy a bal szememben a retina kozepen, a macula-ban, van egy anyajegy/szemolcs (illetve vakond vagy molo, mivel a 'mole' szo ezeket is jelenti). A retina a szem belsejeben, hatul, kozepen helyezkedik el, es az eleslatas kozpontja. Volt par kontrollvizsgalat, de ez az anyajegy nem valtozott, igy mindig megallapodtunk egy ujabb idopontban. Az utolso valtozatlan idopont tavaly juliusban volt.
A kovetkezo ellenorzesem most februar 5-en volt esedekes, es bar sokat kellett varni, megerte. A fiatal doktorno, aki megvizsgalta a szememet, nem volt biztos a dolgaban, es igy inkabb meg kert tovabbi ultrahangot, valamint beszelt a konzulens foorvossal is, aki a nap vegen tajekoztatott, hogy a szememben levo anyajegy - ha kis mertekben is -, de novekedett a fel evvel korabbi helyzethez kepest. Innentol fogva a megnevezese tumor lett.
Nagyon figyelmesen, turelmesen, mellozve a szakszavakat, megmutatta a jelenlegi es a korabbi felveteleken a valtozast, ami, mint mondta, kis merteku, de az ilyen helyzetekre van egy bevett gyakorlat, amit most is kovetni kellene. A gyakorlat pedig azt mondja, hogy meg most, amikor ilyen kicsi ez az elvaltozas, el kell kezdeni a kezelest, nehogy nagyobb problema legyen belole (nehogy atterjedjen mas szervekre).
Az ilyen esetben, amikor a szemnek ezen reszen uti fol a fejet egy ilyen nyavalya, nem vegeznek biopsziat, mert eleg nehez lenne komolyabb serules nelkul kivitelezni, inkabb alapbol a legrosszabbat feltetelezik. Az en esetemben a tunetek a choroidalis rosszindulatu melanomara mutattak.
A melanoma egy rakfajta, ami altalaban a boron jelentkezik, de mas szervekben is elofordulhat. A nalam tapasztalt melanoma elofordulasi valoszinusege evente 3-5 eset az 1 milliobol. Miert nem a lottoba trafaltam bele igy? Igaz, nem is lottozom...
A kezelesem ket reszbol allt. Egyreszt meg kellett bizonyosodni, hogy nincsenek attetek a szervezetemben, mivel elofordulhat, hogy mar a szemben levo melanoma diagnosztizalasakor megkezdodott a terjedes. Az elsodleges atteti hely a maj, masodlagos a tudo. Ennek megfeleloen vegeztek rajtam maj-ultrahangot es tudo-rontgent. A maj-lelet negativ lett szerencsere, bar a lepemnel lattak valamit, amire vonatkozoan egy CT-vizsgalatot lattak jonak. A tudomrol a mai napig nincs konkret hir, de mint egy tanacsadotol megtudtam, ez azt jelenti, hogy minden rendben, mivel a rontgenosztaly elegge elszigetelten dolgozik, es ha nincs problema, sokszor nem is szolnak.
A verkepem is rendben van, ott sem talaltak problemat.
Az elsodleges kezeles pedig egy muteti beavatkozas, amikor is egy radioaktiv (jelen esetben rutenium) korongot, ami nagyjabol akkora, mint egy 10 penny-s erme (2 cm korul?), rogzitenek a szememre egy par napra, a tumor fole kivulrol, ugy, hogy a kijovo sugarzas koncentralt lesz, igy az a tumort roncsolja, es nem a szem egyeb szoveteit. Az eljaras soran egy kis bemetszest ejtenek a szemet korulvevo hartyan, majd beillesztik a korongot, raerositik a szemre, es visszavarjak a hartyat.
Attol fuggoen, hogy mekkora a tumor, milyen messze van a szem falatol, es milyen erossegu a korong (mert a korongok persze kulonbozo eletkoruak es erosseguek), a mutet soran gyorsan kiszamitjak, mennyi ideig kell ott lennie ennek a bigyonak, es a megfelelo ido mulva eltavolitjak.
Mivel ez egy radioaktiv dolog, a jelenlegi szabalyozasok ertelmeben a beultetes es az eltavolitas kozott korhazban kell lennem.
A dolog lelki oldalarol el kell mondjam, hogy a tanacsado nover szerint (meg szerintem is es meg sokak szerint) eleg jol fogadtam a hirt, es en ugy is voltam vele, hogy azzal, ha panikba esem, nem segitek. Persze volt 1-2 pillanat, amikor magam alatt voltam - nem azert, hogy mi lesz, ha nem sikerul (mert bizom az eljaras sikereben), hanem azert, hogy mi van, ha talalnak attetet, amit mar nem lehet megallitani (mivel akkor meg nem tudtam, hogy negativak). De osszessegeben eleg jol vettem az akadaly lelki reszet.
