Kulturalis kikapcsolodas Kolnben

---

Ismet volt egy harom napos hetvegenk, es mivel mar terveztem, elutaztam Kolnbe. A Germanwings-zel repultem, ami feluton van az easyJet es a Malev kozott: a jegy araban van helyfoglalas, csomag es egy kis szendvics es viz, viszont a tobbi etelt/italt penzert adjak. Bar, ha jobban megnezzuk, megis inkabb a Malevhoz all kozelebb, mivel kaja nelkul is ki lehet birni egy ilyen rovid utat, azonban eleg bosszanto tud lenni, mikor plusz penzt kell fizetni a poggyaszert (es osszessegeben tobbe kerul egy easyJet-jegy mint mondjuk egy Malev vagy British Airways).

Nagyjabol fel oras kesessel indultunk, de mivel ugy van tervezve a menetrend, pontosan landoltunk, mindossze 55 perc repulest kovetoen. Volt vonat a repterrol a fopalyaudvarra, es ami tetszett, hogy integralt rendszer van, igy egy sima vonaljegy ervenyes a varoson belul is, illetve a varos es a repter kozott is, pontosabban az adott zonan belul. Ez a vonat az S-Bahn, ami mindenkeppen surubben jar, mint a DB (Deutsche Bundesbahn) vonatai, es olcsobb is.
Bar van a kozlekedesi vallalatnak weboldala, es ott meg is terveztem a hotelbe valo eljutasomat, erre vegul nem volt szukseg, mert jart a metro, ami kozvetlenul odavitt (bar ezt a lehetoseget az utvonaltervezo nem mutatta). Erdekes volt, hogy metrokent indult a szerelveny, majd par megallo utan a felszinre ment, es onnantol villamoskent ment az ut kozepen, mivel a szerelveny is villamos, nem a hagyomanyos metro; van rajta lepcso is, ami a metro-uzemmod alatt le van fedve, aztan amikor villamoskent fut, es megall valahol, a fedo felrecsuszik, es a lepcson le lehet szallni.

Eleg kenyelmes volt az agy, jo volt benne aludni. Eloszor a Romai-Nemet Muzeumba mentem el, ami a Dom mellett talalhato. Koln mar a romai korban letezett, akkor Colonia volt a neve, es amikor feltarasokat vegeztek 1941-ben, egy legioltalmi hely epitesekor, akkor bukkantak egy romai villa romjaira, benne egy eleg nagy, jo allapotu mozaikpadloval. Ezen lelet fole epitettek a muzeumot, ahol rengeteg targyat gyujtottek ossze Kolnbol es kornyekerol illetve mas nemet feltarasi helyekrol, igy peldaul egy szentelyt, keramiakat es uvegedenyeket, uvegcipot, evoeszkozoket, sirkoveket, mecseseket, orvosi eszkozoket. Gazdag gyujtemeny, kellemes es erdekes idotoltes. A muzeum egyebkent rogton a Dom mellett van, igy nem is kell messzire menni.

Vagy 2 ora el is telt a muzeumban, ittam egy cappuccinot, setaltam kicsit, majd betertem egy kis vendeglobe, ahol eloszor is kertem egy pohar Kolsch-t, a helyi sort, amelyet altalaban 0.2-es, vekony poharban adnak, de keresre 0.4-est is szerviroznak. Kellemes, pilzeni tipusu ize van. Es hideg is volt, ami jol jott a 25 fok koruli idoben. Gondolkodtam, mit is egyek, vegul savanyitott sultet (Sauerbraten) kertem, ami ket szelet marhasult volt, amit elozoleg gyongyhagymaval pacoltak, ettol lett savanykas/savanyu, es maradt puha. Rajta barnamartas, ami szinten savanykas izu volt, benne kicsi gyongyhagymak, mazsola es manduladarabok, valamint voroskaposzta es krumpligomboc. Elsore kicsit fura volt a savanyu izhatas, de a masodik falatnal mar nagyon izlett 😊 Persze laktato volt, igy jol jott meg egy sor melle.

