Koh Samet, March 2013

---

Nos a második lahu village-es tanfolyamon még több diák, még több asszisztens, még több fáradalom ill. próbatétel volt számunkra, szerencsére a lahu újév elmúlt, tehát a folyamatos tüzijáték s puffogtatás helyett lazulás vette át a falut - mindenki lemészárolta, eltáncolta, feláldozta, meglátogatta, megsütötte, megitta, megbeszélte, stb az ujévi megcsinálnivalóját, igy ez a két hét az önfeledt pihenésé volt, hasonlóan mint magyarhonban karácsony után. Senki nem dolgozott, inkább az idillikus családi élet dúlt, thai könnyűzene szólt a portákról, a tanfolyam nyugodtan haladt a megszokott medrében. Nekem a nagy idillben sikerült szemüveg nélkül maradnom az utólsó 6 napra, mely inkább a tapintás és az intuitív érzékelést helyezte a középpontba a látás helyett, de még így is sikerült befejezni a tanfolyamot úgy, hogy nem mentem le Chiang Maiba, bár sokszor összepakoltam. A tanfi végén minden jóra fordult, Iván barátunkat fennhagytuk dysungelturázni a faluban, és lejöttünk Chiang Maiba a csoporttal. 2 napot töltöttünk még gatyavásárlással, ajándéknézéssel, tollászkodással, majd elindultunk Koh Samet-re.


Koh samet talán a legkézenfekvőbb sziget a thai tengerparton, mintha arra találták volna ki, hogy ha Bangkokból megy haza a repcsid egy 3 hónapos túra után, és még van kedved pár napot a beachüen feküdni, akkor megtehesd. 3,5 óra alatt Bangkokban lehet lenni, direkt buszjárat van a kikötőtől a reptérig. Rayong megyében van, amiért személy szerint rajongok 😊, van bulis hófhér partos thai turistás resortos része, van dzsungeles monitor-gyíkos ősfás része, és van kis csendes 50 m-es saját tengerpartos dzungel kertes bungalós nyugis része, mi az utóbbit választottuk 4 napra, elköszönésképpen attól az országtól, mely otthonunk volt 3 hónapig. Úsztunk, sétáltunk, és jókat eszegettünk a guesthouse éttermében, nem sokat kellett kimozdulni a pihentető hullámzás hangjától hangos kis öblünkből.

---