18-an bementem a St Bartholomew's (St Barts) korhazba, ami ismet egy nagyhiru intezmeny - mint megtudtam, Monacobol is volt mar itt beteg, aki direkt egy kezelesre jott at. 10-re kellett bemennem, de mint ott kiderult, 10-kor mar a CT-n kellett volna lennem, majd par perc mulva azt is megtudtam, hogy a CT lerobbant, igy atraktak 4-re a vizsgalatot. Kozben elhelyeztek egy tobbagyas korteremben, ahol a nyugati filmekbol ismert modon fuggonyokkel vannak elvalasztva az agyak.
Itt kell elmondjam, hogy teljesen mas, mint otthon. Bar en utoljara 6 eves koromban voltam korhazban, emlekszem a racsos vegu agyakra, a feherbe oltozott noverekre/orvosokra, a szigorra, amivel a beteg irant viseltettek (bar ezt jobban ereztem sok evvel kesobb, mikor parszor korhazban voltam latogatni).
Itt viszont modern agyak allithato fejtamlaval, magassaggal, noverhivo-rendszer, fuggonyok (ami mar egy nagy kulonbseg az otthonihoz kepest, mert ahol voltam, ott pl nem volt egy fuggony sem - igaz, itt is altalaban nyitva volt), az orvosok utcai ruhaban (kiveve a mutosoket, mert rajtuk kozepkek ruha volt), a noverek ketfele szinben: a rozsaszin arnyalatban az altalanos noverek, akik vernyomast mernek meg EKG-znak stb, es a kek arnyalatu noverek, akik szakapolok, es ok csinaltak a muteti elokeszitest, szemkezelest stb. Es mindenki nagyon kedves, es nem ugatjak le a beteget, ha az inkabb az agy melletti fotelben ucsorog, es nem az agyban fekszik egesz nap. Sokkal kozvetlenebb az egesz.
Szoval ultem a fotelben, olvastam (kozben jott az elso ebed, amikor - az elozetes informaciokkal osszhangban - valoban tobbfelebol lehetett valasztani, es bar a minoseg eloszor nem volt tul jo, azert annyira rossznak sem mondanam, sot, kesobb meg jo etelek is voltak. Nem tul nagy adagok, inkabb arra figyelve, hogy kiegyensulyozott legyen a taplalkozas), es hallgattam a korulvevo zajokat. Latogatok beszelgetese, jobbrol es balrol egy-egy szorcsogo beteg lelegzese (kulonosen a jobbrol levo volt hangos, de ott szerencsere valaszfal volt, nem fuggony).
Aztan tortent egy-ket eleg negativ eset a kornyezetemben. Az egyik, hogy a bal oldali agyszomszedom meghalt. Ami utolag nem is annyira meglepo, mivel ez egy rak-korterem volt, es volt par terminalis eset is benne. Talan 70-80 korul lehetett az urge, volt nala par nover, orvos, kezeltek, hallottam szorcsogni is, aztan csend. Gondoltam, alszik. Aztan jott egy nover, szolongatta, semmi valasz, majd azt mondta a kozben odaerkezo kolleganojenek (eleg halkan, de jo a fulem): "Tul keso." Egybol behuztak a fuggonyt az agy korul, majd jott egy orvos is, es nemsoka az urge felesege vagy lanya, aki szegeny rengeteget sirt, majd egy ido mulva osszeszedett bizonyos dolgokat es elment. Ekkor behuztak az osszes fuggonyt, es en a fuggony reseben lattam, amint egy toloagyon egy nagy sotetkek dobozt guritanak el. Majd elhuztak a fuggonyoket, fertotlenitettek az agyat, es jott egy ujabb beteg.
Egy kevesbe rossz, de azert kellemetlen eset volt, mikor a szemben levo ficko, akit 11 korul hoztak vissza mutetbol, magahoz tert, ivott egy kis vizet, majd kapott fajdalomcsillapitot, es mivel a szervezete rosszul viselte az altatast, rosszul lett. Persze a fuggony nem volt behuzva. Szerencsem, hogy nem akkor ettem. Kesobb helyrehoztak az urget infuzioval.
Telt az ido, a delutani CT-mre sem kerult sor, mert meg mindig nem mukodott. Igy abban maradtunk, hogy ugy vesszuk, hogy lesz csutortokon mutet, esetleg elotte lesz a CT is. Ennek megfeleloen fognak elokesziteni.