Hogy kisse lesetaljam az ebedet, elmentem a regi varoshaza epuletehez, ami egy szep, tornyos-arkados epulet, es mellette egy romai kori asatas van, amelyen eppen dolgoztak. De az egyik kozeli teren is ott volt a romai kori csatornarendszer egy kis darabja, most a fold szinen, korabban 9 meter melyen.
Tovabbhaladva odaertem a roman stilusban epult Gross St Martin nevu templom massziv epuletehez, ami belulrol ugyan eleg disztelen, de erdemes megnezni a formak miatt.

A templomtol nem messze van a Rajna-part, ahol egy kellemes setat (persze a szokasos gyors tempomban) kovetoen odaertem a Csokolade Muzeumhoz. A muzeumot a Lindt csokigyar alapitotta, es egyedi elmenyt nyujt. Eloszor nehany termen keresztulhaladva a kakaobab folfedezeserol es fajtairol, majd a szuretelesrol, szallitasrol es feldolgozasrol informalodhatunk, nem kihagyva a fenntarthato termeles problemajat es a fair trade-et, vagyis hogy azok a jellemzoen szegenyebb orszagok, ahol a kakaobabot megtermelik, ne legyenek kizsakmanyolva alacsony felvasarlasi arak hasznalataval. En tamogatom az otletet, de szkeptikusan valahogy azt hiszem, ez nem teljesen valosul meg. Persze remelem, nincs igazam.

Az utolso teremben a csokolade elettani hatasairol volt egy informacios tabla. A felirat szerint a csoki jo az agynak, mert fokozza a szerotonin es endorfin termeleset, amelyek hozzajarulnak ahhoz, hogy jol erezzuk magunkat. A tudore nezve is jo a hatasa, mert a csokoladeban talalhato theobromin es koffein tagitjak az ereket, igy fokozzak az oxigen aramlasat a szervezetben, a theobromin pedig segit az eros kohoges enyhiteseben. Keringesi szempontbol kedvezo a vernyomascsokkento es az infarktus-megelozo hatas, ugyanakkor a majra karosak lehetnek bizonyos csokikeszitmenyek, mivel a legjobb kakaobabok nemelyike vulkani lejtokon terem, ahol magas kadmium- es olomkoncentracio figyelheto meg a talajban, melyeket a noveny felvesz, es ezen alkotok nagy mennyisegben karosak a majra. Emesztesi szempontbol kettos a hatas, mivel a koffein irritalhatja a gyomrot es a beleket, de a csokoladeban talalhato polifenolok nyugtato hatasuak, a flavonoidok pedig elettanilag bizonyitottan hatekonyak a hasmenes megelozeseben.

A szomszedos tarloban a tejcsoki, etcsoki es feher csoki osszetetelet mutatjak be, ahol meglepetten olvastam, hogy a feher csoki is tartalmaz kakaovajat. Valamiert azt hittem, abban egyaltalan nincs kakao...

A kiallitast elhagyva egy kis csokigyarba vezet az ut, ahol kis, egyenkent csomagolt csoki-teglatestek kesziteset figyelhetjuk meg kezdve a porkolessel majd daralassal, majd folytatva egy tovabbi daralassal, amikor a kakaobab szettoreset kovetoen a kakaovaj megolvad, es folyekony allapotban megy tovabb. Utana a kakaovaj a kovetkezo berendezesbe kerul, ahol a tobbi osszetevot is hozzadjak, majd jol osszekeveri a gep, es egy malomszeru szerkezet vekonyra nyujtja a masszat, nagyjabol a millimeter 15-20 ezred reszere. Utana a langyos massza egy csovon keresztul formakba kerul, majd 25 perces hutest kovetoen egy masik gep kiboritja a kis teglatesteket, amelyek egy futoszalagon a csomagologepbe mennek, majd a becsomagolt csokikat egy ember pakolja celofantasakba, es teszi ra a szalagot. Epp volt egy apro torlodas a csomagologep es a zacskoba pakolas kozott, de szerencsere elharitotta a human eroforras, igy mehetett tovabb a csokigyartas, megmenekult a vilag 😊

Ugyanitt, a terem vegeben, a Rajnara nezo uvegfalak elott egy csokiszokokut uzemel, melybe egy masik muzeumi dolgozo kekszet martogat, amit meg lehet kostolni 😊

Egy emelettel foljebb a csokimikulasok es csokinyuszik burkolopapirjanak tervezesi folyamatat lathatjuk, majd kicsit odebb csokinyuszik es szivek ontese folyik eppen, amikor is a ket felbol allo ontoformat hezagmentesen osszerakjak, majd egy apro lyukon bepumpaljak a folyekony csokit, es a format ekozben, majd ezt kovetoen egy gep forgatja megfelelo szogben es sebesseggel, majd a hutes kovetkezik.

