Buenos Aires


Advertisement
Argentina's flag
South America » Argentina » Buenos Aires
February 2nd 2007
Published: February 3rd 2007
Edit Blog Post

jan 26 - feb 1

Buenos Airesbe kisse elcsigazottan erkeztunk meg, mivel 3 oran keresztul azon erolkodtunk, hogy ne kuldjuk el a jo anyjaba a mogottunk ulo holgyet, aki a leheto leggusztustalanabb hangokat adta ki az orran es a szajan at. Egy kicsit vigasztalt, hogy ihattam argentin bort a repulon, de csak egy kicsit.

Az Ezeiza repterrol meglepoen draga volt bebuszozni a kozpontba, a buszpalyaudvaron atszalltunk egy taxiszerusegbe, ami a kb egy iranyba halado utasokat szorja ki egymas utan. Az utikonyben talaltunk egy utcaban ket olcso hotelt is egymashoz kozel (gondoltuk a hazszam alapjan), szoval bemondtuk, hogy Paraguay utca, aztan, hogy ja nem, Uruguay utca, aztan meg elovettuk az utikonyvet megint es megneztuk ujbol, persze most mar nem emlekszem megint, hogy melyik volt. A 454 es a 470-es hazszam egymas mellett allt kozvetlenul, de ez kesobb ki is derult, hogy itt a haztombokhoz szazasaval adjak a hazszamokat, es azt elosztjak nagyjabol, hogy az elejen pl 401, az utolso haz meg 495, kozte meg ugy, hogy jol kijojjon szepen elosztva. Mindket hotel kb ketszer annyiba kerult, mint a konyben szerepelt, ezert gyalogosan indultunk az olcso hostelek fele.

Egybol par haztomb utan talaltunk is egyet, ahol kulon szoba nem volt, de masnapra igertek, addig is bekoltoztunk egy kozos terembe, ahol vagy 5 emeletes agy, de csak egy lako volt egyelore. Illetve nem volt ott, hanem csak hajnali hatkor erkezett, ijeszto nagy szakallal es bekapcsolta a legkondit, ami iszonyu hangos volt. Egyebkent mindenhol van legkondi es mindegyik iszonyu hangos es kb 20 ev az atlageletkoruk. Az utcakon bokaig jar az ember a hazak oldalara szerelt legkondi dobozokbol csopogo vizben. Na jo, enyhen tuloztam most.

Az utikonyv is azt irja Buenos Airesrol, hogy nincs tul sok latnivalo, inkabb csak a varos hangulata erdekes, uljunk be egy-egy kavezoba, etterembe es onnan nezzuk, hogy hogy folyik az elet. Na mi nagyreszt ezt is csinaltuk, ket okbol: egyreszt nagyon olcso volt minden, szoval nem kellett az etlapon elsosorban az arakat nezni, masreszt meg mindkettonket felvaltva es egyszerre is elkapott a hasmenes es ha mar megtekintettuk a vecet egy helyen akkor mar meg is ittunk ott valamit, vagy ettunk egy kilo sult hust, ilyesmit.

Ja, az argentin spanyolrol annyit, hogy ami spanyolul "j" az argentinul "s", ezert baromira kell figyelni, hogy mi a francrol van szo. Pl a strand nem plaja (vamosz a la plaja, o, ooo, o) hanem plasa, es az ilyeneket allandoan dekodolni kell. Es tenyleg szolitjak meg egymast, hogy "che", amirol Che Guevara a becenevet kapta, merhogy argentin volt o es Ernesto.

Elso este eloszor is elszaladtam lakatot venni, mert nem volt zar a szekrenyunkon a hostelben. 1 perc seta utan bekerultem egy Florida nevu setaloutcaba, ami egy nagyon forgalmas turista- es bevasarloutca (Vaci utca, csak szelesebb es hosszabb es keresztezi meg egy szelesebb es hosszabb Vaci utca, a Lavalle), eloszor erdekes volt, de mivel a hostel mellett volt kozvetlenul, par nap utan mar idegesen rangatozni kezdett az arcunk, ahogy kozeledtunk.

