New York, New York - 3. resz

---

Elhataroztam, hogy hetfon korabban fogok folkelni, egyreszt, mert igy tobb fer bele a napba, masreszt meg 10 orara mar szerveztem programot. Folkeltem, elmentem a szokasos helyre reggelizni, majd lemetroztam Manhattan deli reszebe, es idoben oda is ertem a Federal Reserve Bank new york-i epuletebe, ami a Federal Reserve System, rovidebb neven a Fed egyik kozpontja.

A Fed egy 12 teruleti kozpontbol allo halozat washingtoni fohadiszallassal, es egyreszt jegybankkent funkcional (vagyis penzt bocsat ki), masreszt monetaris politikat folytat (vagyis meghatarozza a forgalomban levo penz mennyiseget, ami hat az inflaciora), ezen kivul befolyasolja peldaul a dollar vilagpiaci erteket (felvasarlassal vagy eladassal), es meg tovabbi funkciokat is ellat. A new york-i epulet alatt talalhato a legnagyobb aranylerakat az USA-ban, ami javareszt mas allamok keszleteibol all, de persze az USA aranykeszletenek egy resze is ott van. Az arany ma mar nem jelent fedezetet a kibocsatott bankjegyek mogott (azt ma az adott allam gazdasagi teljesitokepessege jelenti), viszont tovabbra is ertekhordozo es ertekallo.

Gondoltam ra, hogy megnezem ezt az aranykeszletet, azonban ha jol emlekszem, mar februarban vagy marcius elejen, amikor probaltam lefoglalni egy helyet magamnak erre a latogatasra, az osszes hely be volt toltve majus kozepeig. Igy ezt kihagytam, azonban sikerult megneznem a szamomra erdekesebb penztorteneti kiallitast es egy kiallitast a Fed mukodeserol. Persze az egyetemen is tanultunk valamennyi penztortenetet, de ez annal sokkal reszletesebb volt.

Rengeteg evszam meg nev volt ott, javareszet el is felejtettem, de emlekszem peldaul arra, hogy az elso penz i.e. 7. szazad korul jelent meg Kis-Azsiaban, majd kesobb a gorogoknel, romaiaknal, egy idoben az iszlam vilagban is, es persze a Tavol-Keleten is, es bar voltak hasonlosagok, egyeni vonasok is jellemeztek ezeket a penzeket. Erdekes volt belegondolni, hogy i.sz. 750 korul, mikor Kis Pipin volt a nemet-romai csaszar (remelem, jol emlekszem, de ha nem, elnezest azoktol, akik tudjak a pontos infot - lusta vagyok most utananezni 😊, es penzt veretett, ugyanakkor kis hazank meg szuletoben volt, es Kis Pipin es tarsai is a magyarok nyilai elol menekult 😊 Nagyon szep ermeket kovacsoltak peldaul az okori romaban, ahol eloszor meg nem szamokat irtak a penzekre, hanem istenek vagy csaszarok fejet raktak ra, mas esetben pedig peldaul egy bizonyos templomot vagy epuletet jelenitettek meg az ermen, valamilyen vallasos hatteruzenettel.

Londonban lattam mar penztorteneti kiallitast (az HSBC szponzoralasaban), de ott sokkal inkabb a bankjegyekre koncentraltak (ott volt persze az 1946-os pengo is a rengeteg nullaval a vegen, ami a mai napig tortenelmi rekord, marmint a hiperinflacio merteket illetoen - meg Zimbabwe sem tudja felulmulni), itt pedig csak ermek voltak kulonbozo formakkal, kulonbozo femekbol, a kezdetektol e szazad elejeig, a vilag sok tajarol.