Meg tovabb haladva az inkakrol es aztekokrol van egy kiallitas, akiknel a csokolade az istenek itala volt, majd kulonfele csokolades porcelan- es femkeszleteket lehet megtekinteni, vegul pedig mindenfele csokireklamot plakatokon. Rogton a kijarat elott egy kis esoerdobe lehet bemenni, ahol a bananfa es gumifa mellett kozepen ott van a kakaofa. A kijarat utan pedig ott egy edessegbolt meglepo modon 😊

A muzeummal szemben, az ut tuloldalan egy masik muzeumot vettem eszre, ez mustarmuzeum volt. Sajnos a muzeumi resz mar zarva volt, de az uzlet meg nem, igy megkostolhattam nehany mustaros lekvart, igy peldaul azt, amelyikben curry is volt (erdekes hatas), valamint az etcsoki-golyot, amibe cayenne borssal kevert mustar van toltve. Ez is igen erdekes izu volt 😊

Innen visszasetaltam/utaztam a hotelbe, felfrissultem kicsit, majd a vasutallomason ettem egy kis Currywurst-ot, vagyis feher kolbaszt sutve es szeletelve currys paradicsomszoszban es frissen sult peksutivel, es mentem a filharmonia epuletebe, ahova elozetesen vettem egy jegyet legfelulre, a legolcsobb helyre (mivel a zenet hallgatni kell, nem latni), es ahol kellemes meglepetes ert, amikor a jegyszedo mondta, hogy mivel a hangversenyteremben van egy csomo ures hely, barhova ulhetunk. Igy lementem egy elokelobb helyre - jo is a potyazas 😊 Sosztakovics 1. Hegedukoncertjet es Rahmanyinov 2. Szimfoniajat jatszotta a hires zenekar, remekul. Igaz, korabban meg nem hallottam ezen muveket, de kellemes volt a fulemnek, kozben pedig figyelhettem, hogyan muzsikalnak a kulonfele hangszereken. Erdekes elmeny volt, es csak elismeroen nyilatkozhatok a koncertrol a hangzas tekinteteben. Nekem szemely szerint a masodik mu jobban tetszett, valahogy dallamosabb volt.

A kozel 2.5 oras komolyzenei elmenyt kovetoen masfajta zene fele vettem az utam, ugyanis 1-2 saroknyira, rogton a vasutallomas mellett ott van az Alter Wartesaal vagyis Regi varoterem, ami reszben etterem, reszben pedig klub, es ebben a klubban a 80-as evek zeneibol rendeztek estet. Nagyon jo valogatas volt a new wave es new romantic eloadok kozul (mint pl Depeche Mode, Ultravox, Talk Talk), de volt disco is, mint pl Madonna, Tanita Tikaram vagy Black. Bar kezdetben alig volt valaki a tancparketten, fel ora elteltevel mar igen surun voltunk. Kozben persze jol jott egy kis Kolsch.

Fel 3 korul elindultam a hotelbe, es epp sikerult elkapnom egy vonatot, aminek elvileg volt csatlakozovonata oda, ahova mentem. Sajnos csak elvileg. Igy vegul, mivel epp nem volt nalam sok keszpenz, gyalog indultam el, segitsegul hivva a telefonomon talalhato interaktiv terkepet, mert nem sok fogalmam volt, hol vagyok. Vegul nagyjabol 2 ora gyaloglast kovetoen odaertem a hotelhez, ahol par csongetest kovetoen megkaptam a kulcsomat, es rovid nyugovora tertem.

Meg idoben sikerult felebrednem a 10 oraig kaphato reggelihez, majd a vasutallomasra mentem, hogy Bonnba utazzak. Eredetileg villamossal akartam menni, mert az a villamos pont ott all meg a hotelnel, de sajnos a jegyautomata nem fogadta el a kartyamat, eleg apro meg nem volt nalam, igy vegul bementem az allomasra, vettem jegyet, es atvonatoztam Bonnba.

