Advertisement
Published: January 28th 2007
jan. 20-26
Este fel 9-re ertunk Rioba, az volt a terv, hogy felhivjuk Ricardot (a Detti haverjat), hogy jojjon ertunk a buszpalyaudvarra, mert nem mondtuk meg konkretan, hogy mikor erkezunk. Nagyon egyszeru Braziliaban ugy telefonalni, hogy a hivott fel fizessen, csak be kell irni, hogy 9090 es utana siman a telefonszamot es mar megy is. Illetve ez az elv, de nekunk megse ment... A Detti elment megkerdezni a bufest a kozelben (spanyolul), hogy biztos jol csinaljuk-e, en addig a csomagokra vigyaztam es jol megfigyeltem, hogy senki sem tud telefonalni arrol a keszulekrol ahol mi probalkoztunk, ezert javasoltam egy masik kiprobalasat, ami sikerre is vezetett.
Egyebkent teljesen zavarba jonnek itt nemelyek, ha valaki spanyolul szol hozzajuk, mert ertik felig meddig, hogy mirol van szo, de nem tudjak, hogy hogy valaszoljanak, altalaban probaljak eroltetni inkabb az angolt, mar aki tudja...
Ezutan a kis kaland utan erkeztunk meg Ricardoekhoz, akikrol kiderult, hogy a jelenleg legmenobb kornyeken (Ipanema) laknak a strandtol egy utcanyira, ennek bevallom orultunk. Gyorsan ki is setaltunk a partra meg korulnezni, aztan beultunk egy caipirinhara (Detti), sorre (Ricardo), ill. mindkettore (en, mer a kajpirinnya olyan edes volt, le kellett obliteni) abba a barba, ahol allitolag a "Girl from Ipanema"
(Garota de Ipanema) cimu szam szuletett. Az erdekes az volt, hogy ez a bar 1) benne van az utikonyvben, 2) hires legenda fuzodik a nevehez, de megis olcso.
A szallasunk egy kisse lelakott, jobb napokat latott luxuri 10 emeletes haz, aminek helyen eredetileg Ricardo nagyapjanak haza allt, es azt valahogy ugy sikerult elbizniszelni, hogy epult ide egy tizemeletes, aminek a ket legfelso emeleten megkaptak mind a negy lakast a csalad szamara, szoval a szemben levo lakasban a nagybacsi lakik pl. A hazban lakik meg Oscar Niemeyer, aki egy 99 eves epitesz, aki nagy reszt vallalt Brasilia, a mesterseges fovaros letrehozasaban a 60-as evekben asszem, es aki egyebkent Sao Pauloban pl. azt a hazat tervezte, ami az egyik kepemen van, ahol 1160 lakas van. Szoval egy szelebriti, es szerintem kiraly, ha valaki tervezhet egy egesz uj varost az alapoktol. En is dolgozom mar egyen. :-)
Ja, meg annyit, hogy a haziak iszonyuan kedvesek, nem is ertem neha miert, de mivel nem mutatkoztak be az elejen, mi csak Nyanyanak es Tatanak hivjuk oket. Tiszteletbol...! (Maria Lucia es Luis, mint kesobb csak kiderult) Ja es Mile (mili) a drotszoru foxi is itt lakik, itt ez a fajta most a divat. O
Girl from Ipanema
Itt szuletett az alabbi szam: Tuuu-rururupp, tup-tup-tuu-rurupp.estenkent ideges rangatozorohamot kap, de egyebkent cukipofa.
Masnap az Ipanema strandon kezdtunk, kis seta utan ittunk Agua de Cocot cocobol, szivoszallal, ugy vagjak a csavok barddal a zold kokuszt, hogy pikkpakkpukk, es mar van is egy haromszog alaku nyilas a tetejen. Ezutan kineztunk a hippi piacra, ahol mindenfele kezmuvescucc van, meg ruhak, ilyesmi. Innen meg a botanikus kertbe, ahol meg iszonyu nagy fak. Hat igy toltottuk ezt a napot.
Masnap reggelire megkostoltunk olyan dolgokat amiket a haziak nekunk kitettek, ehhez kapcsolodik eletem legnagyobb savanyusag-erzese. A marakuja egy savanyu dolog alapvetoen, ha nincs megcukrozva, es ebbol volt szorp, amit 16szoros higitasban kell fogyasztani, na most mi ezt kiontottuk poharakba tomenyen, es meghuztuk. Ez egy nagyon kellemetlen emlek egyelore... Ne is beszeljunk tobbet rola.
