Goodbye MaeHongSon 2013Feb

---

Floval bucsuzunk tehat eletunk eddig talan legbekesebb helyszinetol, idoszakatol, kipihenve, feltoltodve, felkeszulve a Lahu village-i thaimasszazs tanfolyammal jaro ingerkuszobot probalo megprobaltatasokra. Nezzuk, mi is volt olyan jo Mae Hong Son-ban, hogy alig birunk elindulni?

1) A varoska es az itt lakas adottsagai nagyon tetszenek nekem. Minden van ami Chiang Maiban, csak a zsufoltsag, zaj es por nelkul, elheto meretben es festoi kornyezetben. A varost minden oldalrol hegyek veszik korul, de maszhato es elerheto modon. Fel ora konnyed setaval az ember a legkozelebbi hegyteton levo Doi Krung Moo templombol nezheti a naplementet, a szerzetesek esti mantrainak dallamaira, az egyik oldalon a sok sok kilometeren at elterulo hegylancokon tancol az esti feny, ahogy a kis volgyekben fel-feltunik a kod, es laszall az ej...majd a templom varos fele nezo bejaratanal a lepcson allva a kivilagitott varos lelegzetelallito latvanya terul a szeme ele...Jo sokat jartam fel meditalni, gyonyorkodni ezekben a szepsegekben. A napfelkelte hasonloan szuperszep. A varosban kb f9 ig finom hus ido van, tokeletesen alkalmas a meditaciora, reggeli jogara, taichira, majd kb 10tol forro az ido, itt mar a laza ejtozesnek adja at magat az ember, olvas, beszelget, vasarolgat, kavezik, jatszik, tollaszkodik, bloggol...este 4 korul hul le ismet a levego, es eled ismet a varos, naplemente utan a to korul a setanyon arusok, lassitpott leptekkel poroszkalo parok, ugyanazt a zenet jatszo duo minden este 10-ig...szoval lelassul, megall az ido, a termeszetes ritmus olyan, mely a pihenesre, merengesre invitaja az embert. A varosban 15 bathert bicaj berelheto, 25 percen belul az ember a thai "tovideken" talalja magat, a verdans dzsungelt apro, tiszta vizu hegyi tavacskak valtjak, pici piheno pavilonokkal, osvenyekkel, bicajjal bejarhato utakkal...egyik nap itt ert minket a naplemente, a teljes csendben a csillagokat neztuk a to tukreben ragyogni, a szentjanosbogarak egymassal versengve repultek mint kis mecsesek jatekos girbegurba utjukon az egek fel, halaszmadarak cikaztak, bekak brekegtek, rabolt a balin, csobbantak a halak, szoval egy nagyon befogado, baratsagos, magikus termeszetet talaltunk...sosem fogom elfelejteni ezt az estet! A Pai folyo is par kilometerre van, barmerre el lehet indulni, es az ember ott kot ki, kis halaszkunyhok, nadasok, tutajok torik meg a setat a dzsungelben...

2) A varos hangulata is gyonyorkodesre csabit: kozepen talalhato halak es bekatk lakta to, korulotte a setara invitalo foveny, a napfelkeltekor gomolygo suru kod, melybol lassan, meltosagteljesen bukkannak elo a toparton elterulo Wat Jongkham templom cizellalt, faragott teteju pavilonjai, a setalo utcacskak, mely a lakossag Levegoelemmel folytatott szerelmi viszonyarol tanuskodik lepten nyomon, kis papirszallagok, zaszlok, szelcsengettyuk, a legaramlatban mukodesbelepo faragott szelkerekek mozognak, lobognak, zizegnek, csilingelnek minden haz ereszen, mellettuk gyonyoru kalitkakban madarak enekelnek...

3) Az ittlakok kedvessege a kovetkezo amit erdemes lenne kiemelni. A Tai Yai lakossag nemreg (200 eve) erkezett Burmabol, es a nyugati szomszed oszinte mosolyat, lazasagat, baratsagos barna arcboret es kedvesseget mutatja a (szerencsere igen keves) farang latogato fele. 2 het alatt megtalaltam a kedvenc nagyimat a piacon, aki bambuszba toltott kokusztejben fozott ragacsos rizs melle a kerti termenyeibol is bedobott mindig egy-egy darabkat a szatyorba (csilit, koriandert, banan szarat, amivel sokat nem tudtam csinalni, mint belevagni egy nyerssaliba, aztan remelni a legjobbakat😊 a shakesek, kavezosok angoltudas hilyan mosolyal es kedvesseggel fejeztek ki szeretetuket, viccelodes, jokedv minden pillanatban... A turista irodaban amint megtudtak, hogy Florat erdekli a helyi tanc, 2 napra ra mar le volt beszelve a tancora, mindez angoltudas nelkul! A kis lepukkant guesthouseunkba ugy jott be takaritani a velunk egyidos recepcios, mint aki a mamank helyett is az, osszehajtogatva hagyva ruhakat, halozsakot, kiseperve, agynemu kicserelve, szoval azokkal a kis extrakkal, amik nem igazan varhatok el a legtobb vendeglato egysegben. Minden este 5kor a toparton a hazunktol 2 percre oregek taichija magnorol, a helyi Etka anyo vezetesevel... 4,45 kor mar gyulekeznek az idosebb versenyzok, kedvesen koszonve egymasnak (es amint eszrevettek, hogy mindennap ott vagyunk, nekunk is) igy szep lassan a varos osszes mamijat megismertuk, seta kozben a leglehetetlenebb helyeken koszontek rank, es ismertunk fel taichi-tarsakat...egy folyo parti kis setanyon, mely emberek hazainak hatso kertje mellett haladt - kiszol es nagy orommel koszont egy vasarnapi sziesztajat tolto idos holgy; eldugott kis utcaban az edessegarus koszon rank nagy vidaman, hogy jovunk-e este...szoval 2 het alatt be lehet enni magadat a helyi kozossegbe!