Vacsorazni indultunk, es par sarokra volt egy hely, ahol nagy betukkel ki volt irva, hogy "Ratok varunk, de tenyleg!", szoval bementunk. A Detti nagy tonhaltombokbol keszult salatat vetelezett en meg (gondoltam essunk tul az elson) egy nagy szelet sult marhahust, amit az argentinok nem varialnak tul, vagy megeszik magaban, vagy egy kis sultkrumplival, vagy salataval. Ettem tehat hozza francia salatat, amit spanyolul ugy hivnak, hogy orosz salata (ensalada rusat). Egyebkent a becsi szeletet meg ugy hivjak, hogy milanoi (milanesa). Ettem pl kesobb milanoi napolyit is (milanesa napolitana), ami nevevel ellentetben nem paradicsomos daralt hussal toltott ostyaszelet, hanem paradicsomos-sajtos rantott hus. Na ennyit a nemzetkozi konyhamuveszetrol most.

Reggelire megittuk a vilag legrosszabb kavejat a hostelben es atkoltoztunk a kulon szobankba, ahol a vilag egyik leghangosabb legkondija vart bennunket, ettol kezdve ugyesen laviroztunk, hogy se maradando ful- es agykarosodast ne szenvedjunk a zajtol, se a testunkben talalhato feherjek ne csapodjanak ki a nagy melegtol.

Egy rovid seta kereteben megtekintettuk a nevezetes epuleteket, amibol tenyleg nincs sok. A legjobb a Julius 9. Sugarut (nemtom mi volt akkor), ami a vilag legszelesebb utcaja, bar igazabol 3 utca, csak nincsenek kozte hazak. Van egy-egy "kis" utca mindeket oldalon 3 savval, kozepen meg ketszer 7 sav. De azert este 7 korul dugo van teljes szelessegben.

Az argentinok csodalattal tekintenek Europara es foleg Parizsra, ezert a mult szazad elejen, amikor volt penz, az egesz varost atepitettek, es kierdemeltek a Del-Amerika Parizsa cimet. Az egesz varos tenyleg nagyon europaias. Budapesthez is nagyon hasonlo, ezert Budapestet akar Kozep-Kelet-Europa Buenos Aires-enek is nevezhetjuk...

Sajnos befizettunk egy igen unalmas korsetara a Manzana de las Luces nevu epuletben. Volt ott egy terkep, hogy vannak alagutak a kornyezo utcak alatt, ezert megkerdeztem, hogy a tura lemegy-e az alagutba, erre a no mondta, hogy persze, de azt nem emlitette, hogy kb egy percre, es csak egy alagutba egy vasracson keresztul lehet benezni. Szoval egy csomo ismeretlen alakrol beszelt nekunk vagy masfel orat, amibol en pl semmit sem ertettem, de nem is akartam!!

Ebedre ettunk hust.

Delutan setaltunk San Telmoban, ami egy kellemes kis hely, macskakovel, kis barokkal, regisegpiaccal, tangoval. Este pedig setaltunk a Puerto Madera nevu felujitott kikoto-negyedben, ami pont olyan mint a Docklands Londonban, szoval: kis csatornak, felujitott vorosteglas raktarepuletek (amikben most lakasok es a foldszinten ettermek vannak), nagyobb modern epuletek, muzeumhajo. A hostelban megkerdeztem, hogy milyen ez a kornyek egy esti setahoz, a csaj azt mondta, hogy eleg veszelyes, nagyon vigyazzunk, meg meg az ajtoban is utanunk kiabalt, hogy "vigyazzatok magatokra!". Kb. 156 rendorrel talalkoztunk utkozben, meg kezenfogva andalgo parokkal es vacsorazo kisgyermekes csaladokkal. Iszonyuan feltunk.

Masnap ismet setaltunk Puerto Maderaban es San Telmoban, ez utobbi kulonosen kitett magaert, mert vasarnap volt, az egesz negyed tele volt kis standokkal ahol a szokasos kezmuves ekszerek, ruhak, festmenyek meg minden mas kaphato, ami nagyon unalmas egy ido utan, meg a Detti is azt hazudta nekem, hogy mar ot se erdekli, de hat azert mindenki tudja, hogy a lanyok korlatlan idot el tudnak tolteni ilyen helyeken. Meg tangozeneszek es -tancosok is voltak minden iranyban. A tangorol megoszlanak a velemenyek, a Dettinek tetszett, nekem meg nem.