Ennek ertelmeben 6-kor megkaptam a vacsoramat (az utolso vacsora a mutet elott), es ejfelkor ihattam utoljara folyadekot. Kozben vernyomas, szaturacio (a ver oxigen-telitettsege, SpO2, 100% alatt nem sokkal levo ertekek a jok), kerdezoskodes, hogy volt-e verteszt (ezt 4 ember kerdezte meg), majd jott egy fiatal kinai orvos, es egy nyilat rajzolt a bal homlokomra, hogy meg veletlenul se a rossz szemet kezeljek. Meg is beszeltuk, hogy jobb ez igy, emlekezve olyan esetekre, amikor valakinek a masik labat vagtak le tevedesbol (nem ebben a korhazban, ugy altalaban). Kesobb kaptam karszalagot is, mert ez is resze a biztonsagos azonosito-rendszernek.
Sokat olvastam, hogy kifarasszam magam, meg zenet is hallgattam, es mar eppen elszenderedtem a szorcsogo-horkolo-felnyogo kornyezetben, amikor felebresztett egy nover, hogy EKG-t csinaljon. Ezutan sem volt sikeresebb az alvas, igy par perces alvasokkal kihuztam reggelig.
Akkor zuhany, atvedles korhazi gunyaba, majd 8 korul bekototte a kinai orvos a kanult, es vartam a mutetet. Kozben se viz, se semmi. Olvastam, legalabb elfoglaltam magam. Vegul 11.40-kor jott a szallitoember, es vegtelennek tetszo folyosokon es par liften keresztul elguritott a mutobe, ugyanis az orvos ugy dontott, megsem kell a CT.
Az egyik legkedvesebb es nagyon szakszeru nover vegig ott volt, adta a szemcseppeket, amik a pupillat tagitjak. Ez azert kellett, mert a pupilla a szem "ablaka", azon kereszult lehet belatni pl a retinara is. (Fenykepezos hasonlattal a pupilla az objektiv.)
Az aneszteziologus elokeszito ficko egy fekete csoka volt jamaikai gyokerekkel, es nagyon laza volt, jot dumaltunk 😊 Mikor meglatta a higany-erzekenysegemet, beugrott neki, hogy azt a volt KGB-s kemet is mintha valami higanyos cuccal nyirtak volna ki Londonban - na innentol a kemekrol, osszeeskuves-elmeletrol es a liberalis rendszerrol beszelgettunk, meg szoba kerultek a mobilok is stb. Zene is volt a radioban (nem reggae), majd jott az anesztes szakorvos, beadta az altato anyagot, es ugy 10-20 masodperc mulva se kep-se hang. Ez 12.15-kor volt.
(Ennek igy is kell lennie, ugyanis ilyenkor egy eszmeletveszteses allapotot ideznek elo, hogy a beteg ne emlekezzen, es lehessen kontrollalni a szervezetet. Ez az "amnezia" resze az erzestelenitesnek, mivel ha a beteg emlekezne a mutetre, az eros sokkos allapotot idezne elo. A masik resz az "anelgezia", a fajdalomcsillapitas, illetve a fajdalom kizarasa bizonyos szerekkel, amelyek az idegpalyakat manipulaljak.)
14.03-kor tertem magamhoz, rajtam az oxigenmaszk, es nem fajt a fejem, minden OK volt. Atguritottak egy kulonszobaba (a sugarzas miatt, ami bar eleg kicsi, de ez a szabaly), ahol par perc mulva megkerdeztem, levehetem-e a maszkot, mert zavart, es jol voltam. Nem is volt semmi bajom, kaptam vizet majd kajat, es bar ki kellett volna mennem, a kacsat nem bantottam, mert tudtam, nemsoka atvisznek a sajat szobamba, ahol wc is van.
Kozben megtudtam a jo hirt, hogy pentek este/ejszaka ki is veszik a radioaktiv korongot, mivel jol teljesit, es igy a beultetestol szamitott 2-5 nap mulva kivetel nalam lenyegesen hamarabb tortenhet meg. Es ha jol vagyok, szombaton haza is mehetek 😊
Mig probaltam aludni, Ruth kolleganom telefonalt, erdeklodo sms-eket kaptam a csaladomtol es par baratomtol es kollegaimtol is, ezek mind nagyon jol estek, es tartottak bennem a lelket 😊 Remelem, most senki nem veszi zokon, hogy nem szoltam elore, de ugy voltam vele, majd ha mar tul vagyok rajta 😊
A sajat szobamban volt wc es zuhany, amelyeket csak kulon feltetelekkel lehetett hasznalni. A wc-t nem lehetett lehuzni, amig a nover meg nem nezte a szememet Geiger-fele szamlaloval, hogy meg mindig benne van-e a mutyurke. Nalam persze eleg kicsi volt a valoszinusege, hogy kiessen, mivel leghatulra volt beultetve, de volt mar olyan, akinek a szeme elejere rogzitettek, es leesett.
A zuhany pedig vegkepp tilos volt, az elobbi okbol kifolyolag. Igy maradt a macska-mosdas a mosdokagylonal.
Volt kaja, innivalo, penteken mar tv-ztem is. Volt egy kis fajdalom, mikor le es kozelre neztem, de nem volt komoly.
