Eszaki latogatas

---

Meg majus elejen tortent, hogy egy hosszu hetvegere ellatogattam Osloba. Korabban gondoltam mar ra, de most ugy gondoltam, miert is ne, foleg, hogy a British Airways merfoldjeimet hasznalva eleg olcso jegyet sikerult szereznem. Az ut odafele rendben ment, leszamitva a leszallas utani reszt, amikor is eloszor azt vettem eszre, hogy all a gep valahol a betonon, de nem a kiszallito folyosoknal. Kb 5 perc mulva a pilotafulkebol jott az informacio, hogy szivarog az egyik futomunel a hidraulikus folyadek, ezert egy ideig meg nem lehet kiszallni, ki kell vizsgalni mi van. Kozben nehany tuzoltoauto meg egyeb jarmu erkezett, aztan ugy fel ora mulva vegul begurulhattunk a terminalhoz kiszallni. Az utlevelvizsgalat eleg gyorsan ment, utana viszont a csomagokra kellett varni vagy 50 percet (lehet, a hidraulikus folyadek szivargasa a rakodoter ajtajanal is problemat okozott). Vegul az utasok nagy resze megtalalta a csomagjat, en sajnos nem, pedig jol korbeneztem 😞 Vegul az ugyfelszolgalat segitett, igy ejjel fel 1 korul mar mentem is a vonathoz, ami bevitt a varosba. Szerencsere ez az ut eleg gyors volt, a hotel pedig a vasutallomashoz eleg kozel volt, igy sikerult gyorsan nyugovora ternem.

Szombaton kiprobaltam a hotel svedasztalos reggelijet, es igencsak elveztem - a szokasos kave, tea, gyumolcsle es viz mellett voltak gyumolcsok, zoldsegek, gabonapelyhek, peksutemenyek, felvagottak, sajtok, sult kolbasz, tojasrantotta, csirkehusgolyok, pastetom es lazac. Mivel a lazacot igen kedvelem, leginkabb azt ettem, de azert volt meg ott tobb husfele, sajt meg zoldseg is. Innen lesetaltam a varoshazahoz, melyet 1931 es 1950 kozott epitettek, es eleg funkcionalista kinezete van: zomok teglaepulet a ket nagy tornyaval, rajta oraval, itt-ott meg dombormuvekkel. A kozelben levo turistakozpontban kivaltottam a korabban az interneten megvasarolt Oslo Pass-t, ami tobb helyre belepest biztosit es korlatlan helyi kozlekedest adott idon belul. Ennek birtokaban, a szep napsuteses idoben elsetaltam az Akershus kastely mellett, a fjord partjan, majd nemsoka felszalltam egy menetrend szerinti hajora, ami elvitt Hovedøya szigetere (ø = ö). Ahogy kozeledtunk a szigethez, egyre tobb latszott a fjordbol: sok kis sziget, sziklas partok, kikotok stegekkel, erdok, tiszta viz, amit foleg a partoknal lehetett latni. Erre a szigetre azert ugrottam at (vagy 10 perc volt hajoval), mert olvastam hogy kellemes a kornyezete, es tenyleg igy volt: a partraszallast kovetoen egy csendes erdos reszen haladtam at, majd egy nagy tisztasra ertem, ahol egy kolostor romjai vannak, es a romokban es a kornyezo dombokon is vastag es puha fu es csend (leszamitva a nehany turistat). Innen meg delebbre setaltam, felmasztam egy dombra, es elertem a sziget deli vegebe, ahol egy regi loportar van es nehany agyu egy regi erodfal maradvanyai mellett. Innen szep kilatas nyilt a fjordra, tetszettek a zold szigetek a kekes arnyalatu vizben, amott egy piros csonakhaz - tisztara mint a Tetovalt lany cimu filmben (bar az sved volt, de szamomra nagyon hasonlo volt a vizualis elmeny). Egy kis nezelodest kovetoen visszasetaltam a kikotohoz, megkerulve a sziget eszaki veget, ahol egy hajojavito muhely volt, de azon tul is nyugodt viz meg tobb hajoval.

