New York, New York - 2. resz

---

Egy pihenteto alvas utan bekapcsoltam a tv-t, es megdobbentem azon amit hallottam: elozo ejjel talaltak egy bombat a Times Square-nel, amit sikerult hatastalanitani. Mint kiderult, 6.20 korul vette eszre egy poloarus (akirol kesobb kiderult, hogy vietnami veteran), hogy az egyik parkolo autobol fust szivarog, aminek egyuttal puskapor-szaga is van. A hirek szerint meg is jelent a rendorseg, a bombaelharitok es meg ki tudja mifele egysegek, lezartak a teruletet, elharitottak a veszelyt, majd ismet tomeg lepte el a teret.

A hirek szerint 10 oraval a lezaras utan kezdett visszaterni az elet, ami szamomra kicsit furcsa volt, mivel en nagyjabol 3 oraval a tortentek utan voltam ott, es pont olyan volt minden, mint napkozben (csak persze a fenyreklamok jobban ervenyesultek).

Erdekes volt latni, ahogy jottek az ujabb hirek: eloszor Kazakhsztanbol valo volt a gyanusitott, majd Pakisztanbol, eloszor csak felteteleztek, hogy amikor Pakisztanban jart, reszt vett egy terrorista kikepzesen, kesobb mar biztosan tudtak. A lenyeg, hogy elharitottak a veszelyt. Jobb nem belegondolni, mi lehetett volna a kovetkezmenye, ha felrobban...

Mivel a 107. es a Broadway sarkahoz kozel laktam, talaltam is egy kajaldat a Broadway-n, vagy 2 utcaval foljebb. Tipikus, filmekbol is ismert berendezes kis asztalokkal, alacsony falu boxokkal es pulttal, ahova egyik reggel le is ultem kajalni. A hely fonoke feher amerikai volt, de az alkalmazottak kozott volt fekete amerikai, mexikoi es lengyel is, szoval eleg jo vegyes.

Elso reggelim alkalmabol megkostoltam a palacsintat juharsziruppal, amire kivancsi voltam, mert csak hallottam korabban, hogy finom, de meg nem volt szerencsem hozza. Hat, nem sokat mulasztottam, ugyanis szamomra a juharszirup nagyon edes 😞 A palacsintak jo vastagok voltak, kicsit piskotara emlekezteto izzel. Volt kave is, amit jottek ujratolteni (higabb fajta volt), valamint narancsle es viz, persze jeggel. Neztem, miket esznek-isznak az emberek reggelire, es lathattam, milyen oriasi az osszes kaja, igy peldaul az omlettek is, amiket kesobb ettem gorog meg sonkas meg ilyen-olyan valtozatban, amelyek melle meg karikara vagott, sult krumpli is jar plusz meg ket szelet piritos haromszog-alakban kettevagva, vaj es dzsem. Ami azonban ennel is jobban megdobbentett, hogy volt, aki a reggelije melle kolat ivott! Na az aztan az egeszseges eletmod csucsa.

A sziruptol enyhen osszeragadt szajjal elindultam az aznapi elso latnivalo fele, es mivel nem volt tul messze, jot setaltam, ami mindig jol jon, foleg egy ilyen kiados reggeli utan.

A St John the Divine nevu katedralis a vilag legnagyobb temploma, 183 meter hosszu, 71 meter magas, a fohajo belulrol kb 38 meter magas (igy pl a Szabadsag-szobor is elferne benne, talapzat nelkul). 1892-ben kezdtek epiteni, es az epites soran a gotikus es a bizanci stilust otvoztek. 2001-ben tuz utott ki, ami megrongalta a katedralis egy reszet, es bar a helyreallitas nagy resze mar megtortent, meg van mit csinalni; emellett a katedralis egyelore befejezetlen, bar konkretan nem tudni, mikor lesz befejezve.

