Mindegyszer 2012

---

Closer to Nature (CTN2012) - A Visegrádi alap által támogatott diáktábor, Aug 1-11, 2012.

A tábor egy 5 országból (a Visegrádi 4-ek¸és Románia) érkező, egyenként 6 fős, diákokból álló kontingensnek tervezett olyan programot, mely természetközeli életre ad opciókat, támpontokat, és használható praktikus tudást. A napirendben a szokásos reggeli jóga és meditációs tréningen kívül voltak hosszabb, több napos, napi több órás programok, melyek 3 fő csoportra voltak bontva.

1) Építkezések: volt jurta szakrális terének megismerése, elemeinek készítése, festése, imprgnálása, összeszerelés, bennelakás, Peti vezetésével. 3 naposra terveztük a szupervályogház építés megismerését, mely az elméleti alapoktól a gyakorlati megvalósításig a tavaly elkezdett mintaházon való tovább munkálkodást jelentette. Itt a jó öreg "Szupervályog" Márk volt Mr Foreman, építkezésvezetőnk. Terveztünk ezen felül egy 3 napos szalmabálaház építkezést Szamóca vezetésével, mely egy kisebb kerti oktatóterületet célzott kialakítani.

2) Kertészkedés: Béla vezetésével a veteményesben minden napra terbe volt véve egy munkafázis, mely a Steineri biodinamikus termelést elméleti alapjaitól a gyakorlati megvalósításig mutatta be, előadástól a gyümölcsfametszésig.

3) Egészséges életmód: itt kisebb workshopokon keresztül próbáltuk a közösségi létformákat megismertetni, és a tanyasi élet munkálatait, örömeit bemutatni: közösségépítés, lekvárfőzés, kenyér és pogácsa készítés kemencében, thaimasszázs, természetes kozmetikumok, vegyszermentes háztartás, talpmasszázs.

Sajnos, a csapatok igen random módon, a tervezettel ellentétes létszámban és összetételben jelentek meg, így az utólsó pillanatban úgy döntöttünk, hogy az ittlétük legyen olyan, mintha idelátogató önkéntesek lennénk: fogadjuk be őket amennyire csak tudjuk a közösségbe, és ahelyett hogy tréningeket tartanánk "nekik", tegyük mindezt "velük". Szóval így indult a tábor, kicsit fellazult programmal, folyamatos egyeztetéssel, és hihetetlen kánikulával, mely bizony sokszor a Soltvadkerti büdös tóra való kilátogatást tette az egyetlen lehetséges opcióvá. Főleg a csehek szenvedtek, akik otthon állítólag 30 fok fölött mérgesek és panaszkodnak, 32 nél bosszúsak, idegesek, 34 fok fölött pedig már lázadnak mindenki ellen, akit csak érnek-látnak 😊 Itt a tábor jó részében már reggel 10 re megvolt a megfelelő hőfok a szétlázadásra😊.

A tábor végére a szervező team minden erőfeszítése ellenére (vagy túlerőfeszítésének köszönhetően) igencsak kiakadt - egymásra, a szervezésre, a közösség egészére, és 2 augusztusi gyűlés során kiderült, hogy az egyesület Mindegyszeri projectjének vége szakad, a táborban tapasztaltak tulajdonképpen csak kiélezték a már meglévő rendezetlen körülményeket, mind a közösség státuszában, mind az ottlétünket illető eltérő elképzelésekben, mind az ottlét alatt kijövő, az egyes résztvevők máshonnan hozott érzelmi és lelki feszültségei, terhei összeadódásának eredményeképp. A gyűléseken a tábor stresszei voltak a domináns elemek, így igyekszem azt leírni, megmutatni, amit szépnek, jónak találtam a 11 nap alatt, hiszen ez az amit vagy senki sem vesz észre, vagy csak azokat érdekli, akik képesek a jót is meglátni...

1) Megosztó körök Bélával: volt itt minden - taichi, sufi, önismeret, vizualizáció, diád, tarot kártya, Bélánk bevetette teljes arzenálját a közösségformálás aktív folyamatának működtetésére, és azon keresztül a bemutatására a résztvevőknek, mely bizony kicsit néhol erősre-agresszívre sikeredett... az első 4-5 nap volt minden nap, aki felkészült rá, az nyomta, aki nem az vagy besokallt vagybe se ment, a végén lázadás tört ki, majd kompromisszumos megoldás: mindenki azt osztja meg, amit szeretne a körben... kényelmes lett, így nem is kavart már fel érzelmeket, semmit, és nem is lett szüksége rá a résztvevőknek. Nagy tanítás a közösségi életről. Mindenre kell szánni időt, és ezen belül a megosztás, megbeszélés, közösségi szerepek, bennük önmagunk megtalálása, a változásunk, saját utunk: mindez ott van a körben, csak hát kellemetlen sok vadidegen ember előtt beszélni magamról, belső dolgaimról, érzéseimről... akik esetleg a kör végén nem is olyan vadidegenek???