Rogton a penztorteneti kiallitas mellett lathato az amerikai penzhamisitas torteneterol szolo kiallitas - mivel a ket dolog egyertelmuen osszetartozik. Mint megtudtam, az amerikai titkosrendorseget a penzhamisitok elleni kuzdelem reszekent hoztak letre, majd ez a szervezet tovabbfejlodott. A hires hamisitok es szelhamosok kozott szamomra a legerdekesebb Victor Lustig esete volt, aki a 20. szazad elejen valamikor ocskavaskent sikeresen eladta az Eiffel-tornyot.
A modern idokbol is voltak dolgok kiallitva, igy peldaul egy nyomozas es rajtautes fenykepei es bizonyos reszletei, valamint annak bemutatasa, hogyan lehet jo viszonylag jo minosegu dollart hamisitani - nyilvan ha valakit elkapnak, eleg bena kifogas lenne, hogy a Fed-ben latta.

A Fed mukodeserol szolo resz is erdekes volt - javareszt a fentebb emlitett funkciokrol szolt, de azt is felvazolta, hogyan tortenik peldaul egy csekk jovairasa -, de meg sosem lattam peldaul 2.5-3 meter magas uveghasabot, benne aprora vagott dollarokkal. Ezek azok a bankjegyek, amelyeket kivontak a forgalombol, mert elhasznalodtak. Ilyenkor - szamlalast kovetoen - egy gep ugy 3 mm-es csikokra vagja oket. Ha valakinek sok turelme van, megprobalhat kirakozni - elobb-utobb sikerul.

A kozel 2 oras szakmai program utan (egyebkent idegenvezeto nelkuli latogatas volt, amit kedvelek, mert egyeni tempoban nezhetem meg a szamomra erdekes dolgokat) a Wall Streeten es kornyeken maszkaltam, tekergettem a nyakamat a felhokarcolok kozott. A NYSE, a New York Stock Exchange epulete elott geppisztolyos alakok acsorogtak, akik a Hercules-osztag tagjai, es feladatuk, hogy meglepetesszeruen megjelenjenek, es igy rettentsek el a rosszra keszulo embereket. Hatasos lehet, bar persze becsapodo repulok ellen nem sokat tehetnek.

Tovabbhaladva odaertem, ahol korabban a World Trade Center allt, most nagy epitkezes folyik. Az egyik szomszedos epuletben van a tuzoltok egyik kozpontja, annak aljaban rendeztek be egy kiallitast a 9/11 emlekere. Ide nem mentem be, viszont mivel ehes voltam, betertem egy kozeli indiai vendeglobe. A kajakat illetoen meg kell jegyezzem, hogy ugy voltam vele, New York amugy is a nemzetek olvasztotegelye, miert is ne egyek a kulonfele nemzetek eteleibol. Jo valasztasnak tunt ez a hely, mivel kicsi, hangulatos, szabad asztal is volt benne, es az araik is jok. Rakhusbol keszult curry-t valasztottam, amit korabban meg nem ettem, es igen finom volt. Jol jott a kola meg a viz, mivel eleg eros volt - persze egy indiainak nem lenne az. Az eteleket femedenyekben szolgaltak fel (a curryt es a rizst kulon), a vizet is fempoharban adtak, es mindig utantoltottek. A curry remek kiegeszitoje volt a raita, ami egy joghurtalapu martas, amibe uborkat meg hagymat meg fuszereket szoktak rakni. Az itt elfogyasztott raita szerencsere nem volt tul fuszeres, sot, eleg lagy izhatasu volt, ami jol illett az eros curryhez (ellentetben a banki menzan kaphatoval, amit altalaban jol teleszornak korianderrel). Fizeteskor meg egy kellemes meglepetes is ert, mivel ez a kaja eszak-indiai, es aznap az eszak-indiai kajakra volt valami kedvezmeny.

A laktatos, de nem tul sok ebed utan lesetaltam a metrohoz, majd leutaztam az ocean partjara, ahol kompra szalltam, aminek az elso megalloja a Szabadsag-szobor volt. Errol a kozismert epitmenyrol nem is mondok sokat, talan csak annyit, hogy a szobor eredeti, kisebb valtozata Parizsban talalhato, a Quai de Grenelle mellett, az Eiffel-toronytol delre/delnyugatra, egy kis szigeten.

