Parizsi hetvege

---

Parszor mar sikerult eljutnom Parizsba, de mindig decemberben - gondoltam, itt az ido, hogy nyaron is megnezzem. Julius 30-a este at is mentem az Eurostar-ral, es a 2 ora 16 perces utat kovetoen, nagyjabol 20 perces metrozassal mar ott is voltam a hotelnel, ami szo szerint kozvetlenul a metromegallo mellett volt. Igaz, a szobam - az ajanloval ellentetben - nem volt hangszigetelt, viszont, bar rogton az ut mellett volt, egesz jol tudtam aludni (a fuldugok segitsegevel).

Szombaton mikor lementem reggelizni, nem volt teritek az asztalon, igy kernem kellett, es mivel nem biztam annyira a franciatudasomban, megkerdeztem a notol (franciaul), beszel-e angolul. A valasza az volt, hogy egy kicsit, aztan amit utana mondott, azt nem ertettem, de valami olyasmi volt, hogy akar en is probalkozhatok a franciaval. Vegul igy tettem, es sikerult osszehoznom azt a par mondatot. Szokasos croissant meg lekvar es kave volt, jol jott.

Eloszor a Conciergerie-be mentem, ami Cite szigeten talalhato, rogton a Palais Justice, vagyis az igazsagugyi miniszterium mellett. A VI. szazadban Clovis, az elso francia kiraly uralkodasa alatt epitettek ezt a helyet, ami a XIV. szazad vegeig kiralyi szekhely volt, azt kovetoen pedig borton. Tobb hires ember is raboskodott itt, tobbek kozott Ravaillac, IV. Henrik merenyloje, majd tobben a Forradalom alatt, igy peldaul Marie Antoinette is, akinek cellajat 24 oran keresztul oriztek.
A nagy gotikus csarnok igazan gyonyoru (itt tartottak regen a fogadasokat), ahogy az orok szobaja es meg nehany belso helyiseg, valamint a noi rabok udvara is. A gotika tovabbra is a kedvenc muveszeti iranyzatom.

Innen metroval es busszal kimentem a Le Bourget repuloterre, ahol 1973., a Charles de Gaulle repuloter atadasa ota mar nem zajlik utasforgalom, viszont itt talalhato a Legi es Urmuzeum. Amikor odaertem, hirtelen elkezdett rendesen esni az eso, de aztan szerencsere abbahagyta. A latogatasom kezdeten nem nagyon tanulmanyoztam a terkepet, igy nem idorendben haladtam a repules torteneteben, hanem tetszes szerint 😊

Eloszor is bementem az udvarra, mert mar a bejaratbol jol lathato egy Boeing 747, amilyen gepen meg nem voltam, igy erdekelt, milyen lehet belulrol. Folmentem a business class-hoz is, ami a gep emeleten van, a pilotafulke mogott, es eleg kenyelmesnek tuno butorral van berendezve, bar nem tudom, a valodi gepeket is ilyesmi van-e, mivel nem lattam biztonsagi ovet. A pilotafulkeben lenyugozott a sok muszer meg kapcsolo latvanya - szep kihivas lehet vezetni egy ilyen gepet.

A turistaosztaly latvanya ismeros volt az eddigi ket hosszutavu utam soran hasznalt Airbus A340-600 fedelzeterol, bar itt 3-4-3 ules, amott pedig 2-4-2 ules az elrendezes - a 2-4-2 nekem szimpatikusabb. Viszont a turistaosztaly egy masik resze egy uj szemszogbol mutatta meg ezt a gepet, mivel sok helyen eltavolitottak a burkolatot, es igy latni lehetett a vazat, a kabeleket, bizonyos szerkezeti elemeket es peldaul az oxigenmaszkok dobozat is belulrol. Nem lattam meg ilyet korabban, tetszett.

Ezt kovetoen kicsit jarkaltam az udvaron, ahol 2 Ariane raketa is lathato, az europai urkutatas hires jarmuvei. Elkepeszto lehet az a hatalmas tuz, ami kijon a hajtomubol, amikor a gep folemelkedik!