A Detti felhivta azokat a szervkereskedoket (Fabian es Sandra Rodriguez), akik azt terveztek, hogy kioperaljak ejszaka a majunkat es a vesenket, miutan elkabitottak minket etelbe kevert anyagokkal. Ezen cel elerese erdekeben ugy tettek, mintha felajanlanak egy szobajukat idegeneknek, hogy ott aludjanak (hospitalityclub.org). Talalkoztunk is veluk, kiderult hogy egy tinedzser kislanyt is szereztek, hogy meg jobb benyomast keltsenek. Megbeszeltuk, hogy masnap elmegyunk a Sandra irodajahoz es onnan visznek minket a vegzetunk fele.

Szoval masnap kicsekkoltunk a hostelbol, de a cuccot azert ott hagytuk estig. Kimetunk a La Boca nevu negyedbe, ahol egy kis teruleten egy buzcsatorna, nehany szines badogvisko es sok turista van, meg dragabbak az ettermek. Kicsit erdekes, nem nagyon jo. Amugy a csatornak es folyok egesz Buenos Aires teruleten budosek es koszosak, es mintha valaki kulon foglalkozna azzal, hogy kb 5 meterenkent usszon egy muanyag palack a viz felszinen.

Egesz nap setalgattunk, kajaltunk meg rosszul voltunk. 5 korul visszamentunk a hostelba a cuccert, es elmentunk Sandra irodajahoz, amit egyebkent nem ertettunk, hogy miert tart fenn, egyedul dolgozik, es nem fogad ugyfeleket szemelyesen (allitolag utazasi ugynok, de ahhoz kepest nem nagyon volt kepben, hogy mi merre es nyelveken se beszelt). Utana felvettuk Fabiant is, es elkezdodott egy masfel oras ut a kulvaros fele, csucsforgalomban, kozben vegig magyaraztak Buenos Airesrol, Argentinarol es minden egyebrol amirol kerdeztunk es amirol nem. Ez nar egy kicsit farszto volt elsore is, de kesobb kiderult, hogy minden egyutt toltott idonket ez fogja meghatarozni, a magyarazas. 3 ejszaka aludtunk ott, es naponta kb 2 es fel - 3 orat ultunk a kocsiban + vacsora + reggeli + stb, es ennyi ido alatt egy kerdesuk volt hozzank, hogy hogy van magyarul az, hogy "hideg" (ezt pl nem ertettuk, hogy miert). Allitolag ok szeretnek emberekkel ismerkedni, megismerni mas kulturakat, de gyakorlatilag azt szeretik, ha meghallgatjak oket. Semmit se kerdeztek rolunk, de tenyleg semmit, se hogy mivel foglalkozunk, se hogy hol lakunk (pedig Franciaorszagot jo argentinkent csodaljak, szoval meselhettunk volna akar nekik arrol, de ez nem derult ki, hogy ott lakunk). Szoval helyettunk is ok beszeltek, agymas szavaba vagva, es ha egy temarol mar nem volt mit mondani, akkor latszott rajtuk, hogy erolkodnek, hogy "na, most mirol magyarazzunk tovabb?". Es a nekunk felajanlott agyuk is rohadt kenyelmetlen volt, es 7-kor kellett kelni minden nap, es masfel orat ulni a kocsiban, szoval lassuk be, ez nem volt a legjobb dolog, ami tortenhetett velunk.

Elso este sutottek nekunk hust, ami annyira nem volt azert jo, bar lehet, hogy csak tul sokat vartam a hazi koszttol. A lanyuk (erthetetlen neve volt es nagyon hosszu, csak a Detti birta megjegyezni) megevett ket nagy szelet hust, es semmi mast, se salata, se krumpli.

