Advertisement
Published: January 22nd 2007
Edit Blog Post
jan. 16-20
Sao Paulo gyakorlatilag olyan, mint Bekasmegyer, csak minden iranyban a sokszorosara van nagyitva... A 4. legnagyobb varos a vilagon es ez latszik is rajta. Kb minden harmadik-negyedik haz tobb mint 20 emelet, es epiteszetileg gyakorlatilag ertekelhetetlen. Ezek kozott van nehany erdekes regies 2-3 emeletes, de azok eltorpulnek, szo szerint. Ez az egesz mondjuk csak a varoskozpontra igaz, ezen kivul vannak kertvarosi reszek is, meg favelak (nyomornegyedek), de mi azokat csak erintettuk, szoval mittudomen, azok milyenek.
Az ismerkedest az Ibirapeura parkkal kezdtuk ahol (mint mar emlitettem) otthonrol szobanovenykent ismert novenyek nonek mindenfele csak minden sokkal zoldebb, sokkal nagyobb es erosebb. Meg voltak nagy fekete keselyuszeru dogok galamb helyett.
Korulneztunk a Liberdade (liberdadzsi) negyedben, ahol 200 ezer japan el. Lampionok, japan bovlik, sushi. Ez utobbit ebedelesre hasznaltuk. 26 real volt egy kilo szusi, ami kb 2400 Ft, szoval amennyit birtunk, megettunk. Na jo, csak en. :-)
Amugy mivel egy real 91 Ft, eleg konnyu volt nagyjabol atszamolni az arakat forintra, ha volt egy ar, hogy mondjuk 3.25 akkor mi siman leolvastuk ugy, hogy 325 forint. Az arak (igy szamolva) kb ugyanolyanok, mint otthon, vagyis ahogy mi az otthoni arakat kepzeljuk igy x ev tavollet utan. Kiveve a
husokat, amik olcsok.
Setaltunk a belvarosban, ahol van nehany regi kolonial epulet, azok nekem pl nagyon tetszenek, de a hazak nagy resze ott is 20-30 emeletes kocka (hasab!) amik kozott mindenfele bazar van gyakorlatilag. A legnagyobb biznisz Sao Pauloban a cipobolt, legalabbis nagyon sok van es nagyon nagyok, nemtom mier. Rengeteg az utcai arus es a rendor, az elobbiek tessek-lassek menekulnek, amikor az utobbiak arra setalnak.
17-en este megunnepeltuk a Detti es vendeglatonk, Manzano szuletesnapjat, errol szoltam mar. Erdekes a rendszer a barokban: a belepeskor mindenki kap egy kis cetlit egy tablazattal, amire a pincerek minden rendelest azonnal felirnak, tavozas elott pedig egy penztarosnal kell fizetni es a doormannek be kell mutatni a blokkot. Ez egy nagyon hasznos kis rendszer asszem minden altalam ismert szempontbol. A Detti kulonbozo caipirinha valtozatokkal unnepelt, en maradtam az alapoknal, bar a brazilok nem szerettek volna velem inni cukornad palinkat (cachaça), vegulis talaltam egyet akivel koccinthattam. Kicsit megbantam. De nem nagyon.
Az est tovabbi erdekessege volt a szloven aurafenykepesz, aki nem csak aurat fenykepez, hanem energiat is kozvetit, valamint kozos fenykepet is csinal parokrol, hogy megmondja, hogy jol aramlik-e koztuk az aura. Ezt kihagytuk. Ja, es latja mindenki elozo es kovetkezo eleteit,
pl egy brazil lany korabban Sziszikent elt, osztrak-magyar princess volt.
Masnap ebedre egy utszeli kis piacon pastelt ettunk ami olajban sutott tesztaboritek valamilyen toltelekkel, valamilyen = daralt husos, sajtos, csirkes-kremsajtos, palmitos (valami palmadarab, fokhagymas), stb. Ehhez caldo de cana jar, ami cukornadle, frissen preselve. Annyira jar hozza, hogy kesobb egy helyen nem akartak csak caldot adni magaban. Mind a ketto meglepoen jo, a pastel nem tul zsiros, a caldo nem tul edes. Vagy csak nagyon ehesek voltunk. :-)
Az Edificio Italia nevu toronyhaz 41. emeleten kilatoterasz van, ahova majnem nem engedtek ki, mert biztosnsagtechnikailag esoben nem lehet kimenni, de aztan majdnem elallt, es rendesek voltak, szoval megneztuk kozeprol, hol lakik 18 millio ember, illetve annak az a resze amit belattunk, ugyanis Sao Paulo nagyobb, mint "ameddig a szem ellat". Korben mindenfele 20-30 emeletes hazak viszonylag szellosen, koztuk alacsonnyabbak + szeles utak + parkok.