Kicsit odebb nehany vadaszgep a mult szazadbol es napjainkbol (Gripen, SAAB, stb), majd jobbrol egy nagy csarnok, ahova be kellett mennem, mivel itt ket Concorde is helyet kapott. Az egyik a 001-es szamu, ami 1969-ben vegzett kiserleti repuleseket. Belulrol nincsenek szekek, csak muszerek vegig a fedelzeten. (A 002-es szamu gep Cambridge-tol delre, a duxfordi legibazison lathato.)
A masik gep pedig, amibe egy kis hidon lehet atmenni, a Sierra Delta jelzesu, ami jelenleg a leggyorsabb gep, ami nyugati iranyban megkerulte a Foldet. Ez egy Air France gep, az utaster is ennek megfeleloen van berendezve, 2-2 sor ulessel. Eleg kicsi a gep, ahhoz, hogy belepjek, is le kellett hajolnom, es a szekek is eleg keskenynek tunnek. A latogatas alatt hallani lehet az eredeti utastajekoztato szovegeket, igy peldaul azt, hogy Parizsbol New York-ba 3 ora 25 perc a menetido, amibol 2 ora 50 perc hangsebesseg folotti. Kicsit gyorsabb, mint pl egy London - New York ut, ami kozel 8 ora, de sokkal dragabb is volt. Azert jo lett volna repulni rajta...

A Concorde-ok mellett es a szemkozti csarnokban is sok Mirage vadaszgepet lehet latni mas tipusok tarsasagaban, egy csarnokkal odebb pedig helikoptereket. Ezzel a hellyel szemben II. vilaghaborus repulok kerultek kiallitasra, kicsit odebb pedig a ket vilaghaboru kozotti modellek. Itt lattam tobbek kozott egy fa szerkezetu postai repulot is, ami eleg erdekesen nez ki.

A kovetkezo csarnok azonban meg kulonlegesebb, olyan, amit meg sosem lattam: urkutatasi kiallitas. A mennyezetrol muholdak lognak mindenfele alakban es szinben, jol kiegeszitve a hangszorokbol hallhato misztikus zenevel. Kicsit arrebb nuklearis raketak, amelyek egy idoben keszenletben voltak, most a muzeumban (bar persze lehet, hogy vannak meg eles raketak valahol). A sok muhold kozott ott van a Szputnyik is 😊

Az urkutatas csodai utan elerkeztem a kiallitas tulajdonkeppeni elejere, ahol a repules oskorabol lehetett gepeket latni. Ezek joreszt favazas gepek, van, amelyiket pedallal hajtottak, vannak siklorepulo jelleguek is. Ekkor mar eleg jol elfaradtam - nagyjabol 2.5 orat maszkaltam a muzeumban. Felfrissultem hat egy kis szendvics es sor segitsegevel, majd visszabuszoztam a Parc Villette-hez.

A Parc Villette Parizs eszakkeleti reszeben talalhato, es ez a hely az otthona a tudomany hazanak, az Explora-nak. Egy modern epuletben sokfele, zommel interaktiv kiallitas talalhato itt minden korosztaly szamara, mig az udvarban egy tengeralattjaro, mellette pedig, egy nagy, negyzet alaku medence kozepen hatalmas gomb, a Geode, amiben belulrol 3D mozi talalhato, kulseje pedig tukrozo bevonattal van ellatva, tovabb fokozva a futurisztikus hangulatot. Szerencsere szep ido volt, igy a kek eg es a felhok is tukrozodtek a gomb tetejen.

Van itt human genetikai es energia-gazdalkodasi kiallitas meg sok mas, melyek kozul en kettot neztem meg (mert ennyi idom volt zarasig): az egyik a kulonbozo kepalkotasi technikakkal foglalkozott, a masik pedig taplalkozas-tudomannyal. A kepalkotasi reszben bemutattak egy programot, ami a Tomb Raider-hez es mas hasonlo jatekokhoz hasonlo elven mukodik, es egy muzeumban maszkalo embereket es az ott kiallitott targyakat animalja, igaz, eleg darabos vektorgrafikaval, de megis latvanyosan. Kicsit odebb a Mona Lisa - ebben az esetben nem mindig mosolygott, mert bele lehetett piszkalni a programjaba, es igy kacsintott vagy eppen duhos arca lett. Voltak meg itt kepek az orvosi, geologiai es meterologiai valamint muholdas kepalkotasrol, volt egy kisfilm az emberi test grafikus felterkepezeserol, es meglathattam a sajat infravoros fotomat is 😊

