Advertisement
Published: November 15th 2011
Edit Blog Post
Temetői látogatás, rendhagyó idegenvezetés tanulóink, a
KOPINT-DATORG Szakközépiskolaidegenforgalmi szakosai (idegenvezető, protokoll, utazás ügyintéző) számára.
Egy novemberi csípősen hideg pénteken elzarándokoltunk a Kerepesi temetőbe. Megtekintettük nemzetünk nagyjainak az emlékműveit, sírhantjait. Meghallgattuk tanáraink magyarázatát, elgondolkodtunk elődeink példáján és sorsán.
Első állomásunk
Vörösmarty Mihály sírköve volt. Felidéztük a Szózat sorait, amelyet minden tanévnyitó végén igazgatónk mond el.
"Légy híve rendületlenül
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kívül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell."
A korlátra felkötöttük a nemzeti színű szalagot, tovább sétáltunk. Nem messze
Arany János nyughelyét láthattuk, a tölgyek alatt.
"A tölgyek alatt
Vágynám lenyugodni,
Ha csontjaimat
Meg kelletik adni;
De, akárhol vár
A pihenő hely rám:
Egyszerüen, bár
Tölgy lenne a fejfám!"
Kossuth Lajos mauzóleumához közeledvén megdöbbentett minket a monumentális emlékmű hatalmas látványa, Gerster Kálmán építész, Stróbl Alajos szobrász és többek között Róth Miksa üvegfestő alkotása. Megtudtuk, hogy Kormányzónk mellett többen is vannak itt eltemetve a család tagja közül, például Kossuth Ferenc, Kossuth fia, aki politikus pályát választott szintén.
"Kossuth Lajos udvarába'
Elbotlott a a
Arany János
A tölgyek alatt lovam lába,
Gyere, pajtás, gyógyítsuk meg,
Itt a muszka, ugrassuk meg,
Éljen a magyar szabadság,
éljen a haza!"
(Kemecsi Imre énekelte 1978-ban)
Elhaladtunk az
1848-49-es szabadságharc hősei, s az
1956-os szabadságharcosok hantjai mellet, s
Batthyány Lajos gróf, első magyar miniszterelnök síremléke előtt. Szalagot kötöttünk
Görgey Artúr tábornok vaskeresztjére. Tovább haladva az árkádsoron eljutottunk
Ady Endre, s
Blaha Lujza szobráig. Bejártuk a
Jókai Mór sírja köré épített kerngőt, s elolvastuk a megható sorokat:
"Ami bennem lélek, veletek megy; ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik; s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani." - Jókai
A Nemzeti Sírkert fő útvonalán haladtunk.
Munkácsy Mihály szobra után balra fordulva találtuk
Karinthy Frigyes sírja mellett
Illés Lajos, a legendás Illés Zenekar vezetőjének hantját. Rajta kőhalom és szobor, Velkei J.L. és és Tóth D. alkotása volt látható. Fülünkbe csengett szüleink egykori kedves muzsikájának dallama, s szövege:
"El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így, el ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít, el ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra, el ne hidd, hogy nyílik még a sárga rózsa" - Illés-Bródy
Illés Lajos
KOPINT Szakközépiskola A kerítés mellett visszafelé haladva megtekintettük a Petőfi család emlékművét, láttuk a magyar jakobinusok fekete márvány tábláját.
Sétánkat befejezve megköszöntük tanáraink, Szilágyi Jánosné és Vitéz Gyula idegenvezetését, s elgondolkodtató emlékekkel hagytuk el fővárosunk emlékeiben gazdag Nemzeti Sírkertjét.
Advertisement
Tot: 0.104s; Tpl: 0.009s; cc: 8; qc: 46; dbt: 0.0706s; 1; m:domysql w:travelblog (10.17.0.13); sld: 1;
; mem: 1.1mb