Napkozben korulneztunk a varoskozpontban, elotte meghallgattuk Ricardoektol, hogy nehol veszelyes, meg hogy nagy szegenyseget fogunk tapasztalni, de nekunk ez egyik se jott le igazan. Megneztuk a szokasos nevezetessegeket, koztuk Rio de Janiero allam parlamentjet, ahol a nyitott ajtok politikajat folytattak, szo szerint, a latogatokat elinditottak egy folyoson, aztan lehetett bolyongani osszevissza, benyitni irodakba, stb. Eleg szurrealis volt, nem az europai paranoia, az biztos. A bejaratnal volt egy femdetektor, az bepittyent amikor atmentem taskaval, megfordultam, hogy
na most mi lesz, lelonek-e, de csak baratsagosan integetett a biztonsagi or, hogy menjek csak tovabb.
Ebedre egy utcai piacon beneztunk egy kilos etterembe, ami onkiszolgalo es lemerik a tanyert amikor telepakolta az ember es beszorozzak itt pl. 16.90-nel es kesz is. Ettunk egy par furcsa dolgot, de hat izeket nem fogok tudni leirni szerintem.
Este elmentunk a Copacabanan egy szinhazba, ahol Ricardo batyjanak volt batucada probaja. A batucada lenyege, hogy egy csomo ember dobol mint az allat, utcai felvonulas kereteben, de a proba egy jo akusztikaju teremben volt, szoval kis fulcsengessel tavoztunk kesobb. Nagyon erdekes volt, bar azert egy proba az proba, szoval voltak unalmasabb reszek amikor 30 percig ugyanaz a turup-turup-turururpptupp-tupptupp ment. Volt egy fo "karmester" meg egy csomo al-orsvezeto, akik kisebb csoportokat dirigaltak (akiknek azonos hangszere volt) kezjelekkel meg sippal. Csak a nadi hegedu hianyzott tehat.
Beprobaltunk egy goiaba nevu gyumolcslet, ami nekem egyertelmuen olyan volt mint egy fuszeres paradicsomszosz (a Dettinek mondjuk nem), es kiderult, hogy tenyleg csinalnak is belole ketcsupot es eladjak az amerikaiaknak, marmint, az USA lakosainak.
Masnap reggel zoldseg-gyumolcs-hal piacra mentunk, ami annyira nem volt nagy eresztes vegulis, kb egy olyan 5-6 fele ismeretlen novenyfele volt, a tobbi paprika,
paradicsom, alma, nektrarin, szoval semmi extra. En eredetileg aszittem, hogy ez forditva lesz es osszesen kb 3 dolog lesz amit fel fogok ismerni. Na meg is vettunk 3 dolgot amit nem ismertunk, a goiaba-t, ami nyersen eretlen paradicsomnak bizonyult, a fruta de conde-t, amire a legjellemzobb, hogy nagyon edes, es a jaca-t, ami nem is oshonos, hanem azsiai eredetu, es enyhen fottpaprika allagu es enyhen bananizu, kiprobalni jo, egyebkent nincs semmi erteleme.
Elerkezett az ido, hogy vegre kisutott a nap, ezert a strandot vettuk celba, ahol bazi nagy hullamok fogadtak minket, amikor beusztam kicsit, elkapott egy ami gyakorlatilag ugy csavarta a vegtagjaimat ahogy nem szegyelte, ezert utana inkabb a part menten pancsiztunk. Tenyleg ijeszto volt kicsit, pedig azer mar egy ideje tengerparton lakunk... Miutan kijottunk a vizbol, egy 5 percig aszittuk megvakulunk, illetve en azt, hogy mar meg is vakultam, nem birtuk kinyitni a szemunket, mert csipteja so, valamint olyan nagy feher fenyesseg volt korben (feher homok, feher felhok), hogy a latas lehetetlennek bizonyult. Na de ez vegulis szerencsere elmult.