A hajozasbol visszaerve felsetaltam az Akershus kastelyba. Igazabol ez egy kastely es eroditmeny, melyet 1290-ben epitettek, es onnantol kiralyi kastely es katonai objektum volt. A varfalon athaladva bejaratnal sargas szinure festett hazak, gondolom, az ellatoszemelyzet lakhatott itt valamikor, meg az istallok is arrafele voltak, majd bal fele egy lejtos reszen felsetalva atlepunk a kastely falaba epitett kapun, innen jobbra pedig, egy nagy kapuepuleten keresztul a kastely udvaraba erunk. Viszonylag kicsi az epuletegyuttes, de mint kesobb meglattam, eleg szepen van diszitve belulrol, es sikerult is jo allapotban megovni, foleg, hogy az eroditmeny a legtobb ostromnak ellenallt az evszazadok alatt. Kis szalonok szonyegekkel es regi butorokkal sorakoznak egymas utan, majd a kiralyi kripta mellett elhaladva eloszor a kapolnaba erunk, mely igen egyszeru, majd a nagyterembe , melyben tobb a diszes butor es szep faliszonyeg es csillar. Innen par diszes szalonon atkelve egy nagy ebedlobe jutunk, majd egy sotetebb kapolnaba, ahol bar van par fresko es faragas, eleg sotet van, igy csak nehezen lehet kivenni a disziteseket. A korabban emlitett kapolnat es az ebedlot berbeadjak eskuvokre peldaul - epp aznap is keszultek egyre; az enekesno probalt a kapolnaban.

A kastelybol kijutva, a haborus ellenallasi muzeum mellett elhaladva egy domb tetejere ertem, ahol a varfal mellett vegigsetalva elertem az erosseg legmagasabb pontjara, ahol mar nincsen varfal, igy ovatosan kell lepkedni a terulet szelen, viszont szep kilatas nyilik a fjordra es a varoskozpontra. Innen visszafele haladva lesetaltam, es visszakerultem a varoshaza szomszedsagaba. Nehany hangulatos teren athaladva visszasetaltam a hotel iranyaba, es nemsoka odaertem a modern operahazhoz. Ez egy nagy beton es uveg epulet, melynek also vege belenyulik a fjordba, onnantol pedig lejtosen emelkedik, es ezen a lejton fel lehet setalni eleg magasra, szep kilatast nyerve a fjordra es a kozeli modern epuletekre, valamint egy hajoszeru uvegszoborra a fjordban. Kellemes modern hatasa volt ennek a kornyeknek, meg az operahaznak belulrol is.

Kozben keso delutan lett, es mivel megeheztem, betertem a korabban eszrevett helyre, ahol a poszter szerint balnahust is lehetett enni. A pincer gyorsan jott, figyelmes volt, hozta az afonyas cider-t, amit kertem, majd rovidesen a balna steak-et zoldsegekkel. Erdekes ize volt: leginkabb a tonhal es a szarvas keverekere emlekeztetett, izlett. Kozben lassan megtelt az etterem (nem volt tul nagy), az en pincerem meg eltunt valahol. Miutan befejeztem a fofogast, vartam egy kicsit, amig a cider-t kortyolgattam, de aztan 10 perc utan feladtam, es odaszoltam egy masik pincernek, aki a tobbi vendeg korul surgott-forgott korabban, de hozzam valamiert nem jott oda, miutan befejeztem a foetelt. Kertem a desszertmenut, meg is kaptam, mosolyt azt nem. Aztan rovidesen megkaptam a gofrit barna sajttal es eperrel - finom volt, edes, de nem tul edes. A szamlaadas ismet beletelt egy kis idobe, igy aztan nem tul nagy borravalot otthagyva tavoztam. A kaja finom volt, a kiszolgalas nem tetszett.