Mivel a szoborba nem akartam folmenni, megvartam, mig par perc mulva tovabbindult a komp az Ellis Island-re. Ez egy sziget, amit legutolso tulajdonosarol neveztek el, akitol az allam eloszor lizingbe vette a szigetet, majd kesobb a tulajdonosa lett. 1892. es 1954. kozott itt mukodott egy bevandorlasi kozpont, ahol az Amerikaba erkezo bevandorlok egy resze tartozkodott egy ideig.

Ezt az intezmenyt akkor hivtak eletre, amikor a Amerikaba kivandorlok szama eroteljesen megnovekedett az otthon tapasztalhato szegenyseg, munkanelkuliseg, elnyomas, stb miatt, es nem tudtak mit kezdeni. A bevandorlas nagyjabol ugy nezett ki, hogy amikor egy hajo bizonyos tavolsagra megkozelitette New York-ot, megallitottak, es egy kisebb hajoval a szigetre szallitottak a bevandorlokat. Meg kell azonban jegyezni, hogy 1. vagy 2. osztalyu utas csak nagyon ritkan kerult a szigetre, nagy tobbseguk azonnal partraszallhatott New York-ban, a fedelzeten lefolytatott gyors, a fertozo betegsegeket kiszurni hivatott orvosi vizsgalatot es okmanyvizsgalatot kovetoen. A szigetre leginkabb a harmadosztalyu utasok kerultek.

Ahogy sorakoztak a kikototol kezdve az elso emeleti nagycsarnokig, orvosok figyeltek oket, es akinel barmit eszrevettek, kretaval a vallara rajzoltak egy jelet - ez vonatkozhatott gerincferdulesre, a bor egyes elvaltozasaira, egyes psziches megbetegedesekre, stb. Mivel azonban rengeteg ember jott, orvos meg nem sok volt, egy bevandorlo-jeloltre 6 masodperc jutott! Ez alatt nyilvan nem lehet pontosan donteni.

Az elso emeleti nagycsarnokba erve, a csarnok vegeben levo asztalokhoz kellett menniuk, ahol egy fertozo szembetegseget keresve mindenkinek kiforditottak a szemhejat - ugy remlik, altalanos iskolaban, legalabbis az alsoban nekunk is volt ilyen, majd adatokat vettek fol toluk. Volt egy olyan nap, amikor 11,747 ember zsufolodott ossze ebben a csarnokban, vagyis nagyon sokat kellett varniuk, es ertheto, hogy a harmadosztalyu tomegnyomor es a kimerito varakozas utan voltak, akik nem voltak kepesek valaszolni a kerdesekre - oket visszakuldtek a hazajukba. Aki ezekre a kerdesekre megfelelt, meg nem lehetett biztos, mert tovabbi orvosi vizsgalat es IQ-tesztek kovetkeztek. Utobbiakat mai fejjel, kipihenten par masodperc alatt meg lehet oldani, de ha belegondolunk, hogy rengetegen analfabetak voltak, valamint faradtak es kimerultek, egyaltalan nem meglepo, hogy sokan itt buktak el.

Az atlagos varakozasi ido 4-5 ora volt, de mivel volt, hogy nem tudtak azonnal dontest hozni, sok embert halotermekben szallasoltak el. A halokorletek korhazi hangulatuak voltak a padlot meg a falakat elnezve 😞 Voltak, akiket beengedtek az Allamokba, voltak, akiket hazakuldtek (akkor is, ha a mas csaladtagjuk mar bent volt az Allamokban), es voltak, akiket ott tartottak, mert peldaul ketseges volt az utiokmanyuk valodisaga, vagy peldaul olyan betegseguk volt, ami miatt nem akartak hazakuldeni, hanem inkabb a szomszedos korhazepuletben helyeztek el oket. Ilyenkor a csalad tobbi tagja a foepuletben maradt, majd a csalad egyutt belephetett az Allamokba.