Ebedre a hazvezetono fozott es meghivast kaptunk a szalonba egy ebedre, ami csak koretekbol allt (a hazvezetono ugyanis vegetarianus), de ennek ellenere nagyon jo volt. Babfozelek + rizs
+ farofa (maniokadara) + narancsdarabok + valami zold ize, egy nagy level felszecskazva. Deszertnek nagyon edes ananaszkarikak, ja es italnak frissen "facsart" ananaszle.
Ebed utan elindultunk setalva vegig a strandokon, eloszor Ipanema aztan Copacabana. A kulonbseg: mas a jardako es a Copacabana szelesebb (a viztol tavolabb kezdodnek a hazak), meg ott tobb a turista.
Ricardoval munka utan talalkoztunk (csak o dolgozott, mi nem!!), es egyutt felmentunk Rio egyetlen villamosvonalan a Santa Teresa nevu varosreszbe, ami nekem annyira tetszett, hogy innentol tetszett Rio. Nagyon erdekes a hangulat Santa Teresa dombjain, teljesen mas, mint a belvaros vagy a strandok korul. Regies kisvarosias hangulat uralkodik (szep villak, macskako), ugyanakkor fiatalos-hippis barok vannak, ugyanakkor teljesen korbeveszik a favelak, es ugyanakkor a villamos mar onmagaban egy kuriozum. A villamos teljes mertekben balesetveszelyesnek tunik, a meredek lejtokon attol fugg, hogy meg tud-e allni, ha a kanyarban jon vele szemben egy busz es centizni kell a keskeny utcan, hogy a vezeto eleg gyorsan tud-e taposni egy hangosan kattogo pedalt. Elmentunk Ricardo batyjanak etterme mellett, ami sajnos zarva volt, viszont bementunk egy barba (Bar do Mineiro), ahol eletem legjobb sulthusos szendvicset ettem (es abszolutban is az egyik legjobb szendvics volt). Ja es csak 5 real volt.
Es megkostoltuk a caldo de feijao nevu nemzeti etelt (italt?) ami tulajdonkeppen enyhen darabos bable.
Mivel mar csak ket napunk maradt ekkor es meg nem voltunk egyik kilatoponton sem (felhos ido volt vegig), elhataroztuk, hogy masnap szep ido lesz es felmegyunk a Corcovadora (a hires Cristo Redentor szoborhoz, ami nehany kepeslapon meg van forditva digitalisan, hogy jol mutasson, gyakorlatilag a varosra nez le egy 700 meteres sziklarol, ezert nem lehet egyszerre az arcat es a varost is lefenykepezni). Egy kisvasut megy fel es gyonyoru a panorama, de a szep idot csak reszben sikerult elintezni, kb 20 perc utan ugy korbevett a felho, hogy mar semmit sem lattunk, csak nehany keselyut alattunk elrepulni neha. Egyebkent lentrol is latszik, hogy nagyon gyakran van a szikla teteje felhoben, vagy a felhok felett. Kicsit varni akartunk, hogy hatha oszlik a kod, ezert lementunk egy elhagyatottabb kis teraszra, ami alatt kukak, a kukakban pedig ormanyos medvek voltak, kb tizen. Ott toltottunk egy kis idot veluk, nagyon jo kis lenyek, es egyaltalan nem voltak felosek.
Ebedre mirelit pizzat akartunk enni, de ez egy olasz eredetu csaladban nem volt tul egyszeru, termeszetesen a Tata es a Nyanya kotelessegenek erezte, hogy megmutassa nekunk, hogy hogy kell,
annak ellenere, hogy meg szerintem sosem csinaltak, es enyhen meg is vetettek az igenytelen pizzat, mi meg (foleg en), evekig eltem szinte csak azon.
Ezutan meg szebb ido lett, ezert elhataroztuk, hogy egyuttal a masik kilatopontra, a Cukorsuvegre is felmegyunk, az utikonyv szerint ugyis szep onnan a naplemente. Az is volt amugy. Egyebkent a csucsra ket lepcsoben megy fel a "lanovka", van egy alacsonyabb szikla, ott at kell szallni. Erre a sziklara van egy "setaut" is, a dzsungelen keresztul, gyakorlatilag vegig lepcso, kb 15 percig, de legalabb jobban elveztuk a panoramat, hogy megdolgoztunk erte, es meg a felvonon is sporoltunk, mert csak a fel arat kellett kifizetni, hogy nem lentrol indultunk. Termeszetesen a dzsungeltura utan rutinosan megvizsgaltam, hogy van-e pioca a cipomben, ahogy azt a filmekbol tanultam. Nem volt. :-)
Este meg kimentunk egy italra, ami nem volt tul egyszeru feladat, mert ket rioi focicsapat kozott volt meccs, ezert minden kocsma tele volt, vegul azert sikerult kis varakozas utan kiulni egy jardara telepitett kis teraszra.
