Sri Lanka

---

You can't go to Sri Lanka and not to have a cup of Ceylon Tea( mind you the name of the country has changed in 1972, the tea is still called Ceylon)
I went to find out the place from where a good cuppa comes from... After wondering around the Ancient cities I left for the hill country to educate myself and learn a bit about Tea Processing. I have learned some new words like Withering, Rolling, Fermenting ( ok I knew fermenting before : ) and took a stroll in a friendly aromatic tea factory of Dambutenne where the workers greeted me with smiles and a steaming cup of Lipton. I wondered around the Tea estates (they look like manicured lawns : ) I walked up to Lipton's Seat from where I enjoyed an amazing view of the surrounding countryside and took some pictures of the women plucking the tea alongside the road. Mr Kandasamy the manager gave me his address and asked me to post some of the photos. The news, that I will send pictures travelled faster than I did on the hillside, and every women asked me to take her picture and post it. It was a great afternoon. probably one of the best of Sri Lanka and I made my priority to print out and send over 200 pictures from Galle to the Tea Estate. ( I hope they will like them and enjoy them : )
The friendliness of the people amazed me.
I also made it to Adams Peak a Pilgrimage site of your choice of religion.( The Chatolics and Muslims sais it is where Adam stepped to Earth. The Buddhist sais Buddha left his footprint on the top of the mountain and the Hindus claim that It is Shiva's abode... )
I climbed the 5200 steps before dawn hoping to witness the perfect sunrise ( which didn't happen) but I had some awesome views on the way down and that made somehow forget that my knees were killing me ( yeah... the age has no mercy)
After the Hills I ventured south and checked out the beaches. I saw some stilt fishermen,fishing on their poles stuck in the mud which was cool, bathed in the refreshing waves of the Indian Ocean for the first time : ))))and had a King Coconut under the palm trees....
Sadly I also witnessed the still remaining reminders of the 2004 Tsunami. Everybody has their own horror story of the event and the people share the stories of lost homes, famiy members and friends with tears in their eyes...
This country has endured so much yet the friendliness of the people still remains. It is moving. The people who lives in this country are amazing. They want peace so badly. They are tired of losing friends and family,tired of the constant bombs, security checks and the tension.
Yet you meet friendly people all over the place and everyone smiles at you. The Sinhalese and the Tamils are in good terms ( the sinhalese does not mistake the average tamil person for the attrocities coming from the LTTE and the Tamils does not blame the average sinhalese for the government counterattacks. , they know that a bomb does not check the religion and ethnic group of the people around before explosion) . The kids of different ethnic group does not fight in schools and there is no animosity in between the people. When the bus stops at the ocasional checkpoints Tamils and Sinhalese gets off, opens their bags and show ID card... It is all politics -I hear from everyone - A struggle for power which has a high price, paid with a currency of inocent lives... I guess I will never understand, and nor does the Sri Lankans be it Tamils or Shinhalese who think that this is not anymore about what lenguage they do teach in schools nor freedom of religion..
Besides the tension I have had a great time and hopefully soon they will stop this War, so more people could go to this amazing country and meet its friendly people.