Mar akkor is meglepodtem, amikor megtudtam, hogy Koln es Bonn kozos repuloterrel rendelkezik, mert egymashoz ilyen kozel vannak, de meg jobban meglepodtem, mikor Bonnba ertem, mivel azt hittem, a volt NSZK fovarosa nagyobb, de valahogy olyan kicsinek tunt.
Ennek kovetkezteben gyalog konnyeden el lehet jutni a legtobb helyre, es el mentem az Arithmeumba, ami a szamitastudomannyal foglalkozo muzeum. Itt is eleg jol megertettem, amit a recepcios mondott (es a latogatasom soran altalaban, bar a nemettudasom sajnos inkabb passziv, vagyis ha nekem kell beszelni, az mar nehezebb), es orommel tapasztaltam, hogy logikus a kiallitas elrendezese, es a 4 szintes bemutato legfelul kezdodik, majd lefele haladva folytatodik. Ezt el is vartam egy szamitastudomanyi muzeumtol 😊

A szamitastudomany kb i.e. 3000-ben, Mezopotamiaban kezdodott kis agyagtablakkal, amelyen gabonak, malata es arpa elosztasat szamoltak ki, reszosszesenekkel es vegosszesennel. Kesobb szamolokavicsokat alkalmaztak, majd az inkaknal es a japanoknal szalmabol font kotegekre kotottek csomokat a szamolas segitesere. A kesobbi korokbol lathattam golyos szamologepeket, tobbek kozott szorobant Japanbol, melyet ki is probaltam a leiras alapjan. Eleg erdekes modszer, meg kell hagyni, de ha valaki elsajatitja, felgyorsithatja a negy alapmuveletet. Azon a modellen, amit lattam, volt 13 palca egy fakeretben, melyek kozul a jobb oldali 6 a tizedes, szazados stb jegyekre vonatkozik, a bal oldali 7 pedig a milliostol az egyes nagysagrendig a helyiertekekre. Fuggoleges iranyban ket reszre van osztva a ter, megpedig ugy, hogy a vizszintes 'fal' folott 2, alatta 4 kis golyo van minden palcan. A nullat barmelyik helyierteken ugy lehet beallitani, hogy a golyokat a kulso keretekhez toljuk. Ha 1-4-ig egy szamot szeretnenk abrazolni, a megfelelo szamu golyot feltoljuk az elvalaszto 'falhoz'. Ha 5-ot szeretnenk mutatni, a felso 2 golyo kozul az alsot lehuzzuk az elvalaszto 'falhoz', a 4 golyot pedig visszatoljuk a 0 allasba. Ha 6-tol 9-ig szeretnenk egy szamot abrazolni, a felso golyot otthagyjuk a 'falnal', az also negy kozul pedig a szam es 5 kulonbsegenek megfelelo szamu golyot mozgatunk a 'fal' fele. Ha tizet szeretnenk abrazolni, az eggyel balra levo palcan egy golyot huzunk a negy kozul a 'falhoz', mig az eredeti palcat lenullazzuk. A negy alapmuveletet most nem reszletezem, mert bonyolult leirni, de erdekes tapasztalat volt!

A tovabbiakban lattam szamoloasztalt, amelyen termekek tomeget szamoltak ugy, hogy a felvesett vonalak kulonfele sulyegysegeket jelentettek, es ermeket vagy kis kavicsokat rakosgattak a megfelelo vonalra, ahol - bizonyos szabalyokat kovetve - szamolni is tudtak. Ez a XV. szazadtol kezdve volt hasznalatos Europaban. Aztan az 1600-as evek elejen Napier alkotott egy szorzoberendezest, amelyben het rud van, bal oldalt a szamok 1-tol 9-ig, majd a tovabbi 6 rud tetejen egy egyjegyu szam, es lejjebb haladva a szam szorzata a bal oldali rudon levo szammal abban a sorban, vagyis pl ha a masodik rud tetejen a szam 2, akkor a masodik sorban 4 van. A szorzat lehet ketszamjegyu is, ilyenkor a szamjegyeket atlos vonal valasztja el - pl az otodik sorban 1/0 van. Egyjegyu szam szorzasat egyszeruen le lehet olvasni, tobbjegyunel pedig jobbrol indulva eloszor vesszuk a / jobb oldalan levo szamot, majd osszeadjuk a / bal oldalan levot es a balra levo rudon a /-tol jobbra levot es igy tovabb. Ennek a berendezesnek ket korlatja volt: csak egyjegyu szammal lehetett szorozni, es mivel negyzetes hasabok vannak a rudakon, mindegyik rudon 4 szamot lehet elhelyezni a szorzandok helyen, vagyis nem lehet tetszes szerinti szamokat szorozni.