A toluk inditott ket napot Tigre varosban es a Parana folyo kornyezo deltajaban toltottuk (rengeteg kisebb nagyobb csatorna, barna, de allitolag csak homokos viz, minden nyaralo elott steg, nagy nyugalom), az elso nap nagyon jol sikerult, olyannyira, hogy ismetelni szerettunk volna, de sajnos a masodik mar kicsit kevesbe lett tok jo... Kb egy ora az ut Tigrebe vonattal, de lehet menni a Plata nevu folyo partjan egy masik vasutvonalon is, ami sokkal dragabb (azert meg mindig nevetsegesen olcso) es egyaltalan nem nyujt semmi pluszt, ha csak azt nem tekintjuk plusznak, hogy egy csomo egyeb turistaval utazhatunk a helyi neptomegek helyett. Mi nem tekintettuk annak. Szoval elso nap a normal vonattal mentunk es egy menetrendszerinti hajojarattal folytattuk, ami kivitt minket egy ora alatt egy etterembe (Aku Aku) a csatorna partjan, ahol nagyon jot ettunk-ittunk es egesz nap csak kicsiket mozogtunk. Es nagyon jol ereztuk magunkat. Masnap a turista vonattal mentunk es egy turistahajon folytattuk ahol volt stewardess es spanyolul es angolul tajekoztatott minket erdektelen dolgokrol es kavet is adtak, es egy csomo idos amerikai turistaval volt szerencsenk egyutt utazni. Es vegul azert jol ereztuk magunkat, de nem annyira. Elso nap az Aku Akuban elkoltottuk az osszes penzunket, es Fabian majdnem egy orat vart rank, mert kesve ertunk be Buenos Airesbe (roviditve amugy BsAs). Masodik nap nem volt ilyen gond, es a parti vonatrol le lehetett szallni barmelyik eleg jellegtelen es erdektelen allomason, szoval le is szalltunk az egyetlenen, ahol volt valami erdekes, a Plata folyo partja. Itt a folyo 65 km szeles, szoval inkabb tengernek tunik, leszamitva, hogy barna. Volt egy nagyon koszos "strand", de egyaltalan nem volt az embernek kedve bemenni a vizbe meg gumicsizmaban se.

Na utolso nap (persze keles 7-kor...) meg egy kicsit setaltunk, pl a Recoleta nevu temetoben, ami egy szep temeto, olyan mediterran tipusu, kriptakkal, es itt van eltemetve Evita Peron, tobbek kozott. Ebedre bevallaltuk a Hard Rock Cafe Buenos Airest, tobbek kozott azert mert mar kicsit elegunk lett a sult marhahusbol. Ettunk jo csirket.

Taxival mentunk a repterre, mert buszmenetrendet vagy ilyesmit itt se lattunk es Sandra (az utazasszervezo) nem tudta megmondani, hogy hogy kell busszal kimenni a repterre, aszonta bonyolult. Gondolom iszonyu bonyolult lehet egyebkent.

Hat ilyen volt Buenos Aires nekunk, plusz meg a Dettinek azzal volt szinesitve az egesz, hogy volt dulce de leche, ami egy karamellkrem, es majdnem minden edessegben van belole... :-)

Irany Patagonia!


Additional photos below
Photos: 19, Displayed: 19


Advertisement

A nemzeti etel: sulthus!A nemzeti etel: sulthus!
A nemzeti etel: sulthus!

Kesziti Fabian Rodriguez


7th February 2007

:)
Sziasztok! Gery nagyon tetszik az olvasmány, alig várom az újjabb kaladonkat. Érezzétek továbbra is jól magatokat, s csináljatok sok képet!! Puszi
7th February 2007

jo
Hali, kurva jo a sztorijaidat olvasni az itteni se tel-se tavasz fos idoben, ez termszetesen utolerhetelen stilusodnak is koszonheto. Tovabbi kellemes idotoltest, fosas nelkul, oszt irjal sokat jol! G.
8th February 2007

most sok uj kep van...
Csak egyelore nem tudom oket felrakni, kene egy kis plusz ido... Jo nemesitest! :-)
8th February 2007

Az idojaras Patagoniaban
is furcsa, most elvileg nyar van, de kabat-sapka-sal, es a szel is ezerrel fuj...
8th February 2007

csak irigykedem
igazi mental masturbator vagy Gegi! Millio pusza Nektek es mikor irsz mar megin????
8th February 2007

ezt nem ertettem! :-)
es most irok eppen, azert jottem...
9th February 2007

Fúúú de jóóóó nektek
Én is csak irigykedem és epekedve várom a folytatást: vajon sikerült-e GergQnek és Dettinek elérnie a gépet Santiagoba???!!!! További jó mulatást, puszi Nektek
11th February 2007

Sajnos meg nem arulhatom el, hogy sikerult-e... :-)
Oda lenne akkor a gondosan elokeszitett es keltett feszultseg! Es koszi, igyekszunk jol mulatni. :-)

Tot: 0.272s; Tpl: 0.014s; cc: 10; qc: 62; dbt: 0.0873s; 1; m:domysql w:travelblog (10.17.0.13); sld: 1; ; mem: 1.2mb