Innen meg elsetaltam/metroztam a szinhazhoz, majd onnan felsetaltam a kiralyi palotahoz es annak parkjahoz - kellemes volt maszkalni egyet a vacsora utan, es bar kicsit huvosebb volt mar, meg mindig szep volt az ido.

Vasarnap ismet a finom svedasztalos reggelivel kezdtem a napot, majd a kikotobe mentem, es rovid hajozast kovetoen megerkeztem a Bygdøy-felszigetre. Lehetett volna szarazfoldon is kozlekedni, de ugy sokkal hosszabb lett volna, igy viszont ismet a fjord latvanyat elvezhettem. Ez a felsziget arrol ismert Osloban, hogy tobb muzeum is talalhato rajta. Eloszor a Norveg Neprajzi Muzeumba (Norsk Folkemuseum) mentem, ami egy igen nagy alapteruletu szabadteri muzeum, es azt mutatja be, milyen korulmenyek kozott eltek a norvegok kb az 1200-as evektol a 2000-es evek elejeig. A bejarat mogott egy nagy udvar van, korulotte az adminisztrativ es vendeglato epulet es egy-ket idoszakos kiallitas, egy nagy kapun belepve pedig a muzeumba jutunk. Jobbrol egy regi lakoepulet angolkerttel, kicsit arrebb, a bozotos reszben pedig egy babahazzal. Az ezzel szemben levo teruleten mintha A Gyuruk Uraba kerultem volna, konkretan Rohanba, ugyanis a fabol keszult hazak, melyek jo reszeben a szoba kozepen nyitott tuzhely is van joreszt gyeppel fedettek, kicsit arrebb meg egy lo is legeleszett egy kis reten 😊 Ezek az epuletek javareszt az 1600-1800-as evekbol valok, de volt par regebbi epulet is, hatrebb pedig, az iskolaepulettol tovabbhaladva, egy dombon egy, az 1200-as evekbol valo fatemplom lathato tobb, egymasra epitett nyeregtetovel meg ives tetoreszletekkel, a kapuban es belul pedig sok faragassal. Kulonleges volt egy ilyen regi faepuletben nezelodni, idoutazas.

A szabadteri muzeum kulonbozo reszein Norvegia kulonbozo teruletei jelennek meg, de eleg jellemzoek a kisebb-nagyobb emelvenyen nyugvo hazak, mivel sok helyen az aradas veszelyeztette a termenyeket vagy a lakokat, mas teruletekrol valo epuletek viszont kozvetlenul a foldon allnak, igy peldaul az a regi pekseg is, ahol lepenyeket sutnek, melyeket vajjal megkenve kinalnak - kicsit edes volt a lepeny, rajta enyhen sos vaj, elveztem, ahogy mentem tovabb 😊 Nem messze az 50-es evekbol valo csaladi haz es gazdasag lathato, benne hutogep, ventilator, kotogeto no korabeli ruhakban (ez is resze volt az elo eloadasoknak, mint a kenyersutes is). A terulet masik vegeben van egy resz, ahol Oslo egy regi keruletebol tekinthetunk meg par regi hazat, mellette pedig nagyjabol a 30-as evektol a 2000-es evek elejeig nyerhetunk bepillantast az akkori eletstilusokba. Igy peldaul megtudtam, hogy a 10-es evek vegen eloszor alkoholtilalom volt ervenyben Norvegiaban (a Daniatol valo elszakadast koveto megnovekedett szesztermeles ellentetelezesekent), majd a 20-as evek elejen az allam feloldotta a tilalmat, es ellenorzese ala vonta a borok es szeszek kereskedelmet, es ez a mai napig igy van. Mint kesobb megtapasztaltam, vasarnap meg sort sem lehet venni a boltban, bort es szeszeket pedig csak az allami uzletekben lehet kapni, melyek vasarnap nincsenek is nyitva.

