The First

---

Today was my third workday but the very first one where I actually did the cleaning all by myself! Of course, I got less rooms than the others who are here for nearly a month now and they are really good: they get 11-14 rooms a day. I got 6 today and even though I finished before 15.30, around 13.30 there were some problems… But not huge problems.

I had a room where I just needed to make some order as the guests are still there. This means that if the bathroom is filthy I clean it, I make the bed, empty the ashtrays, change the towels and change the bag in the toilet bin. By the way, I don’t know how many of you are aware but Greeks don’t put the toilet paper in the toilet. They have a separate bin near the toilet and put the used paper there. Otherwise it would clog up I guess.

So after finishing with these, I just sweep the floor and mop up then move to the next room. I had rooms like this today.

I had only one so called „anahorisi” room. It is written on my leaflet by my lady-boss in Greek). The word means departure so guests have already left, therefore I need to change the sheets, clean everything and make the bed differently then I did before at the other rooms.

With this type of room, I took my time… I took the wrong size of the sheet, etc…



Naturally, when I finished at 13.30, my boss found me and asked immediately: Finish?

I nodded. What a fool I was. She gave me more stuff to do. I needed to help to others with their rooms which I didn’t really mind but finally I ended up in the staff dining room with other two Slovakian girls and the lady-boss had us cleaned the whole area, although no guests are coming down here and the place was not cleaned for years before…



It was almost lunch time when one of the kind receptionists came down to eat. She was not Greek but spoke the language really good so I asked her how do they say in Greek that I want to eat. She smiled and said the sentence. I repeated it to my lady-boss, not knowing whether she will be pissed. She just smiled and gestured towards the dining room. I’ll write down once the sentences or words I already know. Don’t worry, it’ll be a short list.



So the plan was that I’ll go to the beach after work with the girls but in the end I went to Skala instead with one of the Slovakian girls. It’s an adorable little town, although it has a size of a village. It does have typical touristy parts „made” for the foreigners: rather expensive souvenir shops, fancy restaurants, but it also has a supermarket (where I did some shopping) and many places to grab a bite.

For me the whole town is a bit artificial in some ways and everything evolves around the tourists. Having said that, I already considered myself lucky as I found a 2-euro coin on the ground. It was concreted to the ground for the idiot tourists. And for the entertainment of the bastard Greeks. I also heard some laughs when I bended to pick the coin up – I bet they’re waiting for a new victim all day. Maybe that’s why the elderly sit outside all day to amuse themselves with the free play offered by the fresh tourists.



I also got my very first tip in the room where I cleaned. The 1 euro coin was neatly put on top of the towel on the bed. It felt somewhat wrong to take it though. But definitely made my day later on when I thought about it.

So to celebrate the many „firsts” today (went to Skala, first day cleaning alone and first tip), I rewarded myself with some soul-amplifier = chocolate. I ransacked the fruit section as well: I will never eat strawberries as amazingly sweet as the ones I bought here! Also bought a few peaches and three different types of apples.



There I some things I must share about the Greek language which I wanted to do earlier but I forgot.

The things you hear in the Big Fat Greek Wedding, how they pronounce words is absolutely true. It’s not obvious, just different, but since some of you may heard of Hunglish… well, let’s just say that Hungarian should not point at any other nation laughing about their pronounciation. Let’s just say that the –ch (like in much) sound is not among their strengths; they pronounce it like… -tz like in Ritz. It does sounds really cute though.



Here are some Greek words I heard a million times and tried to use them myself as well.

- Thelo na pao = I want to eat. – This sentence was used for the first time today with the help of the receptionist. It was useful as I was allowed to leave to have lunch.

- Ne = Yes

- Ohji = No

- Ehji = There isn’t any – I heard it a lot from the Bulgarian girl

- Katalava = I understand

- Dhen katalava = I don’t understand

Words used during cleaning:

- Scoopa = Broom

- Farras = Shovel

- Petzeta = Towel

- Kuverta = Bedcover

- Sedonia = Bedsheet (heard this maaany times with the sizes: mikra & megalo)

Typical primitive sentence addressed to me from my lady-boss:

- Sfugaristra, padsavuristra, finis = sweep the floor, mop it and… well, finish.

Although I haven’t heard it yet but the Slovakian girls said she’s gonna tell me to:

- Grigora, grigora! = Faster, faster!



It is sometimes hard to understand the Slovakian girls as well, as they don’t realize that they are replacing Hungarian words with Slovakian words. Like the other day they said it twice (I asked back that’s why) that they „went to the bazen”. I asked for the third time, where did they go and they kept repeating „at the bazen”, so I started to have a doubt in my vocabulary… it might be a different dialect and it is actually a Hungarian word…? But no. Bazen means pool in Slovakian.



All in all, I enjoy cleaning on my own: I have my own pace, no one hurries me and I can go ahead in my slow tempo.

The work itself is exhausting and sweaty, especially around 11am – 1pm when the sun is burning and I often feel close to fainting. But day by day I handle better the tasks: carrying everything, climbing up the stairs with all that stuff and the cleaning. And there is no way, absolutely no way that I would go two rounds to carry the things upstairs to the rooms. No. Way.