Penteken megkaptam az ebedemet, es vartam a mutetet, amit este 9-re irtak ki. Addig semmi kaja, semmi innivalo.
Fonokom fel 9 korul bejott meglatogatni, jol esett a beszelgetes, jokat nevettunk 😊) A mutet elotti szakaszban kicsit kinosan gondolkodtam azon, hogy februar 2-tol vagyok allomanyban, es maris betegszabadsagra kell mennem, de fonokom nagyon tamogato volt, meg ugy is, hogy barmit elmondhatok, sot, van egy ceges anonim lelkisegely-vonal is krizisekre, ha kellene. Nem kellett szerencsere 😊
Telt-mult az ido, es vegul 11.15-kor voltam az elokeszito szobaban, ahol most egy angol no volt es az indiai altatoorvosom, zene sem volt, gondolom, mentek mar volna haza. Kaptam egy hidratalo infuziot (mivel ugye sokaig nem lehetett inni), ami jo hideg volt, es tenyleg ereztem, ahogy a hideg jon be a karomba. Fura volt 😊
Itt is beszelgettunk egy kicsit, majd belemnyomtak az anyagot, a no megkert, hogy lelegezzek a maszkbol, es mar ki is voltam utve.
A kovetkezo kepben a toloagyon voltam, nem volt rajtam maszk, es toltak vissza a szobaba. Odaerve a sajat labamon leszalltam, be egy kis kerekesszekbe, azzal betoltak 2 metert, onnan a sajat labamon at az agyba, kaptam egy fajdalomcsillapito infuziot (bar nem ereztem fajdalmat), majd egy kis viz, es a szendvics es joghurt a hutobol, amit a nover nagyon kedvesen elrakott mutet utanra. Ez volt ejfel utan 5 perccel.
Probaltam aludni, de nem is voltam almos, meg a ventilator hangja is zavart (ha meg elzarom, akkor nagyon meleg lett volna, foleg az embolia (verrog)-ellenes harisnyaban, amit mutet elott kotelezoen fol kell venni, mivel nem lehet tudni, meddig fog az ember mutet utan fekudni), igy elutottem az idot reggelig.
Megkerdeztem, szabad-e, es a pozitiv valasz alapjan lezuhanyoztam (igaz, csak hideg viz jott, de nem erdekelt), majd folvettem a sajat pizsamamat, es tovabb heveresztem, tv-ztem (de a talk show-nal kikapcsoltam). Kesobb a kanult is kivettek a karombol, majd megkaptam az elbocsato papiromat es a szemcseppjeimet, es vartam a delutan 3 orat, amikorra tesommal megbeszeltuk, hogy eljon ertem egyreszt vinni a taskat (mert a varras eleg erzekeny helyen van, igy ne emeljek nehezet most egy ideig), meg kicsit szedelgos is lehettem. Amit ereztem is a tescoban, mikor kajat valogattam, mivel par nap fekves, alig mozgas utan most igazi setalas volt.
Jelenleg ugy tunik, minden rendben, napi 4-szer kell szemcseppezni a kontrollig (ami 3-6 het mulva lesz). Most egy par napig (valszeg egy hetig) itthon leszek, setalok, tv-t nezek, de a szamitogepet igyekszem nagyon kis adagokban fogyasztani, igy lassan visszaallva az egesz napos monitorhoz, ami a cegnel lesz.
Ezt a bejegyzest most a reggeli allapotomban irtam, a bal szemem az ejszakai takaro alatt meg (rajta egy kaloz-stilusu cucc mint ejszakai vedo), tehat most nem terhelem a szememet. Mindjart megyek, kitisztitom, adagolom az elso cseppeket, es indulhat a nap 😊
Szokasos modon eleg hosszan irtam, remelem, kovetheto volt, es sok elutest sem csinaltam. A tanulsag: barmilyen kis elvaltozast eszlel valaki, nezesse meg szakemberrel, mert soha nem lehet tudni.
Advertisement
Tot: 0.118s; Tpl: 0.013s; cc: 10; qc: 46; dbt: 0.0648s; 1; m:domysql w:travelblog (10.17.0.13); sld: 1;
; mem: 1.2mb
Lacus
non-member comment
elso? :P
Zsolti bacsi, hat mit mondjak... Ebben a mai vilagban oruljunk hogy "csak" ennyi a gondod. Remelem a mutet illetve a kezelesek megoldjak teljesen a problemat, es 50 ev mulva mar emlekezni sem fogsz ra ;) Szerencsere nem vagy az a pesszimista, magat elhagyo alkat, igazabol az nem is segitene a dolgokon. Szoval csak igy tovabb, hidd el nem lesz itt gond. Nyaron meg jossz hozzank Skociaba nyaralni, OK? :) Barati udvozlet, es minden jot kivanok Neked: Lacus