A regi italbolt egy nagy berhaz foldszintjen lett kialakitva, a haz kulonbozo lakasaiban pedig a kulonfele evtizedek tipikus stilusait lehet latni: igy peldaul a 70-es/80-as evek tipikus konyhajat beepitett szekrenyekkel vagy eppen a tizeneves gyermek szobajat fabol keszult polccal es lemezekkel vagy egy miniatur lakast, ahol egy egyetemi hallgato lakott: a kicsi eloszoba folott van egy tarolo resz, az eloszobabol pedig elore egy kis furdoszoba nyilik, balra pedig egy kis szoba, melyben van egy fotel meg egy asztal es egy lemezjatszo, kis letran pedig az agyba lehet felmenni, ami a szoba folott van. Jonehany lakas berendezese a 80-as evek-beli butorkatalogusok vilagat idezi fel 😊 Az utcan levo kis vegyesbolt es a regi bankfiok is latogathato, ebben ott van a vaskos fokonyv, ceruzak es a tinta felitatasara szolgalo, fabol keszult kis eszkoz .

Az erdekes idoutazast kovetoen atsetaltam a Viking Hajomuzeumba, ahol a fo latvanyossag ket hajo eredeti meretben, melyeket valoszinuleg temetkezesekhez hasznaltak (hasonloan az egyiptomiakhoz), bar lehet, korabban is hasznaltak oket. Mindkettot betemetve talaltak meg, es az egyik igen jo allapotban maradt font (a masik sajnos nem annyira). A hajokat a kiallitasi termek padlojarol is meg lehet nezni, de a termek sarkaban levo kis teraszokrol jobb a kilatas. A hajok melletti vitrinekben a hajokon/hajok mellett talalt diszitoelemeket es hasznalati targyakat lehet latni, mint peldaul egy kigyot formazo oszlopfo vagy kardok, de vannak itt halotti szankok is kiallitva.

Tovabbgyalogolva visszaertem a fjordhoz, ahol eloszor a Thor Heyerdahl Muzeumba mentem be. Itt a hires felfedezo kulonbozo expedicioit lehet attekinteni kis terkepek segitsegevel, de a kulonfele mualkotasok es targyak, melyeket a felfedezoutakrol hozott vissza, nagyon erdekes kornyezetet teremtenek (Husvet-szigetek, Egyiptom, Kozel-Kelet stb), nem is beszelve az eredeti hajokrol mint pl a Kon-Tiki vagy a Ra II!

Es hogy ne legyen hajokbol hianyom, atmentem a szomszedos Frammuseum-ba, melyet a Fram nevu hajorol neveztek el. Ezt a hajot hasznalta Nansen es Sverdrup az Eszaki-sarkkorhoz kozeli felfedezeseikhez es Amundsen a Deli-sarki expediciojakor. Itt talalhato a Gjøa is, melyet Amundsen hasznalt az Eszaknyugati-atjaron valo athajozasakor es a Maud modellje, melyet szinten egy Eszaki-sarki expediciohoz hasznalt Amundsen, azonban ez a hajo a jeg fogsagaban ragadt a Bering-szoros kornyeken (a felfedezok megmenekultek). A hajok mellett a hajokrol valo hasznalati targyakat es az expediciokat bemutato kis dioramakat is megtekinthetunk itt vagy egy kitomott jegesmedvet is.

Innen visszahajoztam a belvarosba, majd eloszor is a Munch Muzeumba mentem. Sokszinu kiallitas volt, ahol persze a Sikoly egyik valtozatat is meg lehetett nezni, de sok mas alkotas is kiallitasra korult, bemutatva az ember es termeszet kapcsolatat, nehany fontos motivumot Munch munkassagaban, peldaul a Nap megjelenitesevel, de volt egy terem, ahol kulonfele allati temaju festmenyei voltak kiallitva, illetve egy teremben egy szamomra szemelyesebb vonatkozasu tarlat volt, itt ugyanis a szemeben kialakult, a latasat zavaro foltot festette meg kulonfele alakokban. A kiallitasnak egyebkent az volt a kulonlegessege, hogy a festmenyek melle a Termeszettudomany muzeumbol kolcsonkapott kovuleteket tettek, igy egy erdekes kapcsolatot kepezve az emlekek/benyomasok muveszi es termeszet altali megjelenitese koze.