Amikor odaertem, a mise meg nem kezdodott el, igy beengedtek a templom belsejebe, a fohajo oltar elotti reszere, ahol egy szeken ulve hallgattam az orgonat, es nezelodtem. Lenyugozo meretu ez a templom, kisse nyaktoro, ha valaki fol akar nezni a mennyezetre. A fohajot szegelyezo oszlopsor remek latvanyt nyujt, mint ahogy a rozsaablak is a templom nyugati vegeben, a bejarat folott. Meglepodtem, mikor meglattam az angol zaszlot a bejarat folott, az orgonanal, de az informacional levo no elmondta, hogy anglikan templom, vagyis nem meglepo, hogy ott van a zaszlo 😊

Setaltam kicsit a katedralis parkjaban, elvezve a jo idot (mivel 11 utan volt kicsivel az ido, mar eleg jol folmelegedett), es ket erdekes dolgot lattam. Egyik egy kosarlabda-palank rogton a templom mellett, ami resze a templom kozossegi szerepkorenek az egyhazkozossegben; a masik pedig egy szokokut a Beke szokokutja. Amikor mukodik, a viz negy, korkoros csuszdan folyik le a szobor talapzatarol az also medencebe, igy jelkepezve a Fold elotti idokre jellemzo kaoszt. Alulrol a szabadsag langjai tornek fol (bronzbol ez is), a szobor talapzatat pedig a DNS kettos helixere emlekezteto oszlop tartja. A talapzaton egy nagy rak, ami arra emlekeztet, hogy az elet a vizbol keletkezett, nyugatrol a nyugalmat jelkepezo Hold, keletrol az oromteli Nap. Korben negy zsiraf lathato mint az egyik legbekesebb allat a vilagon, egyikuk hozzabujva a kozponti alakhoz, Mihaly arkangyalhoz (kezeben karddal es nagy szarnyakkal abrazolva), aki a Gonosz elleni harcot vezette a Biblia szerint. Erdekes kompozicio, remelem, a foton is latszik majd valami belole - a feny nem a legjobban esett a szokokutra.

Hogy elnyomjam a meg mindig jelenlevo edes izt, bementem a sarkon levo Magyar peksutemenyboltba, ahol vettem egy szep nagy sajtos pogacsat. A szemelyzet amerikai volt, de a pogacsanak magyar ize volt 😊 A vitrin meg tele volt mindenfele edes sutemenyekkel - akar otthon.

Innen elmetroztam par megallonyira, majd setaltam egy nagyot, es kiertem a 42. utcanal, a Hudson folyonal levo kikotohoz, ahonnan a Circle Line nevu hajotarsasag inditja varosnezo jaratait. A New York Pass felmutatasaval jegyet valtottam a 3 oras utra, melynek soran a hajo megkeruli Manhattan szigetet. Indulas elott vettem egy fel literes muanyag korsot, tetejen szivoszalnak valo ressel, amibe az ut soran korlatlan mennyisegu uditot lehetett kerni, persze jo sok jeggel. Ez jol is jott, mert meg mindig eleg meleg volt, bar keso delutanra esot igertek.

Leultem az also fedelzeten a nyitott ablak melle, kezemben a kola, masik kezemben a fenykepezogep, es elveztem a szelet, majd kesobb a tenger szagat, a felhokarcolok latvanyat es azt a keves informaciot, amit a motor zajan keresztul el tudtam kapni a hangosbemondos kommentarbol.

A Hudson folyon van a kikoto, Manhattan nyugati oldalan, innen indultunk del fele. A folyo maga nagyon szeles, talan azert is, mert Manhattan deli csucskenel omlik az Atlanti-oceanba, es szinet tekintve a Tiszara emlekeztet. Elertuk az uzleti negyedet Manhattan deli vegen, ahol korabban a World Trade Center tornyai is alltak, es ahol azota mar folyik az epitkezes, korben pedig kulonbozo magassagu, szinu es formaju epuletek. Kicsit delebbre haladva elhajoztunk a korabban atmeneti bevandorlasi taborkent mukodo Ellis Island es a Szabadsag-szobor mellett, majd keletre fordulva visszatertunk Manhattan kozelebe, es az East River-en haladtunk eszak fele.