A taplalkozas-tudomanyi kiallitas cime meglepo modon 'Bon appetit' volt 😊 Ez egy elegge interaktiv kiallitas tesztekkel, jatekokkal, kisfilmekkel. Volt egy resz, ahol az erzekszervekrol volt szo, illetve arrol, hogyan mukodnek ezek az etkezes kapcsan. Itt olvastam azt, hogy nincs olyan, hogy jo meg rossz iz, illat vagy szag - biokemiai szempontbol mindegyik semleges, es a sajat tapasztalataink es izlesunk teszi hozza, hogy ez jo vagy rossz. Remelem, jol leirtam, amire gondolok. Erdekes megkozelites, es az etelek vonatkozasaban egyet is ertek, bar az elet mas teruletein mar nem biztos...

Azt is megtudtam, hogy a nyelvunk minden esetben erzekeli az izeket, akkor is, ha meg vagyunk fazva, mig a szajpadlas hatso resze, ami atadna az izt az agynak, es ennek segitsegevel tenylegesen ereznenk az iz elmenyet, megfazas eseten nem mukodik.

Volt itt egy kis jatek, ami azt mutatta be, hogyan mukodnek az erzekszervek egy uj etel kapcsan. Egy kis zacskoban par darab valami volt, es ezekkel kapcsolatban vegeztem erzekelesi tesztet, lepesrol-lepesre. Eloszor, meg csomagolason keresztul megneztem, mik vannak a zacskoban, es lattam, hogy kis, kapszula meretu es alaku valamik. Megkerdezte a gep, megennem-e. Gondoltam, igen. Aztan nyissam ki, vegyek ki egyet, mit gondolok a tapintasrol. Ez alapjan megennem-e? Aztan mentunk tovabb a szaglas, izleles vonalan, milyen az ize, milyen az allaga, mit szolok hozza. Ezek kis japan valamik voltak, leginkabb szojabol, kis algaval korbetekerve, es mivel nekem bejonnek ezek az izek (is), tetszett az uj izhatas.

Kicsit odebb az egeszseges taplalkozas kereteben ujfent felhivtak a figyelmet a napi 5 adag zoldseg-gyumolcs fogyasztasara, amirol nemregen tudomanyosan megallapitottak, hogy nincsen erezheto elonye az egeszsegre nezve. Ettol fuggetlenul tovabb propagaljak a vilag sok reszen ezt a szemleletet, sot, volt egy jatek is, ahol azt kellett kivalasztani, melyik etelfajtabol mennyit fogyasztunk naponta. Erdekes volt a megfogalmazas, mert nem azt mondta, 'mennyit kene fogyasztani', hanem 'mennyit fogyasztunk', es a helyes valasz a zoldseg-gyumolcsre a napi 5 adag volt. Vagyis ez egy idealis (vagy inkabb agymosasos) megkozelites volt. En mostanaban tobb zoldseg-gyumolcsot eszem, mint korabban, de meg mindig nem tul sokat. Es joval tobb hust, mint amire tenyleg szuksegem lenne, de mit tegyek, szeretem az izet 😊

Volt meg ket erdekes dolog: egyik egy informacio a zsido etkezesi szokasokrol, ahol is egy idezetet hoztak a Bibliabol (amit nem teszek idezojelbe, mert nem pontos idezet): ne fozd meg a kecsket anyja tejeben. Ez az alapja annak, hogy a zsido vallas szerint etkezok nem esznek hust es tejtermeket egyutt. Nem tudtam korabban, erdekes megkozelites.
A masik erdekes dolog pedig a kiallitas vegen volt, amikor is azt kellett meghataroznom, milyen dolgok jellemzoek az etkezesemre, igy peldaul: azert eszem-e mert rossz a kedvem vagy azert, mert ehes vagyok vagy azert, mert itt az ideje vagy mert tarsasagban vagyok stb. A 7 valaszom alapjan azt hozta ki a gep, hogy elvezem az evest. Lehet, hogy tud valamit ez a gep? 😊

Ha mar evesrol volt szo, a kozelben beultem egy etterembe, es elfogyasztottam egy steak-et roquefort-martassal es sultkrumplival, jo kis voros borral kiserve, valamint profiterole-t, ami kicsi, leginkabb kepviselo fankra emlekezteto tesztakbol es jegkrembol, valamint csokiszoszbol allt. Igen finom volt, es hogy ne legyenek rossz almaim, a hotelbe valo visszateres elott meg elmentem maszkalni egyet: a Concorde tertol a Notre Dame-ig. Kellemes este volt, alig volt par felho, jo volt a homerseklet. A Notre Dame tornyanal sajnos eleg sokan varakoztak, igy inkabb visszatertem a hotelbe, es aludtam egy jot.