2) A veteményes és környékének felvirágoztatása: a száraz nyár bizony kókadt, az enyészet jeleit mutató veteményeskertet adott tanpályának, mely Gyula Bélának tökéletesen megfelelt a célra...ott lehet egy dolog működését megyőzően bemutatni, ahol van látványos fejlődésre lehetőség. Az hogy 11 nap alatt ennyit képes fejlődni egy kert egy gondos biodinamikus kertész és 5-6 segítő napi 3-4 óra munkájával, azt elképzelhetetlennek tartottam. A tanmenet a kert aktuális igényeinek megfelelően ment: bevezetés a biodinamikus kertgondozás stineri elméletébe, preparátumok használata, holddal való kertészkedés, kert megtisztítása, a beteg növények megfelelő napokon, megfelelő preparátummal való gyógyítása, locsolás, vetésforgó, növénytársítások, a mörnyező gyümölcsös gyógyítása, metszése, kitisztítása... A kertben levő növények hatalmas növekménnyel, virágzással, burjánzással hálálták meg a tanfolyamon ottlevők gondoskodását...Mint tolmács, nagyon örültem hogy résztvevője lelhettem ennek az előadás és gyakorlat sorozatnak, mely minden tekintetben meggyőzött arról, hogy ilyen körülmények között csak ilyen módon érdemes gazdálkodni. A hozzáadott szeretet, odafigyelés, szaktudás ennyi idő alatt ilyen szép eredményeket hozzon...csak pislogtam, mint Miskolci béka a kocsnyában....

3) Jógaórák, workshopok: bizony, voltak akik visszatapsolták Flóra yinjóga óráit, és nem csak a reggeli etapokat látogatták, hanem délután is kikönyörögtek órákat a megosztókörben, amikor olyan nap volt... Ami érdekes volt, az az, hogy a magyar kontingens macho tagjai közül is lettek nagy ashtanga és yin joga rajongók, a fiatalok a jóga iránti szeretettel és tiszteletteli megismeréssel hagyták el a tábort. A workshopok is szerintem igen jól sikerültek, a kozmetikumok, talp, thaimasszázs mindenkinek nagy örömére, a metta meditáció úgyszintén...

4) Építkezés menete: a szupervályogházon idén fele akkora csapattal, nagyobb hőségben, több leányzóval többet haladtunk 4 nap alatt, mint a tavalyi táborban...olyan lelkesen toltuk a mintaház kígyózó hurkáit felfelé, hogy félő volt, hogy a tábor végéig befejezzük 😊 Amikor a program szerint a házra fordított 3 nap elteltével, melyet egyébként reggeli 6 orás kezdéssel nyomtunk, hogy ne a rekkenő hőségben dolgozzunk, megkérdeztük a résztvevőket, hogy szeretnék e folytatni, amíg a lendület tart, mindannyian egy negyedik napi építkezés mellett tették le a voksukat. Inspirált mindenkit a gyönyörű haladás, ahogy a földdel egyszintben levő házból majdnem 3 méter magas körfal lett 4 nap alatt.

5) Egyéb közösségek idelátogatása: A Városelhagyók, a Helykeresők, sok sok kiköltözést fontolgató emberke látogatott meg a tábor alatt, megtekinteni a fejleményeket, és itt volt a Helykeresők aktuális naggyűlése, mely a szupervlyog építészet uccsó napjával esett egybe...látták akcióban, sőt többen beálltak segíteni!

6) A résztvevő csapatok bevonása a mi életünkbe: igen jó kis folyamat volt, elég gyorsan elkezdték önkéntesen formálni a programot: volt este hastánc, Marketa, egy tüneményes cseh lány vezetésével, volt olyan este is, amikor marokkói és cseh ételspecialitások kerültek az asztalra, mert a résztvevők meghallották hogy túlfeszített a konyha, és úgy döntöttek, főznek mindenkire egy napot...

Sok más dolog is nyílván elhangozhat a táborral kapcsolatban, és már el is hangzott, hogy a súlyunkon "felül" boxoltunk - ezt ennyi emberrel, ilyen pszichés és lelki állapotban nem lehet úgy csinálni, hogy az mindenkinek az örömére legyen, hiszen egy kicsi, 6-10 fős csoportlétszám az, amely mozgatható ezekre a nagyobb projectekre, és nagy részünk Kisnyalka egy honapja után, mely sokak számára szervezés, feladat (is) volt a nyaraláson kívül, egészen kimerülten érkeztünk egy ismételten nagy project közepébe. Ez vonatkozik a Mindegyszeri project egészére is, hiszen azok az elképzelések, melyeket egyesek tápláltak, hogy működő, leköltözőktől hemzsegő önellátó falut építünk lennt, nem tudtak realizálódni egyfelől azért, mert a közösség tagjai önmaguk energiájából a nyári táborokra és a workshopokra voltak elsősorban "szavatolva" a folyamatos lennt levés és a tanya karbantartása helyett, mert még túl sok szál köt mindenkit a városhoz, másfelől pedig a rendezetlen háttéri viszonyok (tulajdon, státusz, döntéshozatal, érzelmi szállak stb.) sem engedték, hogy a tagok nagy része vonzónak találja a leköltözést és teljes elköteleződést Mindegyszer élete felé.

Így egy gyönyörű 2 éves nexust ünnepelhetünk, egy olyan hely működtetésében, melyet sokan "portálnak" vagy levegőben úszó vitroláshajónak írtak le: egy kaotikus, sodródó, csapongó, a levegő elemnek engedelmeskedő "repülő tanyában", mely folyamatosan workshopoknak adott otthont, önkénteseknek, külföldieknek, woofereknek lehetőséget az ottlét megtapasztalására, rengeteg látogatót, diskurzust, szellemi és lelki kapcsolódást tett lehetővé, folyamatos megosztást, dolgok kipróbálását, ötletek megvalósítását... Egy folyamatos tanulás, terápiás tér, önmegismerésre, önmegmutatásra, elvonulásra, építkezésre, a természet közeli élet legelvadultabb ötleteinek a bemutatására adott teret, alkalmat, lehetőséget... Köszönök mindent, amit itt tapasztaltam, tanultam, kaptam!



Diaporáma a táborról: http://yagooft.hu/ctn/
Mindegyszer honlapja: www.mindegyszer.wordpress.com

---