Es eljott az utolso rioi nap is. A Nap hetagra, ezert mi a partra le. Ipanema. A Dettit sajnos elkapta egy hullam es odavagta es a valla ezt megsinylette, ami remeljuk hamar
elmulik... Nagy tomeg Ipaneman, kellemes huvos viz, szep panorama minden iranyban.
Idokozben kiderult, hogy a Tata es a Nyanya nagyon karitativ (bar ez egyaltalan nem latszott rajtuk) es egy olaszok altal menedzselt iskolat tamogatnak a legnagyobb rioi favelaban (szegenynegyed, neve Rocinha, roszinnya), ami mellesleg a 2. legnagyobb egesz Del-Amerikaban (250 ezer lakossal), es amugy ebbol asszem kovetkezik, hogy tan a vilagon is, mert mashol nemtom van-e ilyen formaban ilyesmi. Szoval beszeltek ott az embereikkel, akik beleegyeztek, hogy korbevisznek minket szoval a Tata kocsival elvitt minket a "bejaratig", ott mar vart Julio, az olasz fonokno fekete elettarsa, es o bevezetett egy barba, ahol vart Barbara (az olasz csaj), meg ket masik "turista", mint mi, meg ket helyi lakos, egy fiatal lany (akirol hirtelen bevezeteskeppen megtudtuk, hogy az apjat a szeme lattara vertek agyon, aztan feldaraboltak, aztan az anyja is meghalt korhazban, de meg elotte szult egy gyereket, szoval a kiscsaj most arva es csaladfenntarto is), es Dimitri, aki kb olyan 16 korul lehetett, es o vezetett minket korbe kesobb. A barral szemben drogdilerek puskaval, az ovukben pisztoly, szoval jo hangulatban indult a tura. Rocinha egy sziklara epult Rio szelen, nagyon meredek az egesz, es mi a tetejerol setaltunk lefele, a
tetejere pedig ugy jutottunk el, hogy helyi motoros csavok "taxi" szolgaltatast uzemeltetnek, 2 realert visznek el motorral barhova. A csucsrol nagyon szep panorama van Riora az egyik oldalon es magara Rocinhara a masikon. Lefele menet egy "patakot" kovettunk, ami gyakorlatilag szennyvizbol allt. Az egesz domboldal teljesen osszevissza van beepitve, betonnal, teglaval, badoggal, meg amit meg tudtak lopni gondolom, kis sikatorok, lepcsok, teraszok. A sikatorok vegig kis boltokkal, barokkal vannak tele, gondolom mindenki a szomszedaitol akarja elszedni a penzt ugy, hogy valamit elad nekik. A keresztezodesekben dilerek pisztollyal. Minden haz tetejen nagy kek kerek tartaly a viznek, van vizvezetek, de csak naponta egyszer kapnak vizet az itt lakok, sot nem is minden nap. A villanyoszlopokon attekinthetetlen barkacs kabelkotegek, amikor odaertunk, pont szikrak pattogtak az egyikrol a bar elott... Asszem ezt a hangultot nem lehet leirni, es kepeket se csinalhattam, szoval maradjunk is ennyiben. Viszont az az igazsag, hogy egyaltalan nem volt felelmetes az egesz, az emberek nagyon baratsagosak voltak, persze sokat dobott rajtunk, hogy Dimitri mindenkinek a haverja volt es mindenkihez volt egy jo szava. Mondtam is a Dettinek, hogy ez a srac vagy kitor innen es valami nagy ember lesz, vagy nem tor ki es akkor o lesz a rioi
Mangofa
Nagyon finom itt a mango!!! alvilag fonoke... A korbesetalas utan meg bementunk az olasz alapitvany iskolajaba is, ahol a Viola csalad adomanyai es kapcsolatai iszonyu sokat jelentettek, ezert Barbara ugy vezetett korbe minket, mint diszvendegeket es probalt kerni minket, hogy beszeljuk ra a Tatat es a Nyanyat, hogy menjenek mar el es nezzek meg, hogy mire koltik a pénzuket, mert eddig meg nem tettek be a labukat Rocinhaba, a felelem miatt. Mi meg is mondtuk nekik, nefeljenek.