Atmentunk a szep Brooklyn Bridge es a Manhattan Bridge meg meg nehany tovabbi hid alatt, balrol elotunt az ENSZ-szekhaz, hatterben elobb az Empire State Building, kesobb a Chrysler Building, korben rengeteg kisebb toronyhazzal. Aztan elertuk a sziget eszakkeletii csucsket, ahol egy - a magas vizallas miatt - eleg alacsonyan levo, a metro altal hasznalt hid alatt is atnavigaltunk, majd nyugat es del fele haladva megkerultuk Manhattan eszaki veget. Itt volt egy nagy hid (a nevere nem emlekszem), ami alatt athaladva egy vasuti hidat lattunk magunk elott, ami szinte a viz szinen volt, csak egy alacsony toltes emelte ki a vizbol a vasuti sint (persze alacsonyabb vizallasnal jobban elkulonulne a viztol). A hid harom reszbol allt, aminek a kozepso resze nyithato volt az athalado hajok miatt, es ez a resz vizszintesen fordult el - akkor is epp ebben a nyitott allapotban volt. Ilyet en meg nem lattam korabban, nagyon erdekes latvany volt.

Tovabbhaladtunk del fele, atmentunk a George Washington hid alatt, bal oldalon lattam egy kozepkori kolostort meg egy masik nagy, gotikus templomot a zold domboldalban, majd mentunk tovabb, es ismet egyre tobb felhokarcolo jelent meg, mig vegul megerkeztunk a kikotobe. Kellemes ut volt, a 3 orat nem igazan lehetett erezni. Van 1 meg 2 oras es 75 perces verzio is - ki mit szeret, de ha valaki ott jar, mindenkepp erdemes elmenni erre az utra (persze idojarastol es egyeni izlestol is fugg).

A hajobol is latszott a kovetkezo nevezetesseg, amit aznapra gondoltam: az Intrepid Sea, Air and Space Museum. Az Intrepid egy anyahajo, ami a II. vilaghaboruban, majd kesobb a hideghaborus evekben teljesitett szolgalatot. A hajo mar onmagaban is impozans latvanyt nyujt a tetejen a sok antennaval meg radarral, a felso fedelzeten pedig vadaszgepekkel es helikopterekkel, es persze belul es a muzeum tobbi reszen meg tobb a latnivalo.

A tengeralattjaroba nem mentem be, mert vagy 45 percet kellett volna varni, igy csak megneztem kivulrol, majd elindultam a kedvenc repulogepem, a Concorde fele. Ezt a gepet 2003-ban szallitottak ide, miutan a 2000-ben tortent egyetlen, ehhez a gephez kotheto katasztrofat, valamint a szeptember 11-i tragediat kovetoen erosen visszaesett az erdeklodes az amugy is draga jegyek irant, es kivontak a forgalombol. Ez a Concorde a British Airways jelzeseit viseli, ellentetben azzal, amit Duxfordban lattam (azt a tesztrepulesekhez hasznaltak), es ez a gep, az Alfa-Delta volt az, ami rekord ido alatt, 2 ora 52 perc 59 masodperc alatt repult at az Atlanti-oceanon. Osszehasonlitaskent, egy London-New York ut ugy 7 ora korul van ma. Nyilvan az arak is kulonbozoek: mig egy jegy a Concorde-on ugy $6,000 volt, ma sokkal kevesebbol meg lehet uszni, en pl 300 font koruli aron repultem. Szamomra a legviccesebb a Concorde-dal kapcsolatban, hogy csend volt az utasterben, mivel a gep gyorsabban ment, mint a sajat motorjanak a hangja 😊

Miutan maszkaltam kicsit a Concorde-ban, atmentem az anyahajoba. Hatalmas epitmeny! A harmadik fedelzeten, ami fuggolegesen az also harmad korul helyezkedik el, voltak a halokorletek, az etkezdek (kulon a tiszteknek es kulon a kozlegenyeknek), valamint a konyha. Egy idoben nagyjabol 3,000 ember szolgalt a hajon, igy ennek megfeleloen egy napi kaja elkeszitesehez kellett 3,000 steak, 5,000 pint tej, 1,500 csirke, 1,500 font krumpli es 500 tucat tojas (bocs, lusta voltam atkonvertalni europai mertekegysegrekre).