4) Mae Hong Son-ban divat az okoturizmus es a szelektiv hulladekgyujtes, sajnos a farangok szamara nem elerheto, thai nyelvu projectek keretein belul. A varos korul rengeteg a dragabb arfekvesu resort, mely a hegyi kertes-kodos-bambuszos-viragillatu vendeglatast kinalja gazdagabb-kepbenlevosebb Bangkoki juppiknak. Tovabba, a varos egy Living Museum terv resze, mely arrol szol hogy a legszebb utcak, legregebbi tikkfahazak egy elo muzeum reszekent bebarangolhatok, bemutathatok legyenek, ugy, hogy kozben a lakosok ott elnek (kicsit mint Velence, Regensburg vagy Dublin egyes reszei). A szerves huladekot kulon gyujtik es kerteszetekbe szallitjak, ahol komposztalas utan a varosba ultetendo viragpalantak taplalasara hasznaljak. Ennek megfeleloen az egesz varos tele van gyonyoru viragokkal, fakkal, fuvel, thaiosra vagott sovenyszobrokkal (kiselefant agaskodo ormannyal, kiselefant logo ormanyal, alvo kiselefant, bujo kiselefant, stb szegelyezi a tereket, templomok szegelyeit, a kozintezmenyeket). Szoval a kornyezetere igenyes, kornyezettudatos embereket nevel a project. A lakossag a thaiokra nem jellemzo modon finoman ontudatos: a helyi ujsagban, a muzeumban nev szerint vannak megemlitve a piac kifozdeinek tulajdonosai, buszken mosolygo fotoval a legfinomabb tesztalevest mero asszonyrol mellekelve az interju vagy cikk melle...szoval ez egy olyan varoska, ahol minden lakos buszke lehet arra amit csinal, benne lehet az ujsagban, es valoban roluk szolnak a hirek. Es ez meglatszik azon, ahogyan a hetkoznapjaikat elik a helyiek. Mint megyeszekhely igen sok allami intezmeny is van a varosban, voltunk vizumot hosszabbitani, meglatogattam a kornyezo kultelkeket, egy kereszteny templommal ellatott Karen torzsi falut, a konyvesboltot (ahol tobb vilagirodalmat, tudomanyt es filozofiai klasszikust lattam thaiul, mint eddig thaifoldon osszesen), a Hilltribe muzeumot (gyonyoru kutato intezet, feladatai koze tartozik a hegyi torzsek eletet bemutatni, (a kertben felhuzott autentikus torzsi lakhelyek segitsegevel), a nepmuveszetuket muzeumkent bemutatni, a fiataloknak muhelykent tanitani, koordinalni a nepmuveszeti termekek eladasat kulonbozo helyeken a varosban es a megye legfrekventaltabb falvaiban, utvonalain... itt eltoltottem egy kis idot a konyvtarban, tanulmanyozgatva a torzsek eletet, dolgait. Kedvenc lahu foldieim is tobbek kozott a hegyi torzsek koze tartoznak, csakugy mint az elozo blogbejegyzesben bemutatott Kee is, aki Karen torzsi szarmazasu. A varos szelen Royal Project, azaz a thai kiraly altal finanszirozott mezogazdasagi kutatointezet, halastavakkal, allat tenyesztesi teruletekkel, gyonyoru kiserleti foldekkel. Az osszes allami intezmeny franko diszkertben talalhato, viragokkal korbeultetve, ahogy belepsz a hivatalnok szeret teged...Vizumhosszabbitas utan az egyeb helyeken morcos vamugyi tiszt (Bangkokban pl. a legtobb utikonyv javasolja, hogy zart cipoben, ingben es hosszugatyaban menjen az ember a vizumhosszabbitasanak pozitiv elbiralasanak erdekeben...)kedvesen marasztalt a bevandorlasi hivatalban, es kaveval kinalt meg minket!!! Szoval egeszen masok az emberek.

Sok mindent koszonhetek ennek a helynek, a lelassulasban, elmelyulesben, onmagammal es Floraval valo viszonyomban valo rengeteg segitseg... halas vagyok nagyon az itt toltott tobb, mint 2 hetert!

---