Vegulis eljott az ido, hogy bucsuvacsorara visszaterjunk Santa Teresaba, Ricardo batyjanak (Luis Guilherme, vagy valami hasonlo) ettermebe (Espirito Santa), ami egy eszak-brazil etelspecialitasokkal buszkelkedo hely, ami amugy a Lonely Planet utikonyvben is benne van.
Eloszor a pincer hozott 3 kor kulonbozo tropusi gyumolcsokbol keszitett mini-caipirinhat, hogy valasztani tudjunk. Hat en megittam oket becsulettel, majd a sorspecialitasokbol valasztottam. De nem haragudtak, ezert jo, ha az ember a fonok tesojaval megy be egy helyre. Eloszor kulonbozo eloeteleket probalgattunk, amik kozul a legjobb a halborda volt, kb 15 centis szalkak, kis hussal korben, panirozva. Ettunk rizsat. A Detti Arroz de Pescadort (a halasz rizsaja), piranhadarabkakkal en meg Arroz de Puta Ricat (A gazdag kurva rizsaja, mar bocsanatot kerek, nem en talaltam ki, rajta van az etlapon), mindenfele kolbasz, kulonbozo
husok, sokminden. Nagyon jo volt es nagyon sok. Ezutan rendeltunk egy sajtos goiaba sutit (a goiabarol mar szoltam, es kiderult, angolul guava), amiben a sajt tokeletes magyaros turonak bizonyult, ami az elso eset kulfoldon, es eppen Braziliaban...
Na masnap elindultunk a repterre, ami azert ment viszonylag nehezen, mert a repteri buszjaratnak se menetrendje, se megalloja, az ember kiall a strandon az ut melle, es erosen figyel, hogy jon-e olyan busz, amire az van irva, hogy Aeroporto. Nem jott, ezert 40 perc utan a taxit valasztottuk. Kimentunk 11-re, mert a jegy alapjan 12:55-os indulast allapitottunk meg, kesobb kiderult, hogy az a jaratszam volt (AR1255), de szerencsere a repulo nem elobb, hanem kesobb indult, igy nem maradtunk orokre Rioban, hanem kis varassal (egy tok kihalt repteren) vegulis elindultunk a Jo Levego Varosaba (Buenos Aires), ahol hulye akcentussal, de csak spanyolul beszelnek az emberek, szoval remenykedtunk, hogy mostantol aztan mar mindent ertunk majd. Na errol majd kesobb.
Ja es zarszonak annyit, hogy mindenhol arrol megy a duma, hogy Brazilia milyan veszelyes hely, de nekunk ez abszolut nem tunt fel. Mondjuk en pl. mindig alapbol figyelek valamennyire, hogy mi tortenik korulottem, akar Pecelen, akar Rioban vagyok, asszem ez eleg is, vagy csak
szerencsenk volt. Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy az utikonyvirok, es az europai utazok szetparazzak magukat, hogy egy csomo fekete ember veszi oket korul (tolem ne varjatok, hogy leirom, hogy "neger", bar tudom, magyarul ugy van), de ez szerintem az esetek nagy reszeben eloitelet. Leirjak, meg elmeselik, hogy "ocsem, vegig rettegtunk, korbevettek allandoan a rosszarcu alakok", kozben azok szerencsetlenek rendes becsuletes adofizetok voltak, mas szinu borrel. Na ezt meg leirtam, akkor mar leirom azt is, masreszt, hogy az utakon a piros lampa ejszaka csak ajanlasnak szamit, mert a rendorseg is tudja, hogy egyes kornyekeken nem ajanlatos sokat egy helyben allni, a zoldre varva. :-)
Advertisement
Tot: 0.327s; Tpl: 0.016s; cc: 13; qc: 60; dbt: 0.121s; 1; m:domysql w:travelblog (10.17.0.13); sld: 1;
; mem: 1.2mb
lala
non-member comment
Na csá! látom jól érzitek magatokat, és szép helyeken jártok. A hullámokkal egy kicsit jobban vigyázzni!! Jók legyetek. üdv nektek