A kovetkezo bejarhato terulet a hangarfedelzet volt, ahol a kulonfele legijarmuvek allomasoztak, amikor epp nem voltak bevetesen. Amikor bevetesre kuldtek oket, a hangarfedelzetrol lifttel mentek fol a felso fedelzetre. Most kiallitasok vannak ezen a szinten: vadaszgepeket es helikoptereket lehet latni a legnagyobb teruleten, kicsit arrebb pedig a vizi, legi es urkozlekedessel kapcsolatos kiallitasok kaptak helyet, es megtekintheto peldaul a Mars-jarmu is - nagyon erdekes latvany.
Ezen a szinten, az orrban talalhato a horgonykamra is, ahonnan a horgonyokat lehetett leengedni, valamint a hajokotelet is itt rogzitettek a hajohoz, amivel a parton talalhato nagy fem- vagy betonhorgokhoz (remelem, ertheto, bar talan nem ez a szakszo) kotottek ki a hajot. Ahogy varhato is egy ekkora hajonal (27,100 tonna uresen, 36,380 tonna megpakolva), a horgonylancot alkoto lancszemek es a hajokotel is igen nagy: a hajokotel ugy karvastagsagu, a lancszemek is hasonlo vastagsagu fembol vannak, kb alkarnyi hosszal.

A hangarfedelzet es a felso fedelzet kozott kis helyisegek vannak, bennuk peldaul a radarszoba vagy a rejtjelezo szoba, ahol a kimeno uzeneteket kodoltak, valamint a bejovoket dekodoltak. Szekrenynyi meretu gepek allnak a fal menten rengeteg kis kapcsoloval, oszcilloszkopok meg mindenfele kis es nagy kepernyok mindenhol. Itt talalhato az eligazito terem is, ahol bevetes elott osszegyultek a pilotak, es tajekoztattak oket a feladatrol.

A felso fedelzeten talalhato egy toronyszeru resz, amiben a kapitany hidja helyezkedik el, alatta pedig a zaszlos hid, amit akkor hasznaltak, amikor konvojban haladtak a hajok, es az Intrepid volt a konvoj vezetoje - ekkor innen iranyitottak a konvojt, de ezt a hajot a kapitany iranyitotta a kapitanyi hidrol.
A hidrol pedig remek kilatas nyilt a fedelzetre, ahol most kulonfele legijarmuvek sorakoznak: tobbek kozott egy F-14 Tomcat, egy A-12 Blackbird es Mig-gepek, de vannak itt francia, olasz es izraeli gepek is. Jo volt ujra latni ezeket a gepeket - szeretem a repulest.

Eddigre mar 6 ora korul jart az ido, es bar kozben beborult, es esett par szem eso, ismet derusebb volt, bar kisse szeles, de meg mindig kellemes ido, igy kiultem egy vizparti vendeglo teraszara, es ettem egy sajtburgert baconnel, sult krumplival es minimalis salataval (nem vagyok nagy zoldparti). Erdekes volt a szervirozas, mivel a zsomle aljat, rajta a hust es a sajtot egyutt helyeztek a tanyerra, melle pedig a zsomle tetejet a paradicsommal, uborkaval es a baconnel. Ketsegtelenul egyszerubb volt igy enni kessel-villaval, mint ha egyben lett volna az egesz burger.

Mivel az a kiallitas, amit meg akartam nezni, mar februarban bezart (csak nem frissitettek az informacios kiadvanyt), kicsit meg maszkaltam a Times Square kornyeken, aztan aludni tertem.

---

Comments

[dancza jpzsef]

beszámoló
Hát igen érdekes volt és az anyahajó szuper köszönöm

[mrzoltland]

Orulok, hogy tetszett :)