The Transbalkan Express

---

A Transzbalkán Expressz, vagyis életünk leghosszabb vonatútja.

Pesten vettük meg a vonatjegyet, és már itt nem stimmelt minden, mert nem volt retúr jegy, csak úgy, ha max. 2 hónapra vesszük meg, de mi 2 és fél hónapot terveztünk eltölteni Thessalonikiben. Úgyhogy csak oda jegyet tudtunk venni, ami majdnem annyiba kerül, mint a retúr. Bár ezt minden kisasszony másképp tudta.

Vonatunk este negyed 8-kor indult a Keletiből. Kb. 11-ig aludtunk, másnap dél körül értünk Bukarestbe. A város előtt hihetetlenül nagy szemétdomb éktelenkedett. Majd a nap eseménytelenül zajlott, elértük a román-bolgár határt, a Dunát. Azt hiszem, ez volt utunk fénypontja, mert egy ilyen 36 órás út veszettül hosszú és az ember nagyon kicsi helyre van bezárva. Este értük el Szófiát és a hegyeket, ahol ismét megjelent a hó.

Jókat lehet aludni a vonaton, csak a nagyobb fékezéseknél és megállóknál ébred fel az ember, főleg, ha meg kell kapaszkodnia, nehogy leessen a felső szintról. Azt álmodtam, hogy pók vagyok. 😊

Helyi idő szerint 7:13-kor volt az érkezésünk ideje, bár a kalauz azt mondta, hogy már az is jó lesz, ha délre eljutunk Thessalonikibe. Szilvi a biztonság kedvéért 6-ra felhúzta az órát. Ehhez képest egy nagy megállás után szenderegve egyszer csak ajtónkon dörömbölnek: "Lányok, lányok, Thessaloniki! Thessaloniki, siessetek!" -5:30 sem volt. (Otthon 4:30.) A kalauz ekkor állt neki rohangálni a vonaton és ébreszgetni mindenkit. Persze még csak félig pakoltunk össze, amikor a vonatunk elindult kifelé az állomásról.

Egy idő után megállt.

Ekkor a hajnali sötét álmosságban a kalauz irányítására kocsink lekecmergett a vonatról. Nem volt olyan hideg mint vártam, mégcsak nem is dideregtem. A pályaudvar egy kis távoli pontnak látszott. Felpakoltunk és beálltunk a nagy kövek és sínek között botorkálók sorába. Valaki románul szólt hozzám, valaki bolgárul. A csomagok nehezek voltak. Orromban az éjszaka illatával, számban az ízével arra gondoltam (némi túlzással), hogy ilyen lehetett a deportáltak hajnala. Később Szilvi mondta, hogy ő is erre gondolt.

Aztán megláttuk az első pálmafát, kortyoltunk egyet a frappéból és megérkeztünk Thessalonikibe.

---

Photos

A Duna
A román-bolgár határ

Comments

[Ali]

Szia.
Olvasom a Ferihegy 2-ban, wifi-vel. Did you get any photos of stuff - when will you upload them?

[anonymous]

Na és hol kötöttetek ki?
Már vártam h. jelentkezzetek.De nem hagyhatsz kétségek között, hogy nem tudom mi lett veletek!! Lerárgtam a körmeimet, úgy ahogy néhányan szokták :))).... - Ibolya