Ezutan kineztunk a Marcius 25. utcara, ahol utcai zsibvasar van, foleg bizsu, cipo (vettem papucsot), meg meg minden egyeb bovli is. Eleg lepattant kornyek es rengeteg az ember, szoval fenykepet nem csinaltam rola, jogos onvedelembol.
Ebedre palmito-s pastel a Mercado Municipalban (varosi piac), ami egy bazi nagy epulet, de mar sajnos a standok
nagyobb resze zarva volt, mert eleg keson ertunk oda. A bufes nev szerinti rendelest vett fel, hogy megtalaljon minket kesobb a tobbi 0 db ember kozott amikor hozta a kajat, a Dettit "decsi"-nek nevezte, es ugy irta le a nevet, hogy Dete.
Este meg a Manzano elvitt minket kocsival megtekinteni a banknegyedet (Avenida Paulista), ami majdnem ugyanolyan, mint minden mas, csak a nagy hazak nagyobbak, a koztuk levo kicsik pedig jo allapotu villak szep kerttel.
Masnap kibuszoztunk az Instituto Butantan nevu kigyo- es egyeb mergesallat farmra, szerumgyarba es korhazba, ahol egy nagy parkban tobb egyeb kozott tobb labor, 3 muzeum, egy dzsungelle vadult botanikus kert es egy makakarium talalhato, ez utobbi egy nagy ketrec, makakomajmokkal, akik kiserleti nyulkent szerepelnek a szerumfejlesztes soran.
Ezutan meg setaltunk egyet a belvarosban, es a Detti vett egy nyaklancot a Marcius 25. utcaban, fenykepet ismet nem csinaltam.
Este bucsuvacsorara a Manzano sutott egy bazi nagy pisztrangot es kevert egy marakujahabot (mousse de maracuja) ezek mind a ketten rettenetesen finomak lettek. Nekunk szinten izlett az altalunk ajandekozott mezes barackpalinka is, a braziloknak nemtom, persze azt mondtak igen, de hat lehet, hogy csak udvariassagbol.
Utso nap Sao Pauloban meg delelott megneztuk a
Jardim Botanicot (botanikus kert), ami egy nagyon szep park es van minden ami kell, palmahaz, tavak, erdei setaut es a keritesen kivul igazi dzsungel es egy eleg nagy eso is elkapott minket, valamint a valahonnan eleg ijeszto hangok jottek a surusotetbol, szoval inkabb ugy dontottunk megyunk is Rioba...
A Teite buszpalyaudvarrol 4 busztarsasag indit jaratokat Rioba, ezek egymas melletti jegypenztarakat uzemeltetnek, ahol a penztarosok megprobalnak minel szebben mosolyogni es minel szimpatikusabbnak mutatkozni (esetleg ki is kiabalnak egy kicsit a biztonsag kedveert) hogy toluk vegyen a tetovan teblabolo ember jegyet. Persze korbekerdeztunk, hogy melyik mennyi, de ketto teljesen egyforman volt a legolcsobb (a masik is csak azert volt dragabb, mert ott adtak volna kajat) igy hiaba mosolygott a masik penztaros, attol vettunk jegyet, amelyiknek a busza 10 perccel elobb indult. A 6 oras buszozas nagyon jol elment, az ulesek tok kenyelmesek a taj meg tok erdekes volt, szoval igy ertunk Rioba...
Advertisement
Tot: 0.299s; Tpl: 0.016s; cc: 14; qc: 61; dbt: 0.0993s; 1; m:domysql w:travelblog (10.17.0.13); sld: 1;
; mem: 1.2mb
thurygyuri
non-member comment
:-)
Szia Gergo! En is olvaslak Teged, gondoltam bekoszonok. :-) Tetszik ahogy irsz! Jo utat! thurygyuri