The Slovakians are really kind people and I’m getting used to their accents. And the Greek language. Well, I have to learn something…



I also simplified the English during work, otherwise I just got uncomprehending looks from the others.

Now communicating in English equals the following sentences: I go store room. Where put these? How to do this? Show me! I bring two petzeta (towel).



In a way it’s sad but I get on well with on of the receptionists and I can talk to her normally in English. She has a much better vocabulary than mine so I’m glad that I have someone motivating me to improve my English.

There aren’t any new pictures today though, but there will be, promise.



MAGYARUL - IN HUNGARIAN



Ma volt a harmadik munkanapom, de az első olyan, amikor már teljesen egyedül takarítottam a szobákat. Persze, jóval kevesebbet kaptam, mint a többiek, akik lassan egy hónapja vannak itt, és már rettentő profik - ők átlagban 11-14 szobát kapnak egy nap. Én még csak 6-ot kaptam, és bár végeztem fél négy előtt, körülbelül fél 2-kor, voltak gondok. De nem óriásiak vagy olyanok, amiktől kétségbeesik az ember. 5 szobában csak rendet kellett tenni, mivel a vendégek még ott vannak. Ez a gyakorlatban azt jelenti - már mint a rendrakás -, hogy a fürdőben, ha kosz van, kitakarítom, áttörölgetem a polcaikat, beágyazok nekik, kiürítem a hamutálat, törölközőt és szemetes zacskót cserélek. Erről jut eszembe, nem tudom, ki mennyire van tisztában vele, hogy a görögök nem dobják a vécépapírt a vécébe. Van egy kis kukájuk és oda teszik. Gondolom, máskülönben eldugul nekik...

Szóval ha már mindennel végzett az ember, akkor felsöprök és végül a felmosás marad. Aztán a következő szoba... A nagy része nekem ilyen volt.
Egy darab ún. "anahorisz" szobám volt (a cetlimre, amit a főnökasszony ír, görögül írja, hogy milyen típusú a szoba. A többi neve nem jut eszembe, de ez nagyon megmaradt). A szó indulást jelent, szóval a vendégek már távoztak, és ki kell cserélni az ágyneműt, mindent átpucolni, és másképpen beágyazni, mint az előzőnél, ahol még ott a vendég.
Ez utóbbi szobatípussal elidőztem egy kicsit. Gondok voltak az ágynemű méretével, mind kicsi volt amit hoztam, de mindegy, nem akarok ennyire belemenni a részletekbe.

Természetesen, hiába végeztem fél 2-kor, főnökasszony megtalált és rögtön rákérdezett: "Finis?" Bólogattam neki, én hülye. Ilyenkor nem élvezhetem a szabad óráimat, neeem, ő ad nekem munkát. Ilyen esetekben be kell segíteni másnak, de végül a személyzeti étkezőnél kötöttem ki két másik szlovák lánnyal és a főnökasszony (legyen a neve S.) végigsikáltatta velünk a helyiséget, hogy miért azt nem tudom, mert arra vendég nem jár.

Már lassan ebédidő volt, amikor M., a román recepciós lány, akivel jól kijövök, jött enni. Gyorsan megkérdeztem tőle, ő egész szépen tud görögül, hogy mondja már meg, hogy mondják görögül, hogy enni akarok. Megmondta, én meg gondoltam, maximum S. szájon vág, ha elé állok ezzel, de csak jót mosolygott és intett, hogy menjek enni. Majd leírom a mondatot, külön akarom felsorolni, amiket eddig tudok mondani. Senki ne féljen, rövid lesz.

Úgy volt, hogy ma lemegyek a lányokkal a partra fürdeni egyet, de egy másik szlovák lánnyal bementem Skalába - végre!
Aranyos kisváros, bár inkább falunak tűnik. Tipikus turistáknak kialakított részei vannak, tele drága szuvenírboltokkal, szupermarkettel - be is vásároltam -, éttermekkel, tavernákkal. Nem mondanám, hogy szép, persze nem is csúnya, csak olyan... mű. Hogy mennyire a turisták körül forog minden, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy azt hittem, szemfüles vagyok, hogy észrevettem a földön egy 2 euróst. Ami oda volt betonozva, a barom turistáknak, és a rohadék görögnek, hogy jót röhögjenek. Ki is röhögött egy-kettő, aki látta, hogy lehajolok és szedném fel. Mekkora poén, tényleg... És ha ettől függne az életem, hogy kaját vegyek? Felőlük ott dögölhetek éhen.

Ami megjegyzem, nem jellemző az ideérkezőkre. A szobák is, amit eddig takarítottam, takarítottunk Elivel (E. a későbbiekben) (már közel 30 vagy kicsit több szobán vagyok túl), nem túl puccosak, de amikor az ember pakolja a vendégek cuccait, hogy tudjon törölgetni, hát látszik, hogy olyanok járnak ide, akik bőven megengedhetik maguknak. Mondjuk, jól is teszik, szép a kilátás minden szobából.


