05.17.

---

sziasztok mindenki!

Bizony, végül felszállt velem a gép, a repülőút nem volt egy nagy élmény, ilyenkor azért tényleg érződik a fapad: előtted magyarok, akik egyszerűek, mint a ketteslegó, de céljük nemes: minél többet inni az 1000 ft-os sörből és közben minél jobban hátradönteni az ülést, hogy a végén már ki se tudj kászálódni az egyébként sem hatalmas helyedről. Mögötted pedig egy svéd, akiről csak az derült ki, hogy krónikus székrugdosó. No de megérkeztünk és miután úgy döntöttem, hogy nem megyek már el stockholmba ( a reptér jó 1 órányira van), nekifogtam a szálláskeresésnek. Ehhez bebuszoztam a közeli nyköpingbe, a buszon szerencsére szereztem egy idegenvezetőt, egy angol mérnököt, aki segített hotelt keresni, találtunk is, jó drágát, nem baj, annyival kevesebb sört (tehát jó sokkal) fogok itt inni, tehát tulajdonképpen a májam érdekében megszálltam ott, kedves kis szálloda volt. A csodálatos új cipőm eddigre teljesen feltörte a lábamat, de sebaj. Reggel terüljterüljasztalkám reggeli, kár, hogy rám nem jellemző módon nem bírtam sokat enni, mert csupa finomság volt! Szóval irány vissza a reptér, a helyi busszal, amin megint az angol mérnökkel utaztam, aki egyébként ott dolgozik a reptéren, ahonnan aztán busszal stockholm, ahol pénztváltottam, jegyet vettem és már a vonaton is ültem uppsala felé robogva. A kis papírkáimat persze, amikre mindenféle, többek között az is fel volt írva, hogy kit hívjak, ha megérkeztem, jól otthagytam a hotelben, de az anyukák azért vannak, hogy mindent jól megoldjanak, ezt is sikerült. 😊

---