Nem lehet Sri Lankát meglátogatni anélkül, hogy az ember ne inna meg egy gőzölgő aromatikus csésze Ceylon teát. ( Bár az ország neve 72- ben megváltozott a teát még mindig Ceylon Teának hívjak 😊
Elindultam hát hogy kiderítsem honnan ered az aromatikus nedű. A Romok és történelmi jelentőségű helyek után elindultam a hegyekbe hogy megtanuljam hogyan lesz a zöld levélből gőzölgő tea. Egy barátságos fiatalember korbekalauzolt a Dambatenne Teagyárban mely a Lipton cég tulajdona, s készségesen elmagyarázta a szinte tudományos procedúrát. A túrát nyugodt szívvel nevezhetem az eddigi legaromatikusabb-nak hisz a mindenbe beivódott teaillat végigkísért bennünket. A dolgozók határtalanul barátságosak és mosolyogva pózoltak a kamera előtt 😊
A gyárlátogatás után körülnéztem az ültetvényen és felgyalogoltam a teacserjékkel borított élénkzöld hegytetőre, honnan remek kilátás nyílt a környékre. Az út mentén barátságos asszonyok színes száriban szedték a levelet fürge ujjakkal, s barátságosan mosolyogtak a kamerába. A Manager Kandasamy úr megadta a címét, kérvén postázzam a fotókat, s ennek pillanatok alatt híre ment a hegyoldalban, így minden egyes asszony kérte fotózzak és küldjek képet : ) (rengeteg fotót készítettem és Galléból több mint 200 fotót postáztam a teaszedő csoportnak. remélem örömöt szerezvén ezzel nekik, ez volt a legkevesebb, amit megtehettem ezekért a barátságos asszonyokért kik megmutatták, hogy kell teát szedni és megajándékoztak mosolyukkal. )
S ha már a hegyekben járok nehogy már ne másszak meg legálabb egyet közülük. választásom az Adam Csúcsra esett mely főbb zarándokhelye a keresztényeknek, muzulmánoknak, buddhistáknak es hinduknak... Szó se róla szent egy hely!
Állítólag itt lépett földre Ádám, Itt hagyta láblenyomatát Buddha, de a Hinduk váltig állítják, hogy Shiva lakhelye a szent hegy. Felmásztam az 5200 lépcsőn a csúcsra éjszaka, hogy elkapjam a híres napfelkeltét (ez nem történt meg...) viszont gyönyörű kilátásban volt részem a lefelé vezető úton, mely valamelyest feledtette velem sajgó térdem... ( Ja, hát kérem, a kor nem kímél...)
A hegyek után elindultam dél felé hogy meglátogassam a tengerpartot. Láttam halászokat, kik az iszapba vert cölöpökön halásztak, megfürödtem az Indiai Óceánban (Itt jóval tisztább, mint Indiában, de hát nem mindegy hogy 1 billió ember szemeteli tele vagy csak 22 millió) ittam hűvös kókuszvizet a pálmafák hűsében és elnézegettem a szörfösöket amint meg próbáltak meghágni a hullámokat...
Sajnos a 2004es Tsunami nyoma látható mindenütt és a helyiek közül mindenkinek megvan a maga szomorú története elvesztett otthonokról, családtagokról és barátokról...
Ez az ország mely oly sok minden viszontagságon átesett mégis barátságosan fogad a szívembe lopta magát. Az emberek csodálatosak, kedvesek, barátságosak, mind egytől egyig -szingaléz vagy tamil- békére vágyik. Belefáradtak az állandó katonai készenlétbe, a bombatámadásokba, a katonai csekkpointokba, a kiszolgáltatottságba és abba, hogy elveszítsék földjüket, családtagjaikat, barátaikat. Mégis akármerre nézek mindenki mosolyogva közeledik és kedves. A szingalézek és tamilok (itt az átlagemberről beszélek a lakosságról) egymás mellett élnek és nincsenek viszályok. a szingalézek barátkoznak tamilokkal és az iskolában a tamil gyerekek nem ütik agyon a szingalézeket.(mindenki tudja, hogy a bomba nem különbözteti meg a buddhistát a hindutól és nem kérdezi, ki milyen nyelven beszél, mielőtt robban..) az emberek nem egymást, hanem a politikusokat hibáztatják. A legtöbb ember, akivel beszélgettem azt állítja az atrocitás az LTTE terrortámadásai és a kormány védekezése a politikai hatalmakért, pénzért és külföldi segély jogáért folyik és már rég nem arról szól, hogy milyen nyelven folyik a tanítás az iskolákban, illetve vallásszabadságról.
Amikor a busz megáll a katonai ellenőrző pontokon tamil és szingaléz egy emberként leszáll, átmegy a motozáson, megmutatja az igazolványát és táskája tartalmát. a katonák nem kivételeznek senkivel. Velem sem, de ez nem lep meg, hisz háború van...
A hatalomért folyó háborúnak magas ára van, melyet rengeteg ártatlan fizet életével. nem értem egyes emberek hogy tudnak ilyen véreskezűen gondolkodni és együtt élni azzal a tudattal, hogy miattuk százak ezrek halnak meg... Hogy tudnak ezek az emberek aludni? Valószínűleg én ezt soha nem fogom megérteni... De a Sri lankai lakosok sem értik, legyenek azok tamilok vagy szingalézek.
Mindenesetre azt kell, hogy mondjam mindezek ellenére a szívembe lopta magát Sri Lanka és örülök, hogy ellátogattam erre a csodás szigetre. Remélhetőleg a béketárgyalások előbb utóbb eredményre vezetnek, s minél többen ellátogatnak majd ebbe a csodás országba, hogy megismerkedjenek ezekkel a kedves odaadó emberekkel, s ez a sokat átélt ország a barátságos lakosaival végre nyugalomra talál...

---

Comments

[Enyedi Attila]

No comment
Szijja Kati! Csodálatos hely ez a Sri lanka igy a képekbQl itélve,de biztos van jó és rossz oldala is. Ha itt lennék, Én is szívesen elfogyasztanék egy csésze gQzQlgQ forró teát...érezd magad jól a továbbiakban...byebye

[Ravindu]

Butiful
Butiful

[Robin reed]

I found a good site for information about tea museum
http://www.srilankatravelers.com/tea-museum/