A kulonbozo elnokok alatt valtozo volt, hogy a vilag egyes reszeirol mennyi embert engednek be, illetve hogy kell-e limitalni a bevandorlok szamat, de voltak evek, amikor eleg kemenyen huztak meg a vonalat. Ilyen volt peldaul, amikor azt mondtak, hogy az aznapi elso valahany ezer embert engedik be. Ilyenkor a hajok egymassal versengve kozelitettek a szigethez, hogy a sajat utasaik szallhassanak partra. Kesobb mar kulon ugynoksegek letesultek az egyes orszagokban, ahol elozetes vizsgalat utan eleg biztosan meg tudtak mondani, hogy az illetonek erdemes-e egyaltalan hajora szallnia, vagy el fogjak utasitani. Ebbol kifolyolag, valamint a haboruknak koszonhetoen egyre kevesebben erkeztek Ellis Island-re, igy vegul 1954-ben bezartak.

Manhattan-be visszaerkezve folmetroztam a Rockefeller Center-hez, ami mellett talalhato a Szt Patrick katedralis. Ez egy nagyon szep gotikus templom, persze lenyegesen kisebb, mint a St John the Divine, de a csucsives boltozatok nagyon tetszettek (itt is). Eppen mise volt (mindig kifogom), igy csak a templom elejebol tudtan nezelodni es fotozni kicsit, de mar ezert is erdemes volt oda elmenni.

Kicsit meg maszkaltam, majd lementem Little Italy-ba. Igazabol ket Little Italy van, az egyik Del-Manhattan-ben, ez a divatosabb, a masik, ha jol remlik Bronx-ban, ez az igazibb. En a divatosabba mentem el, mert az volt kozelebb. Eleg konnyen talaltam egy pizzeriat, ahol ugyan telt haz volt, de amig az asztalomra vartam, a pultnal kortyolgattam egy kis jo hideg sort a meg mindig meleg, bar borult idoben. Aztan kaptam asztalt is, es a kisebbik pizzat valasztottam, ami 14" atmeroju, vagyis ugy 31-32 centis. Szerencsere a teszta nem volt tul vastag, igy sikerult megennem. A szosz nagyon jo volt, mint ahogy a sonka, kolbasz, sajt es spenot is. Meg persze a sor.

Mivel teli gyomorral egeszsegtelen aludni, meg nem is volt meg nagyon keson, folmetroztam a Grand Central Station-hoz (hivatalosan Grand Central Terminal). Nevehez hiven kozponti helyen van, es igen nagy - 67 vaganya van. A kozponti csarnok hatalmas, boltives tetovel, a mennyezeten pedig a csillagkepeket abrazolo festmennyel. Erdemes itt elnezelodni kicsit, meg ha nem is ulunk vonatra.

Mivel nem volt tul messze, elsetaltam a Times Square-re, es kozben megcsodaltam a kivilagitott Chrysler Building-et. A jo metrokozlekedesnek koszonhetoen eleg gyorsan visszajutottam a szallasra, es ismet nem volt problemam az alvassal.

---

Comments

[judit demeny]

:o)
szia, ritkan nezek ra az oldaladra, de mindig elamulok rajta, hogy mennyi energiad van es milyen lelkesen jarod a vilagot egyedul. remelem jol vagy. szolj mikor jossz latogatoba. szio, dj

[mrzoltland]

:)
Dear Judit, Koszi, hogy megnezted a blogot :) Majus utolso hetvegejen Mo-n leszek, de Pest most sajnos nem fer bele :( Talan augusztusban... Remelem, jol vagy - ha van kedved irni, dobj egy par sort pliz. Puszi: Zs