A szupermarketben rögtön vásároltam is lélekerősítőket vagy hájmarasztalókat, ki hogy nevezi az édességet, meg a csokit. A szlovákok nagyon szépen fejezik ki magukat ezen a téren: "Há mégy a Szkálába, hozzá mán nekem válámi csokit, me' megin' leesett a vércukorszintem..."
Mellesleg már kezd idegesíteni a tájszólásuk, már olyan tekintetben, hogy most, amikor írok, itt vannak ők is a közelben és gépeznek, és "jó hángosán társálognák", már a fejem is zúg tőlük.



De gyümölcsöket is vettem ám! Lerohantam a gyümölcsös részleget, vettem epret - ilyen édeset soha nem esztek otthon, de komolyan! -, őszibarackot, három féle almát, meg ugye néhány apró édességet munka utánra, nyugtatóul. De nem viszem túlzásba. 😊

Pár dolgot muszáj megemlítenem a görög beszéddel kapcsolatban, ezt már korábban is akartam, csak elfelejtettem.
Az, amit a Bazi nagy görög lagziban hall az ember, mármint, ahogy beszélnek, valószínűleg teljesen helytálló. Nem szembetűnő, szimplán görögösen beszélnek angolul, de hát ismerjük a Hunglish-t is, a magyaros angolt, szóval ezzel idáig nincs gond.
De amikor az ebédről (lunch - csúnyán-fonetikusan, aki nem tud angolul: "láncs") vagy a köszönés hosszabbik formájáról beszélnek (Thank you very much - a vége: "mács"), ez náluk kissé módosul. Mondhatjuk nyugodtan, hogy a -cs hang nem az erősségük.

Görögül a fentiek:
much --> mácc
lunch --> láncc
Baromi aranyosan hangzik 😊

Na, néhány görög kifejezés, szó, amit használok, használnak vagy már hússzor hallottam, és egy idő után az agyam felrobban majd tőle. De hátha mégse, legyünk optimisták. Íme:
- Thelo na pao = Enni akarok. - Ezt ma használtam először, M. segítségével, de hasznos volt. Ehettem.
- Ne = Igen
- Ohji = Nem
- Ehji = Nincs - ezt a görögöt már jobban értő-beszélő bolgár lánytól már sokat hallottam.
- Katalava = Értem
- Dhen katalava = Nem értem
Takarításnál használt kifejezések:
- Szkupa - Seprű
- Farrasz - Lapát
- Peceta - Törölköző
- Kuverta - Takaró
- Szedonia - Lepedő (ezt rengetegszer mondják... Mikra, megalo - kicsi, nagy)
Jellegzetes mondat S.-től: Szfugarisztra, padzavurisztra, finis (söprögetés, felmosás és finis). És bár még nekem nem mondta, így nem annyira hallottam tőle, de a többiek mondták, hogy sokat fogja még mondani, hogy: Grigora, grigora! --> Gyorsan, gyorsan!

A szlovákok is néha nehezen váltanak át magyarra, mikor beszélünk. Legutóbb kétszer is elismételték, hogy "Voltunk a bazénnál...". Kérdeztem, hogy hol voltatok? Hát a bazénnál.
Ilyenkor nem merem mondani, hogy abszolúte nem értem őket, mert attól félek, ez is egy magyar szó, tájszólással... De nem. A bazén medencét jelent...

Végső soron, jobb egyedül dolgozni, a magam ura vagyok, nem siettet senki, a saját lassú tempómban haladok előre.
A munka maga szörnyű izzasztó és fárasztó, 11-13 óra körül a legrosszabb, úgy tűz a nap, hogy megpusztulok. De kibírom. Napról napra jobban viselem a cipekedést, a lépcsőzést, mert itt csak az van, és a takarítást magát.
Már elvagyok a szlovákokkal is, bár néha idegesítenek, de tényleg jóindulatúak, és ez a lényeg. Görögül meg kénytelen leszek pár kifejezést elsajátítani.

A másik, hogy a mai nap folyamán - vehetjük ezt is amolyan "első" dolognak - hivatalosan is rászoktam a Hunglish-ra, mint már említettem, aki még nem találkozott ezzel a kifejezéssel, ez a magyaros angol.
Más különben nem értenek és hülyén néznek. Az angolt itt kénytelen vagyok úgy használni - munka közben -, mintha olaszul próbálnék beszélni. Nem ragozok, leegyszerűsítem, olyan, mintha magyarul valaki így beszélne hozzánk: "Én megy raktár. Hova tesz ezeket? Hogyan csináljam? Mutasd! Hoz kettő peceta (törölköző)".

Valahol elkeserítő, de a román recepcióssal normálisan el tudok beszélgetni komolyabb dolgokról is. Neki több a szókincse, úgyhogy már csak ezért is érdemes hozzálátnom a saját szógyűjteményem feltornászásához.
Új képeket azóta nem készítettem, de majd fogok.

Mindenkit puszilok, immár kicsit jobb kedvűen, mint pár napja! 😊

---