Ezt a berendezest sokan lemasoltak kesobb, majd Pascal alkotott egy osszeadogepet, 1623-ban pedig Wilhelm Schickard egy szamologepet, ami kb TV-nagysagu volt, de mar lehetett vele 6 helyierteken vegezni a negy alapmuveletet, kulonbozo fogaskerekek es tekerentyuk segitsegevel. Ezt is kiprobaltam, de ez meg bonyolultabb, igy meg sem kiserlem leirni a mukodeset 😊

Ezt kovetoen, az 1700-as evektol kezdve, a szamologepek egyre bonyolultabbak es sokszor diszesek voltak, majd az 1800/1900-as evek soran tovabbfejlodott a gepek teljesitmenye, es ezzel egyidoben egyre nepszerubbek is lettek, igy a tomegtermeles fele mozdult el a tendencia, es ennek kovetkezteben olcsobb megoldasokra torekedtek. Igy peldaul az 1904-es Monopol Duplex mar egy egyszeru femburkolattal es sok billentyuvel rendelkezo gep. Kesobb megjelentek a szalagos szamologepek is, mint pl a Victor 1921-bol, amelyen meg kicsit bonyolultabb volt a szamolas, de mar lehetett nyomtatni. Aztan sok evtizednyi fejlodes utan elerkeztunk a szamitogepek korahoz, bar az otlet eloszor Babbage-nal jelent meg, de tul bonyolult lett volna megvalositani, es hatalmas lett volna a gep.

A szamitastechnikai reszben egy IBM mainframe gep nagy hazat lehetett belulrol megnezni sok memoriaval es processzorral, mig kicsit arrebb egy processzort lehetett mikroszkoppal megnezni - erdekes latvany 😊
A kulonfele berendezesek mellett a geometrikus alakokbol komponalt alkotasok es modern butorok is egyedi hangulatot adnak a muzeumnak. Orulok, hogy ellatogattam ide 😊

Eddigre mar jol megeheztem, igy visszasetaltam a varosba, es a Marktplatz-on (Piacter), a regi varoshaza toveben talaltam egy asztalt, ahol egy korso hideg buzasorrel koritve vegetarianus ebedet fogyasztottam: savanyukaposztat es krumplipuret. Meg haromfele mustart: hazi edest, normalt es eroset es eros tormat. Es negyfele kolbaszt koriteskent 😊 Az egyik sima sult kolbasz volt (paprika nelkul, Bratwurst), a masik egy durvabb allagu, kicsit daralthus-szeru (Mettwurst), a harmadik vereshurka-jellegu, de pirosabb, es rizs nelkul, fozve, nem sutve (Blutwurst), es nurnbergi sult kolbaszkak, citromos izzel. Remek osszeallitas volt 😊

Ezt kovetoen mar csak egy jeges kave hianyzott, amit hamarosan meg is szereztem, majd setaltam egyet a belvarosban, es bementem az impozans bazilikaba, melynek tornyai messzirol latszanak. Belso diszitese egyszeru es szep, a kolostor kerengoje pedig kellemes.

A templomi husoles utan elsetaltam a kastelyhoz, amiben asvanytani kiallitas van (ekkor mar zarva volt), mogotte viszont meg nyitva talaltam a botanikus kertet szep rozsakkal es mas viragokkal es novenyekkel. Kellemes volt benne setalni. Innen elsetaltam meg Beethoven szulohazahoz.