Mivel meg mindig volt ido aznap, elmentem a Reptilpark-ba, ahol sok keteltut es hullot lehet latni. Valahogy ugy kepzeltem, hogy egy kis uveghazban, kis vitrinekben vannak az allatok elhelyezve, mint az allatkertekben, de mint meglattam, egy emeletes haz ket szintjen lett kialakitva a 'park' - a vitrinek ott voltak. Volt itt kajman es gekkok es szakallas agamak, de nagyon szep kek nyilmereg-bekak is (meg sargak es pirosak is), szamomra ijeszto pokok es nagyon szep kigyok. Mint kigyorajongonak kulonleges elmeny volt ez, orulok, hogy sikerult megneznem 😊 A sokszinu nap vegen elmentem az Olympen nevu etterembe, ami berendezeset tekintve leginkabb egy regi angol pub-ra emlekeztet, es nagyon finom eteleket kinal. Mint talan korabban mar emlitettem, Norvegiaban lehet olcson vagy elerheto aron is etkezni, de az leginkabb nemzetkozi konyha - a helyi konyha fogasai kisse dragabbak. Igy volt ez most is, es egy 3 fogasos vacsorat kb 32 fontert sikerult valasztanom, egy korso sor meg 7 font korul volt. De az a vacsora remek volt: eloetelnek gravadlax egy kis lazaccal, kaporral, hagymaval es fuszeres martassal, foetelnek tengeri hal feherboros martasban, spargaval, desszertkent pedig rebarbara vaniliafagyival es karamellas ontettel. Igen remek volt, es gyors es udvarias volt a kiszolgalas is.

Az utolso ott toltott napomon eloszor a hotelhez kozel talalhato szekesegyhazba neztem meg, ahol meglepodtem a XX. szazadi jellegu freskokon, viszont az orgonan jatszott zene tul gyaszos volt szamomra, igy rovid ido elteltevel inkabb atsetaltam a parlamenthez, majd villamossal elutaztam a Frognerparkba, ahol Vigeland szobrai vannak kiallitva. Meg kell hagyni, eleg erdekesek ezek a modern szobrok, melyeken futo vagy sportolo no- vagy ferfialakok lathatoak, van, hogy egyutt es gyerekkel, van, hogy egy ferfi a kezein es labain egy-egy gyerekkel, de a legjelentosebb alkotas egy nagy kooszlop, mely emberi alakokbol all, es az oszlop korul is emberi parok/csoportok lathatoak amint epp beszelgetnek, vagy az egyik atoleli a masikat stb, es ugy altalaban a tarsadalmat es az emberek osszetartozasat mutatja be.

Innen visszatertem a varoskozpontba, es elmentem a Rorbua etterembe a kikoto mellett. Elozo nap lattam a renszarvasporkoltet az etlapon, gondoltam, azt fogok enni, viszont mint megtudtam, az csak este van, igy ebedre egy hidegtalat valasztottam, melyen volt pisztrang es balna, egy kis renszarvashus, rak es salata. Igen izletes volt, utana nemkulonben a 'cloud berry' ami malna, csak eppen citromsarga egy kis piros malnaval eper szorbettel es pannacottaval.

A hazaut teljesen siman telt, nem volt problema a hidraulikaval 😊 Osszessegeben tetszett Oslo, bar eleg csendes hely, de egyedi a fjordok latvanya es a kulonfele latnivalok/muzeumok egyuttese. Erdemes felkeresni 😊

---