Vasarnap a Tuileirak kertjeben kezdtem, kozelebbrol az Orangerie galeriaban. Az emeleten Monet Vizililiom-ciklusabol volt par darab kiallitva, melyek bar szepek voltak, nem nyugoztek le, mivel szamomra nem erdekes a tema. Az alagsorban mar mas volt a helyzet, mivel itt egy magangyujtemeny darabjait lehetett megtekinteni, tobbek kozott Renoir muveivel, aki kozelebb all az izlesemhez, bar volt itt egy kep Monet-tol, az Argenteuil, ami tetszett. Volt meg par Picasso, Duchamp es mas muveszek kepei is, igy peldaul Durain-tol (akirol korabban meg nem hallottam) a Dinnye es gyumolcsok cimu, ami nekem nagyon bejott a szolok elethusege miatt, de Utrillo-tol a Bernot-haz is tetszett, valahogy olyan idetlen volt, jot mosolyogtam rajta.

A galeriabol elutaztam a Sacre Coeur bazilikahoz, folsetaltam a zold gyepet ovezo lepcsokon, bar meg kell mondjam, a viragagyasok nem voltak annyira szinesek, mint egy regi kirakon, amit mikor osszeraktam, ugy gondoltam, latnom kell ezeket a viragagyasokat nyaron is. Azert osszessegeben szep volt meg a kilatas is Parizsra.
A templomban sajnos nem lehet fenykepezni, igy csak korbesetaltam, es elveztem a roman-bizanci stilusu iveket es a nem tul diszes belsot. Voltak szep festett ablakok is, sokszor piros es narancs arnyalatokban.

Innen ismet masfajta kultura iranyaba vettem az utam, mivel a kozelben van egy Dali-kiallitas, amit meg akartam nezni. Dali az egyik kedvenc muveszem, nagyon tetszenek az alkotasai. Igy peldaul a kep, amelyiken a nagy inkvizitor eluzi a megvaltot - egy puspok kilok egy langolo zsirafot egy magas torony ablakan vagy a Venusz fiokokkal (egy klasszikus Venusz kekben, testebol fiokok jonnek elo). Vagy a Space Venus, ami egy noi felsotest felbevagva es elcsusztatva, rajta egy tojas, ket hangya es a klasszikus elfolyt ora. Ha jol emlekszem, a tojas az eletet, az ora az ido allandosagat, a noi test a noiseget, a hangyak pedig az emberi halandosagot jelkepezik. A fiokok a masik szobron a titokzatossagot. Igaz, Londonban is lattam mar egy Dali-kiallitast, ezt is nagyon elveztem.

Innen lemetroztam a Boulevard Saint Michel kornyekere, ahol az egyik etteremben vagy 2 orat toltottem, reszben a kenyelmes tempoju kiszolgalas, reszben az etelem idoigenyessege miatt. Kozben a tv-ben a 80-as evekbol voltak klipek 😊 Hagymalevessel kezdtem, amit altalaban fogyasztok Parizsban, majd fofogaskent raclette-et valasztottam, ami egy sajtfele, es bar van egy kis labszaga, az ize jo. Kaptam egy kis femallvanyt, ami alatt meggyujtottak egy kis egot, es az igy felmelegedo femlapon sajat magam olvaszthattam a sajtot a sajat tempomban, majd rapakoltam a felszolgalt felvagottakra. Koriteskent hajaban fott krumplit kaptam meg egy kis salatat - meg kell mondjam, igen laktatos volt. Es a lang pont akkor aludt ki, amikor levettem az utolso darab sajtot az olvasztorol - pontosan ram szabtak ezt az eljarast 😊 Desszertnek azert meg lecsuszott egy Korte Szep Helena modra - korte, vaniliafagyi es csokiszosz. Meg egy kave a vegen.