Visszavonatoztam Kolnbe, majd atsetaltam a Rajna tulpartjara a Hohenzollern hidon, melyen kozepen 3 vagy 4 vasuti sinpar fut, a ket szelen pedig jarda, a jardat a sinektol elvalaszto femkorlaton pedig rengeteg kis lakat, melyet szerelmesparok vagy baratok raktak fol, es melyeket a vasuttarsasag mar el akart tavolittatni, de vegul a kozvelemeny ellenallasatol tartva megsem tettek meg. Setaltam egy jot oda-vissza, majd neztem egy kicsit a Domot a lemeno nap fenyeben, es nyugovora tertem.

Hetfon a Domban kezdtem a varosnezest. Eszak-Europa legnagyobb temploma, 144.5 meter hosszu, 86.5 meter szeles, a tornyok pedig kb 157 meter magasak. (A parizis Notre Dame tornyai 69 meter magasak.) Lenyugozo latvany volt ez a katedralis kivulrol es belulrol, gyonyoru ivek es szines uvegablakok, a padlon pedig szep mozaikok. Tekergettem a nyakam mindenfele, elveztem a gotikat.

Innen az allatkertbe mentem, ahol is a latogatasom elsodleges oka a plaszticizalt allatok kiallitasa volt. Ez egy olyan technologia, ahol vegyi uton konzervaljak a szoveteket, muanyagszeru hatast krealva. Tavaly lattam ezt a kiallitast emberekkel kapcsolatosan, ezert is erdekelt most az allatos valtozat. Es nem is csalodtam, sot! Lattam egy 2.5 meter magas medvet, ami kozepes meretunek szamit, es meg kell hagyni, hatalmas izmai vannak! Ugyancsak dobbenetes latvany volt az elefant, melynek bizonyos kulso izmait vazak segitsegevel kijjebb mozgattak, igy oldalrol es szembol be lehetett latni az elefant belsejebe. Ismet hatalmas izomtomegek, mint ahogy a gorillanal is. A struccnal (amit a nemetek Strauss-nak hivnak 😊 megtudtam, hogy azert kepes olyan gyorsan futni, mert a labszaran levo izmok rugalmassaga specialis, es igy mozgas kozben is kepes az energia visszanyeresere, vagyis nem farad el.
Ismet nagyon tetszett a keringesi rendszer a struccnal vagy a nyulnal, ahol a test tobbi reszet eltuntettek, csak az errendszer maradt, pirosra festve. De a meduza vagy a capa is erdekes latvanyt nyujtott, mint ahogy a barany is, sajat boren allva - kisse bizarr.

A kiallitas mellett elo allatok tomege is lathato termeszetesen az allatkertben, igy peldaul voros panda, zebrak es tigrisek vagy tengeri halak, krokodilok es egy piton is.

A mesterseges termeszetben tett kirandulas utan kaja utan neztem, es a hoteltol nem messze betertem egy perzsa vendeglobe. Shish-kebabot, vagyis nyarson sutott hust ettem birkabol, hozza rizst es salatat. A salatanal ovatos voltam, mivel az utazas elott olvastam a Nemetorszagban megjelent E. coli jarvanyrol, amirol akkor meg ugy tunt, hogy nyers uborka, paradicsom vagy salata utjan terjed, igy inkabb melloztem a paradicsomot es uborkat, bar egy kis salatat ettem a kaposzta es kovaszos uborka mellett. Szerencsere semmi bajom, igy a salata nem volt fertozott. Mindig tudtam, hogy a zoldsegfelek veszelyesek lehetnek... (A legujabb hirek szerint meg mindig nem tudjak, mi okozza ezt a jarvanyt - kivanom, hogy minel elobb jojjenek ra.)

A laktatos ebed utan ismet vettem egy jegeskavet, es nem tudtam ellenallni egy Berliner-nek, ami szalagos fank. Es finom. Elsetaltam a Media Park-ba, ahol egy nagy mozi, hotel, kicsit tavolabb a T-Mobile tornya es lakoepuletek talalhatoak, a hotel elott egy szep toval.

Innen visszasetaltam a vasutallomasra, majd idoben kiertem a repterre, es egy kellemes, 55 perces repulest kovetoen ismet Stansted-en voltam. Orulok, hogy eljutottam Kolnbe, nagyon jo hetvege volt 😊

---