Höllbachhoff-i elvonulás

---

Nos, aki eddig azt hitte hogy csak a Pilisben vannak csodás erdei zugok, az kezdjen el merészen görgetni lefelé... a galériába feltöltöttem jó 35 képet Höllbachhoff-ról, ahol gyönyörű 9 napot töltöttünk. A hely Regensburgtól egy órányira van, Falkenstein és Brennberg a két legközelebbi városka, és 4 épületből áll, melyek a Höllbach (Pokolpatak) kanyarulatai között fekvő kis 3 hektáros erdei birtokon gubbasztanak az erdőben. Festői a táj, a turistautak is tele hihetetlen viruló zöld mohával, a levegőt harapni lehet, mindenfelé a rengeteg, melyről a második nap tudtam meg, hogy Fekete Erdő helyett a Bayor Rengeteg. Nevéhez híven a patakban hatalmas erők rejlenek - itt ott csöndesen kanyarog, máshol pedig óriási sziklákat görgetve, árvíz idején örjöng. A mi kis birtokunk pont a legszebb ilyn köhordalékos helyen van, tehát éjszaka is hallani a kongó sziklák közt a víz dübörgő sodrását. A közösségi ház gyönyörű fakazettás plafonu, régi vas-záras ajtajú bajor parasztház, a vendégház a csűrből átalakított, a modern ezó-germán divatnak megfelelően letisztult, népies, funkciójában kitűnő és egyszerű architektúráju épület. Ennek az alsó részeban szobák, fürdő és az oktatóterem helyezkedik el, fennt pedig galériás dormitóriumok. Tartozik még ide egy csirkefarm, hatalmas kapirgálóval, fákkal, melyen a tyukok alszanak,a hátuljában 2db 10-15 fős fafűtéses szaunával és feredőkkel meg pihenő terekkel, egy kis piros ház, mely a 3 alapító sámánasszony egyikéjé, egy zenkert, mindegyszer-szerű teraszosan megművelt biokert, meg egy jó masfel hektar erdő, masfel szantó. A közösség jól szervezett, az itt lakó 3-4 főt nagy táborok (mint pl. a miénk, mely az eddigi legnagyobb volt, 21 fővel) alkalmával a baráti körből 4-5 en kisegítik, együtt hümmögnek, tanácskoznak reggel, majd a leosztott feladatokat (főzés, takarítás, bevásárlás, szauna fűtés, erdőgazdaság, dolgok karbantartása, idénymunkák stb) szépen nyugodtan elvégzik. Alig láttuk őket, csak azt, hogy mindig tisztaság volt és remek kaja az asztalon. a mi kis közösségünk pedig 17 diák, ebből 2 karma jógi, és 4 oktató: Sophia és Winnie házasságuk óta még aranyosabbak, még szebben repülnek, még kedvesebben harmonium kiserettel bhakti dalolnak, Zozo meg en pedig a hibbant és szigorú szerepben a thaimasszazst oktattuk. A 9 es fel nap nagyjabol hasonloan telt, programilag: 5,30 felkelés, abhyanga (szezamolajos önmasszazs), orroblites, nyelvkaparas, 6,00 felkelés azoknak akik ilyesmit nem művelnek, 6,15 egy kis pali kántálás után rövid "dhamma talkot" tartottam, majd vipasszana meditáció 6,50 ig, melyet Sophiek gyönyörú harmonium es gitár kiseretével törtünk meg a Maha jayamangala gatha és egyéb szakrális dalokkal. Ezután 7,15-9 jóga, melyet Sophie tartott, vinyasa flow-tól csakrankent haladva napról napra egyre inkább hasonlított egy pszichoterápiára, és az adott nap csakrájának megismerésére, mint jogaórára😊, 9-10 reggeli a kozosségi házban, 10-13,30 thaimasszázs, eloadasokkal, vezetett gyakszival, rengeteg mantrázással, 16 ig ebedszünet, melben lehetett sétálni, aludni, olvasgatni is, 16-18,30 acroyoga, majd 19,45 ig vacsora. Este 19,45-21,30 között minden masodik napon "Temple" azaz "Szentély" volt, ami egy lagy zenes, gyertyafenyes, nyugodt thaimasszazs gyakorlasbol, vagy terapias reptetésből állt, néha kis demokkal, freestyle-al. A tobbi napokon szauna volt, vagy acro jam, vagy council, vagy az uccso nap "talent show", azaz mindenki kis darabokkal, eloadasokkal, felolvasassal, tancokkal szorakoztatta egymast. Amiért ezt az eseményt retreat-nek, azaz elvonulásnak hivták, az nem csak a gyönyörú helyszin volt. este 10 es reggel 9,30 kozott "mauna", azaz nemes csend uralkodott, igy pihenni, aludni, es legalabb egy reggeli etkezest csendben, fokuszaltan, nem dumalva el lehetett kolteni. A masik nagyon eros eleme a "Council" volt, mely egy tanacskor, minden masodik este, melyben a kozosseg minden tagja beszelhetett, megoszthatta dolgait, gondjait, elmenyeit, zavartalanul. A 2. napra mindenki ismeroskent erezte magat a csoport tobbi tagjaval, es az elvonulas fele tajékán kialakult a "love bubble" azaz a folyamatosan arado szeretet allapota majd mindenkiben. Nem semmi erzes volt itt lenni, reszt venni ezen az eseményen! Jomagam a termeszet hivasanak nem tudvan ellenallni, tobb kis portyat inteztem a hoellbach medret kovetve neha a reggeli joga idején, néha a hosszabb sétákat az ebedszunetben, es acroyoga alatt. Mentem egyet a viztarozohoz, tetem egy kis turat Rettenbachba, es egy nagy egesz delutanost Brennbergbe, mely gyonyoru kis 12. szd-i varos, varrommal a tetejeben. Sok sok uj barattal, konnyes szemekkel, feltoltodve es jo erzesekkel koszontunk el, majd szalltunk be a Muncheni fuvarunkhoz, onnan pedig a jo oreg Kalman imre repitett Pestre eszrevetlenul, pneumatikus felfuggesztesenek koszonhetően.

---