Ismet jolesett a seta, igy rovid metrozast kovetoen maszkaltam egyet, es megtekintettem az Eglise Saint-Etienne du Mont nevu apatsagot - egy templom szep gotikus elemekkel, faragasokkal diszitve. A fohajot a mennyezetig ero oszlopok valasztjak el az oldalhajoktol, es nagyjabol a magassag felenel boltivek kotik ossze ezeket az oszlopokat, egyfajta falat alkotva, azonban az ivek folott csak kokorlat fut vegig, a fal nem folytatodik. Szamomra nagyon erdekes koncepcio, nem lattam meg ilyet, es remelem, erthetoen irtam le - de azert egy fenykepet is berakok ide 😊

Ezt kovetoen a Pantheon-ba mentem, ami egy nagy, klasszicista stilusu templom gyonyoru kupolakkal es oszlopokkal, visszafogottan es izlesesen diszitve. A fokupolabol Foucault ingajanak a rekonstrukcioja log ala, es mutatja az idot, az altemplomban pedig Franciaorszag nagyjai nyugszanak, igy peldaul Dumas, Zola, Voltaire, Rousseau es a Curie hazaspar.

Meg volt egy kis idom, igy a vonatom indulasa elott elmentem a Pompidou-kozpontba, ahol nagyjabol egy orat toltottem a modern muveszetek tanulmanyozasaval. Az epulet mar onmagaban nem mindennapi latvany, mivel rengeteg szerkezeti elem a falon kivul fut. Mint megtudtam, 42 meter magas, 5 emeletes, es a falon kivul lathato szerkezeti elemek kozul a kek a levego, a zold a viz, a sarga a villamossag es a piros a lift-rendszer.

A XX. szazad eleji muveszeteknel kezdtem a szemlelodest, es igy eljutottam a dadaista iranyzathoz is. Hallottam mar errol a nevrol, csak nem tudtam, mit jelent. Most elolvastam, hogy az iranyzat kovetoi azt tuztek ki celul, hogy olyan dolgokat csinaljanak, ami szembemegy a klasszikusan vett muveszettel, sot, akar megbotrankoztato is lehet, csak legyen gyokeresen mas. Volt ott par mutargy, amelyek ezt remekul tukroztek, es nekem egyaltalan nem jottek be. Ugy latom azonban, hogy ez a felfogas ma is tovabbel a modern muveszetek teren, es nagyon sok az olyan alkotas, amire az alkotoi azt mondjak, hogy muveszet, sok mas ember meg ugy gondolja, nem is muveszet, vagyis a muveszet egy eleg szubjektiv kategoria.

En a sajat szubjektiv kereteim kozott lattam par alkotast, melyek tetszettek, igy peldaul egy Picassot, vagy Braque-tol a Ferfi gitarral-t vagy Kandinsky-tol a Regi varost, illetve egy Miro-kepet, aminek nem volt cime. Beneztem a kortars galeriaba is, de az tul sok volt nekem.

Gyorsan vettem egy kis kajat a visszautra, majd mentem a Gare du Nord-ra, hogy fel oraval a vonatom indulasa elott odaerjek. Hatalmas tomeg volt, es mint kiderult, minden jarat kesve indul Londonba. Azt, hogy miert, nem sikerult megtudni, bar valaki nem messze tolem azt mondta, beszelt valakivel Londonban, es az illeto azt mondta, valami biztonsagi kockazat miatt minden vonatot visszatartottak, talan bombariado vagy valami. 20.43-kor lett volna a vonatom, es vegul hosszu sorbanallast kovetoen egy 23.02-kor indulo vonaton lett helyem, ami 00.59-kor ert Londonba (21.59 helyett). Mire az ejszakai busszal hazakeveredtem, 2.30 lett, igy kisse faradt voltam. Irtam valamelyik nap a Eurostar-nak, hogy egyreszt megmondanak-e, mi volt a keses oka, masreszt kaphatok-e valamifele visszateritest a keses miatt. Eddig semmi valasz, majd meg irok nekik.

Leszamitva a visszaut viszontagsagait, remek hetvege volt, azt hiszem, visszamegyek meg - mindig van valami latnivalo.

---